Matolcsyék feljelentik az FHB-t?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt fontolgatja, hogy feljelentést tesz a Spéder Zoltán vezette FHB ellen – tudta meg a 168 Óra. A jegybank idén év elején átfogó vizsgálatot indított az FHB-csoportnál, s akkor találhattak olyan információkat, amelyek álláspontjuk szerint megalapozzák a tőkebefektetési csalás gyanúját. Közben egy uniós rendelet átvétele miatt szigorodik a piaci visszaélések büntetése.
Mintha minden összejátszana Spéder Zoltán ellen, információink szerint ugyanis a Magyar Nemzeti Bank azt fontolgatja, hogy büntetőfeljelentést tesz az FHB ellen. Úgy tudjuk, tőkebefektetési csalás gyanújával indulhat eljárás a már sokszor emlegetett 2012-es és 2013 eleji eurókötvény-kibocsátással kapcsolatban.
Az összesen 112 millió eurós kötvények miatt egyébként az MNB a hetekben már kiszabott egy 105 millió forintos piacfelügyeleti bírságot az FHB Jelzálogbankra, mondván, a kibocsátó félrevezető információt tett közzé a jegyzéskor azzal, hogy azt állította: a kötvények kibocsátása nem magyarországi befektetők számára történt. És bár az ügylet már annak idején is komoly bírálatokat kapott, úgy tudjuk, a jegybank csak idén év elején fogott bele egy átfogó vizsgálatba az FHB-csoportnál, s eközben juthatott hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek álláspontjuk szerint megalapozzák a gyanút.
Érdekesség, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában ugyancsak januárban azt mondta: „Most az történt, hogy amikor tőkeemelés zajlott le az FHB-nál, akkor a magyar kormány hozott egy döntést, miszerint fenn kívánjuk tartani a bankban meglévő állami tulajdonrészünket, amit nem fogadtak el. Jogukban van ezt visszautasítani, de ezt együttműködés és szövetség politikájának keretében szerintem nem szabad megtenni, ez így barátságtalan, sőt ellenséges lépés. Ez egy hiba, amit ennek a banknak ki kell javítania.”
Tőkebefektetési csalás alatt egyébként nemcsak valótlan adat közlését vagy adat elhallgatását érti a jog, de idetartozik a színlelt ügyletkötés, illetve a másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére, valamint tőkebefektetés eladására vagy a befektetés csökkentésére rábírás is. Mindezek ugyanis alkalmasak a piac befolyásolására, hiszen nem a reális folyamatokat tükrözik. A bűncselekmény szempontjából azoknak a valótlan adatoknak van jelentőségük, amelyek a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetére vonatkoznak. A szándékos csalást elkövetheti a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, de akár egy külföldi telephely vezetője is, s ha bebizonyosodik, akkor három évig terjedő szabadságvesztés jár érte. Egyelőre. Hamarosan változik ugyanis a helyzet. Nem tudni, hogy a véletlenek játszanak-e össze, vagy mindez egy nagy terv része, de éppen júliustól kell Magyarországnak átültetnie a jogrendjébe azt az uniós rendeletet és irányelvet (MAD II, MAR), amely a jelenleginél jóval szigorúbban bünteti a piaci visszaéléseket. Az Európai Unió hivatalos lapja szerint a 2014-ben elfogadott, a piaci visszaélésekről szóló rendeletet 2016. július 3-án kell életbe léptetniük a tagállamoknak.
A piaci visszaélésekről szóló új szabályozást a büntető törvénykönyvbe, illetve a tőkepiaci törvénybe ülteti át a magyar törvényhozás. Ugyan jelenleg is szabadságvesztés jár a bennfentes kereskedelemért és a tőkebefektetési csalásért, de az új rendszerben súlyosabbak lesznek a büntetési tételek. Bővül a felügyeleti hatóságok eszközrendszere, így például bekérhetik a távközlési szolgáltatóktól a telefon- és adatforgalmi nyilvántartásokat, beléphetnek a vizsgált személyek otthonába, irodájába, és ott bizonyítékokat foglalhatnak le.
