Magyarország dicstelen EU-elnöksége
Miért beszél olyan kevés ember az elmúlt félévről, amelyben Magyarország volt az EU soros elnöke – teszi fel a kérdést a Salzburger Nachrichten. A vezetőváltásról egyébként tényszerűen más osztrák lap – köztük a Krone – is beszámol az APA jelentése alapján. Az alábbiakban a salzburgi országos lap cikkét ismertetjük, Dr. Gonda László szószerinti fordításában.
A magyar EU-elnökség egy botránnyal indult – most ének- és zeneszó nélkül fejeződik be. Pedig a budapesti kormánynak voltak elképzelései. Mindenekelőtt szeretett volna egész Európa részére kialakítani egy új roma-stratégiát. Azonban itt volt először az az új magyar médiatörvény, amely a demokratikus érzelmű embereknél Európa szerte megkongatta az összes vészharangot. Ez azonban láthatóan nem zavarta a magyar kormányt. Éppen ellenkezőleg, Budapestről öntudatos kijelentések hallatszottak, hogy más európai államok is jobban tennék, ha ennek megfelelően változtatnák meg a médiatörvényüket.
Emellett az új magyar törvény, amely szoros szájkosarat rakott a médiára, hozzájárult ahhoz, hogy az aktuális politikára vonatkozó bármilyen bírálatot azonnal vétséggé lehet átalakítani. Ennek ellenére az EU viszonylag visszafogottan reagált – Brüsszelből csak óvatos figyelmeztetések és kérések érkeztek, hogy egy-két viszonylagosan jelentéktelen fejezetet változtassanak meg. A magyar elnökség megerősítve érezte magát. Az eltelt félév további menetében, amikor Magyarország új arculatot szerezhetett volna magának az európai színpadon, meglepően kevés dolog történt. Eltekintve attól a lealacsonyítóan jelentéktelen nyilvános vitától arról, vajon megengedhető lenne-e munkatáborok létesítése a romák számára. Ez nyilvánvalóan az európai romák nyomorúságos helyzetén javítani szándékozó roma-stratégia része volt, amit azonban Európa többi részén egészen másképpen értelmeztek.
Mindez azt eredményezte, hogy az emberek alig vettek tudomást arról, hogy véget ért a magyar EU-elnökség. A befejezésre pedig a kínai miniszterelnök elgondolkodtató látogatása nyomta rá a bélyegét: ő ezekben a napokban nagyvonalú pénzügyi támogatást ígért a budapesti vezetésnek, és arról biztosította, hogy Kína támaszpontja lehet az EU-ban. Ez önmagában véve még nem is lenne rossz dolog, ha nem lenne tény, hogy minden gazdasági liberalizmus ellenére a politika területén Kína az autoriter hatalomgyakorlás pártján van – és az EU-n belül Magyarországon nyilvánvalóan kongeniális partnerre lelt.
Fordította: dr. Gonda László
