Lengyel László a magára hagyott társadalomról
Előfordulhat, hogy a baloldal 2010 után gettóba szorul. Ám a kép talán mégsem ilyen sötét, mert ha „üt az óra”, az MSZP választóinak zöme „fogcsikorgatva, szégyenkezve”, de leszavaz a szétzüllő pártra. A másik ok: a baloldal romjaiban is őrzi modernizációs elkötelezettségét. A múltba temetkező, avult jobboldalt pedig – sikere ellenére – súlyos ellentmondások emésztik. Miért? A Lengyel Lászlóval készült interjút a csütörtöki 168 Órában olvashatja.
Elsőre igaznak látszik az orbáni kijelentés, amely szerint a baloldal szerte a világon agonizál, véli a politológus. „Én vitatom. Nemcsak azért, mert a földkerekség legbefolyásosabb országát, az Egyesült Államokat egy Obama nevű, önmagát balközépre pozicionáló politikus vezeti. Japánban is nyert a baloldal, Ausztráliában munkáspárti, Brazíliában, Indiában is baloldali a kormány. Igaz, az európai baloldal nehéz helyzetben van."
Orbán is megpróbálta alkalmazni a kádárista ígérethalmazt. „De a nyugdíjas gyanakvó. Érzi: nem ez az igazi," véli Lengyel.
Hozzáteszi: a szocialista pártnak sosem volt erős oldala az önépítés. „Pedig azt kellene bizonyítania, hogy képes újat kitalálni. De nem megy. Csak ügyvezető politikára képes. A bázisa sem segíthet rajta."
A politológus állítja: a szocialistákat a világválság vitte el, „nem az Orbán nevű ördög”. Másutt azt mondja: a korrupció démona végzett velük.
A kettő együtt, egymásból is következően munkált. „A válság persze minden kormány alól kirántotta a szőnyeget, csak Angela Merkel úszta meg. Mégsem végezte volna ki a szocialistákat, ha időben váltanak."
A társadalom érzékenyebb a korrupcióra, mint valaha, mondja Lengyel László, aki szerint „Ha valaki most veszíti el a munkáját, vívja élete döntő csatáját a villanyszámlával és a családi költségvetéssel, ha minden reggel gyomorfájással ébred, s közben azt hallja: a BKV-nál valaki pár száz milliót markolt fel – ordítani kezd."
A politológussal készült interjút a csütörtöki 168 Órában olvashatja teljes terjedelmében.