Lapajánló – Kémgyanú
Ki adhatott megbízást a kémgyanú kiszivárogtatására? Erről cserélnek eszmét a 168 Óra vitafórumának résztvevői. „Ez csak a Putyin hátsó fele körüli lökdösődés” – véli egyikük. Többen úgy gondolják, „Orbán kiadta a kilövési engedélyt a Jobbikra”. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
A demokratikus ellenzékben egyébként most az a fő téma, hogy szabad-e, érdemes-e nyilvános vitába bocsátkozni egy náci szellemű párt képviselőivel. Markó Beáta szerint nem. Róna Dániel, a Corvinus Egyetem oktatója viszont azt mondja: igen. Ő egyébként a szélsőjobboldali pártok kutatója, és azon a véleményen van, hogy „egy politikai karantén csak akkor működik, ha teljes: ha részt vállal benne az összes párt, az egész civil társadalom és a média is”.
„Iszonyatosan nagy felelőssége van a megmaradt demokratikus médiának” –hangsúlyozza elemzésében Lakner Zoltán politológus is, aki kertelés nélkül kimondja: „A demokratikus oldal jelenleg nem szól semmiről. Válaszokat ordít, anélkül hogy meghallaná, megértené a kérdéseket.”
Szinte ugyanezt a gondolatot folytatja Szalay Júlia szociológus. Ő bezárkózó elitről beszél, és számon kéri a politikai és gazdasági felső rétegen, hogy „elődeivel ellentétben nem hoz létre alapítványokat, nem akar mecénás lenni, nem foglalkozik az oktatással, begubózik az állam védőszárnyai alatt”. Szalay Júlia szerint ahhoz, hogy a gazdasági elit visszataláljon elődei közéleti szerepéhez, olyan társadalmi közhangulat is kell, amely eltűri, sőt bátorítja a kiemelkedést.
Az elmúlt évek ellenzéki retorikáját kifogásolja eheti publicisztikájában Mészáros Tamás, megállapítva, hogy ez a széteső retorika nem tett eleget egy átfogó és átgondolt baloldali világképnek, és most a vereség után az ellenzék sebeit nyalogatva lemondani látszik az offenzív jelenlétről.
„Pártunk mélyrepüléséből azt értettem meg, hogy vissza kell találni a nép közé, és az önkormányzati választások után át kell alakítanunk az egész baloldalt.” Ezt mondja a 168 Órának adott interjúban Újhelyi István az MSZP EP képviselője, aki eddig a parlament egyik alelnöke volt, de most úgy fogalmaz: Nem akarok díszpinty lenni.”
„Kétharmados többség mellett egy kisebbségi frakcióban gyakorlatilag semmi komolyat nem lehet elérni.” Ezt pedig Meszerics Tamás az LMP Európa Parlamenti listavezetője állítja, aki leginkább az LMP szívügyeiről beszél.
Miért nem kvaterkázhat az amerikai elnök Orbánnal? Erre ad választ a 168 Órának adott interjúban Sonni Efron, a Washingtonban működő Human Rights First elnevezésű agytröszt kormányzati ügyekben illetékes vezető elemzője. Az amerikai kormány már több alkalommal megerősítette – mondja –, hogy visszatetszést kelt, ahogyan Orbán Viktor erodálja a demokratikus normákat és eljárási szabályokat.
Bolgár György folytatja sorozatát, amelyben kommentárt fűz a jobboldal téves, hamis vagy hazug állításaihoz. Jolsvai András újabb abszurd történettel szórakoztatja önöket; Notesz című rovatunkat most Ceglédi Zoltán jegyzi, aki elmeséli, hogy mi minden nem érdekelte az elmúlt hét botrányos eseményei közül.
Gyömrőn a civil tiltakozás és botrány után a Horthy tér ismét Szabadság tér lett. Térdre kényszerült a városvezetés, vagy csak közeledik az önkormányzati választás időpontja? Részletek és válaszok Kardos Ernő riportjában.
„A mi politikai családunk credójával önmagában ellentétes a szerencsejáték” – mondta Lázár János a nyerőgépek puccsszerű betiltásakor. Most viszont új engedélyeket adtak ki, és megbízható kezekbe került hét kaszinó. A kaszinókoncesszió két főhőse, Szima Gábor futballcézár és Andy Vajna filmcézár.
Nemrég jelent meg Bodor Johanna Nem baj, majd megértem című könyve, amely az Erdélyből kalandos úton áttelepült balerina és koreográfus életéről szól. A művet és szerzőjét Szénási Sándor mutatja be az olvasónak.
Ugyancsak Erdélyből áttelepült művész Szikszai Rémusz színészrendező, aki legutóbb Harold Pinter Az utolsó pohár című művét rendezte, amely arról szól: miként próbálja a diktatúra pribékje önfeladásra bírni, saját szolgálatába állítani a letartóztatott értelmiségi házaspárt. Erről, a színház világáról, a mai magyar közéletről mond véleményt az interjúban. Egyebek mellett azt javasolja, nézzük meg, kik vettek részt a rendszerváltást követő első Országgyűlésben, és kik ülnek ott ma. Kikoptak az igazi értelmiségiek – állítja.
Múltidő rovatunkban Aczél Endre is valami hasonlót javasol. Emlékezzünk vissza arra, hogy szellemi felkészültség dolgában milyenek a mai hatalomtechnikusok és milyen volt Németh Miklós kabinetje.
Ugyancsak a Múltidő rovatban Heltai András a dúsgazdag, egyiptomi Asraf Marvanról ír, akiről még most sem tudjuk, hogy Izraelnek kémkedett-e, vagy kettős ügynökként sokáig befolyásolta a Közel-Kelet történéseit. Abban sem vagyunk biztosak, hogy annak idején londoni luxuslakása tetőemeletéről ő ugrott a halálba, vagy ledobták onnan.
Glóbusz rovatunkban foglalkozunk a Nigériában elrabolt iskolás lányokkal, hátteret adunk az európai uniós választáshoz, és egy összeállításban visszaidézzük, hogy ki mit mondott az öreg kontinensről. A sort Torgyán József nyitja, aki szerint „unos-untalan Európába akarnak vezetni bennünket, pedig egy évezrede itt élünk a közepén". Az Összeállítás zárómondata pedig Méray Tibor írótól való, aki szerint: „Ha ez így megy tovább, kiiratkozunk Európából.”
