Kedves András!

Én vagyok az a panelproli, a diplomámmal, akivel egy mátyásföldi lakótelepen együtt lapátoltad télvíz idején a kocsik közül a havat. (Jó nagy hó volt, kár, hogy akkor is csak ketten értünk rá.) Elfogultan jó embernek tartalak, mert Te voltál, aki a „csúcstechnológiájú” színes magyar tévé miatti lakástűznél segítettél önzetlenül az ott lakóknak. Tisztellek, mert Te voltál, aki jegyet szerzett egy amúgy ismeretlen lakótársnak, aki végre jól szórakozhatott a műsorodon és a „legvidámabb barakk” cikizésén. „Zember” vagy a javából, mert láttam (ott nyaraltam), mit tettél Orfűért. Tisztellek, mert oda mertél állni a rendszerváltáskor az elesettek mellé. Bemutathattalak a családomnak a városligeti „mangalicafesztiválón”, ahol nem szégyellted magad árusítani könyvedet, és örömmel, kedvesen, közvetlen mondatokkal dedikáltad. Becsüllek, mert ide- vagy odaszavazásod ellenére most, hogy ismét eljött nálad az a pillanat, amikor úgy érezted, szólnod kell, szóltál.

Hányan vagyunk így, mint Te, akik 1990-ben az MDF-re szavaztunk, mert hittünk abban, amit ígértek. Hányan vagyunk, akik azért szavaztunk a mára elátkozott SZDSZ-re, mert ott legalább olyan arcok voltak, akik megszenvedték a „puha diktatúra” keménykedését. Hányan vagyunk, akik hittünk abban, hogy a fiatalok talán nincsenek megrontva, talán majd ők...

Most szembe kell néznünk egyrészt a tükörrel (Te ezt bátran megteszed), a megsemmisült vágyainkkal, a becsapottságunkkal.

Nekem, milyen furcsa, 1998-ban a „megfigyelési ügy” volt az, amikor végképp megundorodtam attól, amit a „kaméleoni” Fidesz képviselt. Igen, és megundorodtam 2002–2006 között (utolsó aktív korszakomban) a baloldalon a közbeszerzési anomáliáktól, a zsebre dolgozó köztisztviselőktől, a minden posztot vállaló, „hithű” MSZP-s politikusoktól is. Mégis kevesebb idő kellett (nem tudom, szerencsém-e), hogy rájöjjek, ez a fanatizált jobboldal a legveszélyesebb. Mert ezek tényleg hiszik, ha kell, egész Európát legyőzik. Nem erővel, á, dehogy, ahhoz bátorság kell. Hazudozással, kettős beszéddel, visszamutogatással, a „nemzeti sár” szétterítésével.

Most, ahogy a számtalan hozzászólást olvasom, látom, szeretnének Téged (akár Mellárt) árulónak tartani. Nem is érdekli őket, mit miért teszel, mit mivel indokolsz. Mi lett a bűnöd? Nem lépsz egyszerre. Szerintem soha nem is léptél egyszerre. Maradj is ilyennek, meglátod, sokan állnak majd mögéd, vallástól, származástól vagy iskolai végzettségtől függetlenül!

Végvári József
E-mail