Hölgy kis retiküllel

Az első kérdés úgy szól, hogy ki ez a tigris, ki Vida Ildikó? „Simicska jobbkeze”, házi jogásza, a tisztogatási játszma utolsó, még álló bástyája? Arctalan végrehajtó „kettős kötésben”, a kormány és volt gazdája között a présben?

Szakmai függetlenségéről a lemondást kommentáló szövegből szerezhettünk tudomást. Ebből kiviláglik, hogy bár „elfogyott körülötte a levegő”, Vida nem hátrálhatott, „egyoldalú és megmásíthatatlan” döntést hozott, sőt lemondólevelében egy fél mondat erejéig a miniszterelnöknek is odamondogatott. Ehhez képest Vida szakmai életrajza töredékes. A NAV ugyanis nem adja ki. De hiába titkolózik Vida, polgári életrajza beszédes.

Kisújszálláson született, Törökszentmiklóson érettségizett, majd a jogi karra jelentkezett. Ez még nem annyira „tigrises”, inkább szürke, konvencionális pálya. Az izgalmak később sem fokozódnak. Talán figyelemre méltó adalék, hogy mentorához, Simicskához hasonlóan Vida is Bibó-kollégista. Adófelügyelőként kezdte, a szakmában főelőadóságig vitte, ’92-ben nyergelt át ügyvédi területre. Specialitása a társasági jog, de szakszervezeti ügyekkel is foglalkozott.

1998 Vida életében is a „fordulat éve”. Ekkor kerül az APEH élére Simicska Lajos, akinek Vida cégügyekben 1994 óta jogtanácsosa, segítője, ügyvezetője, famulusa volt. (1994 és ’98 között a cégügyek visszatérő szereplője Simicska mellett Vida, no és az elmaradhatatlan Schlecht Csaba.) Vida, ha mellékszálon is, a birodalom genezisének része, a „felkészülés” időszakának ismerője. Nem csoda, ha főnökét „adóvonalon” alelnökként követi, szakmai hátteret biztosítva neki.

A „hosszú bájtok éjszakáját” – ha egyáltalán volt ilyen – a páros együtt éli meg. 1999-ben Simicska APEH-elnökként őrjöngő hangú, zavaros cikkecskében fenyegeti meg ellenfeleit, („az isten legyen irgalmas hozzátok”), mire Orbán kivonja a tűzvonalból. Vida egyenes ágon örökli az elnöki stallumot. Nagy előnye, hogy éveken át hallgatott, politikáról nem nyilatkozott. Persze a közéletbe a maga módján nagyon is beavatkozott. A korabeli történetek visszatérő eleme, hogy aki valami okból útban volt, „felpuhító” APEH-revízióra bármikor számíthatott. A megbízások teljesítése az első Vida-korszakban a rendszer része.

A szocialista interregnum éveit Vida Simicska szárnyai alatt húzza ki. A tájékozatlanok megvetően „Simicska könyvelőjeként”emlegetik.

2010-ben a NAV nagyasszonyaként reinkarnálódik. Vidát Orbán külön felkéri, s mivel az üzlet általában jól megy, 2014-ben ezt megismétli. Vida feladata 2010-ben a vámőrség és az adóhivatal összegyúrása, a fináncok és az adóellenőrök közös szervezetbe olvasztása. Így lett a mai NAV-nak egyenruhás és civil szárnya. A modern adóellenőr fő fegyverneme ma már nem az adóív és a fejléces papír. A „NAV Combatosok” bárhol, bármikor felbukkanhatnak, a lakásodban is lecsaphatnak. A legnagyobb adókerülők ellenőrzése Horváth András híres zöld dossziéja szerint vontatottan halad.

Ezt a tündöklő pályaívet törte meg az „amerikai levél” és a kitiltásról tudósító Napi Gazdaság-cikk. Hogy miért épp Vidára és csapatára szállt rá az Egyesült Államok, eddig megfejtetlen titok. Kétségtelen, hogy amerikai szemmel apokaliptikus vízió az állami főadóellenőr, akit beszippant a korrupció. Az amerikai politikai filozófiában az adó szent és érzékeny téma. Valaha egy heves adóvitából (bélyegilleték) kiindulva alakult meg az Egyesült Államok. A magyar felfogás persze más. Nem is hihette senki, hogy Vida megtámadtatása, „lebegtetett lejáratása” sokkolja a magyarokat, kirobbantva az Amerika-ellenes „függetlenségi mozgalmakat”. Hogy tömegek vonulnak utcára a Vida iránti szolidaritás miatt.

A sajtó által megkeresett Fidesz-vezetők, a lapunknak fű alatt nyilatkozó képviselők Vida ügyét vállrándítással intézik el. Annyit lehet róla mondani, hogy nincs mit mondani. „Simicska emberének” tekintették, és ha tehették, messziről kerülték. Az irányadó végül is Orbán álláspontja, aki a korrupciós hercehurcát a nemzeti büszkeség összefüggéseibe vonta. Kirúgás terhe mellett arra kötelezte a megtépázott idegzetű Vidát, hogy jelentse fel, perelje be, aprítsa miszlikbe a magyar szuverenitást sértő amerikai ügyvivőt. A történet balkáni eleme, hogy az ügyben Vida megkapta az önvizsgálat jogát. Maga világíthatta át magát és hivatalát.

December óta mindenki sejtette, hogy az elnök napjai meg vannak számlálva. A kormány csak a szélcsendes időt várja.

Varga pénzügyminiszterről eleve tudni lehetett, hogy Vidát – ha majd teheti – szorgalmi feladatként penderíti ki. Túl azon, hogy Matolcsy kinevezettje, Simicska állami csápja volt, s a két kasszafőnök (a pénzbegyűjtő és a -költő) többször összevitatkozott. Előbb az online pénztárgépek kérdésén, később a béremelések, az életpályamodell miatt. Varga időnként fejcsóválva megjegyezte, mennyire meggyengült az adóhatóság presztízse. Valamit most már tenni kellene. A selyemzsinórt végül is ő postázta ki.

Hogy valóban megrendült-e a bizalom, működőképes-e a NAV, abban a miniszter helyzetértékelése pontosabb. De a tények azt is mutatják, hogy Vida távozása csak a jéghegy csúcsa. Az adóhatóságot tömegesen hagyják el legjobb szakemberei. A Figyelő becslése szerint tavaly óta régiónyi hivatalnok távozott. A fizetések 70-160 ezer forinttal maradnak el más kormányhivatalokétól.

Hogy mit hagy örökül öt év után Vida Ildikó? Munkásságából valószínűleg fennmarad a ma már klasszikusnak számító „tolmácsos videó”. A felvétel, amely foglalatként jelzi az új orbáni-nemzeti elit és a vágyott-rettegett Nyugat közötti önemésztően torz viszonyt. Ahogy a mackós mozgású asszonyság, a nyomában sunnyogó pártjogásszal a téren leselkednek, hogy csapdát állítsanak Goodfriendnek. A feledhetetlen húsz másodperc, a meglepett ügyvivővel, aki maga sem hiszi, hogy „tőrbe csalják”. Ahogy kapcsol, megkérdezi: „Volt önnek időpontja? Megbeszéltünk valamit?” A pánikba eső Vida tolmács után kiált, („Nem tudom, mit mond, tolmácsot szeretnék”) jelezvén, egyszerű „small talkot” sem képes angolul lebonyolítani. A testbeszéd, a bizarr mozgás, a magabiztos amerikai, a lépteit kétségbeesetten szaporázó Vida, aki maga sem tudja már, hogyan keveredett oda – a megsemmisítő bukás snittjei.

Májusig kitartott. Miben reménykedett? Mi az, ami a NAV-kalandból az elméjén átszüremkedett? Hogy túlélheti ezt is, ahogy az eddigieket? Az online pénztárgépeket, a célzott adóellenőrzéseket, az elfektetett „zöld dossziékat”, az arcátlan önrevíziókat? Hogy nem tűnik fel soha, semmi, senkinek? Persze Simicska újra felfogadja, mert ez nála már életforma. A túlélés több mint művészet. Maga a szakma.