Függőjátszmák

– Milyen lényeges változások figyelhetők meg az elmúlt időszakban a fiatalok alkohol- és drogfogyasztási szokásait illetően? Romló vagy stagnáló tendenciákról beszélhetünk?

– Az alkohol szempontjából van egy kis emelkedés, de ahol a legtöbbet változott a világ, az a kábítószer-fogyasztás. Magyarországon ez a rendszerváltás óta igazán komoly probléma. Azelőtt teljesen más „szerek” uralták a piacot, sokkal kisebb számban, s különösebb politikai, gazdasági, egészségügyi gondok nem jártak velük. A szerhasználók esetében 1986-ig a rendőrök erőszakos beavatkozásán kívül érdemi terápiás kezelés nem is történt. Jött a rendszerváltás, és a magyarországi fiatalok nagy része úgy akart élni, mint a nyugat-európaiak. Ennek természetes hozadéka volt a kábítószer-probléma megjelenése. A volt szocialista országokban egy új piac is létrejött.

– Jelenleg hogy állunk?

– A folyamat eleinte viszonylag békésen zajlott. A piacon bejáratott szerekkel a szakemberek többnyire tisztában voltak, elég volt hozzá a szakirodalom ismerete. Mígnem aztán 2005-ben Amerikában és Európában a szokásokat illetően megváltozott a helyzet, s az új szerek, tehát a dizájner drogok 2007-2008-ra szépen begyűrűztek hozzánk is.

– Régebben milyen szerek számítottak kedvencnek a fiatalok körében?

– A fogyasztás felől vizsgálva mindig is a marihuána állt az első helyen, a legtöbb áldozatot a heroin adta.

– Sokak számára nem tisztázott, ki számít függőnek. Aki hetente egyszeri fogyasztó, már annak tekinthető?

– Nem! Inkább rendszeres droghasználónak mondanám, aki belecsúszhat a függőségbe. Ugyanez érvényes az alkoholra is.

– Ez azt jelenti, hogy ha mindennap megiszom három deci vörösbort, már alkoholista vagyok?

– Ha jó minőségű vörösbort iszik, attól még nem lesz semmi baja. Ha valaki naponta délutánonként megiszik egy üveg bort, és ez az élete részévé válik, az már nevezhető alkoholistának. Ugyanúgy alkoholbeteg, mint aki naponta a hét deci vodkát vagy a nyolc sört becsapja.

– A fogyasztás növekedése mivel magyarázható?

– A legfőbb ok az, hogy olcsóbbá váltak a szerek, szélesebb körben beszerezhetők, s az internetes forgalmazás is hihetetlenül elterjedt. Különféle netes boltok üzemelnek, s azokból gyakorlatilag bárki könnyen hozzájuthat a legújabb szerekhez.

– Jelenleg milyen kábítószerek jelentik az igazi veszélyt a fiatalok számára?

– A szintetikus kannabinoidok okozzák a legnagyobb kihívást. Ezek a marihuánához szerkezetileg hasonló, mesterségesen előállított, ugyanazokon a receptorokon ható anyagok.

– Hol hozzák létre?

– Tudomásunk szerint főleg Kínában és Japánban.

– Hatásukat tekintve miben különböznek a marihuánától?

– A klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a szintetikus kannabinoidok hatása a marihuána negyven-hatvanszorosa. Iszonyúan kis mennyiség elég belőlük, egytized milligrammnak már drámai a hatása.

– A szerhasználat mennyiben függ a társadalmi helyzettől, illetve a végzettségtől?

– A nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségűekről nemigen vannak használható adataink. Az egyetemet végzettek 15-16 százaléka, a főiskolát képzésben részt vevők 8 százaléka próbálja ki a szert.

– Beszélhetünk divatokról? Most mi a trendi?

– A szintetikus marihuánaszármazékok a legnépszerűbbek, ennek magyarázata a már emlegetett olcsóságban keresendő. A lefoglalási adatokból látszik, hogy már-már a marihuánát is megelőzik – korábban ilyen soha nem fordult elő.

– Mit gondol azokról, akik a mai napig a marihuána legalizálását szorgalmazzák, abból kiindulva, hogy a fiatalok így elkerülnék a köznyelvben „kemény” drogoknak nevezett kábítószereket, amilyen a heroin vagy a kokain?

– Nincs olyan megkülönböztetés, hogy kemény vagy könnyű drog! Mitől könnyű egy drog? Nem tudjuk megmondani. Hiszen a szerek összehasonlítása is nehézkes. Képzeljük el a következőt. A marihuánának a hatáserőssége, teszem azt, egy egység. Van olyan szintetikus kannabinoid, amelynek a hatáserőssége gyakorlatilag megegyezik a marihuánáéval. Melyiket legalizáljam közülük? Ha a marihuánát, akkor azt mondja az ugyanilyen hatáserősségű szert előállító valaki: az ő szerét miért nem legalizálják, hiszen hasonló a marihuánáéhoz? Más szóval: milyen politikát folytassunk? Nyissuk ki az ajtót, gyertek be, vagy tartsuk zárva? A szakma egyértelműen az utóbbi mellett foglal állást.

– Milyen, a marihuánához köthető egészségkárosító hatásokról tud jelenleg az orvostársadalom?

– Ma már közismert, hogy a marihuána rontja a szervezet immunválaszát. Hiába érvelnek sokan azzal, hogy több éve szívnak, és még sincs semmi bajuk. Persze lehet, jó eséllyel megússzák, de mindig abból kell kiindulni: mi van azzal, akinek marihuánapszichózisa vagy gyengültebb immunállapota lesz?!

– Magyarországon a kábítószer kapcsán általában kétféle hozzáállás figyelhető meg. Vannak, akik a marihuána legalizálása mellett kampányolnak, mások viszont drogosnak bélyegzik azt is, aki életében egyszer kipróbálta a füves cigit. Úgy tűnik, köztes álláspont nincs. Valamit mégis mondani kell...

– A probléma kezelésében kétfelé szakadt az ország. Beszélhetünk a negyven év alattiakról, akiknek van némi elképzelésük a kábítószerről, és van az utánuk következő korosztály, amelynek fogalma sincs róla. Világos, hogy a negyven fölötti korosztály súlya ez ügyben csökkenő tendenciát mutat. Szerintem eltelik majd huszonöt-harminc év, mire egy újabb generációnak a szülei teljesen másképpen fognak ehhez az egészhez hozzáállni. Pontosan azért, mert annak idején lehet, hogy a buliban ők is elszívtak egy spanglit, és mégsem lett belőlük „rohadék drogos”. Nem az új szerekkel kell tisztában lenni, hanem elsősorban azzal, hogy ezek hordozzák magukban a veszélyt.

– Ha a kábítószer-fogyasztást nézzük, hol állunk az uniós tagországok ranglistáján?

– Szerhasználás szempontjából nagyjából ott állunk az Európai Unióban, ahol a magyar foci. Ez jelen esetben jót jelent!