Megfenyegették a sztrájkra készülő fogorvosokat Tatabányán
„Kedves Pácienseink! Az alapellátó („körzeti“) fogorvosi rendelők súlyos finanszírozási gondokkal küzdenek, még akkor is, ha Önök ebből a mindennapi kezelések során nagyon keveset, vagy talán semmit sem tapasztalnak. Az Egészségbiztosító által kifizetett térítési díjak nem fedezik a kezelések költségeit. A fogaszati ellátás finanszírozásában meglévő problémákat a Magyar Orvosi Kamara rendszeresen jelzi a döntéshozók felé, azonban sajnos érdemi és lényegre törő megoldás nem születik“ - kezdődik az a tájékoztató szöveg, amellyel végeredményben közel ezer rendelőben találkozhatnak a kezelésre érkezők.
Azzal folytatják, hogy a jelenlegi finanszírozás nem teszi lehetővé a rendelők hosszú távú, kiszámítható, biztonságos működését. Számos helyen emiatt nehéz megoldani a helyettesítést szabadság, betegség vagy gyermekvállalás idején. Gondot jelent a gépek, berendezések javítása, karbantartása, új eszközök beszerzése. Nagyon sok a betöltetlen fogaszati, és a gyermek- és iskolafogászati körzet. Mint írják, ezek miatt kerül sor 2019. szeptember 2-tól 2019. szeptember 13-ig tartó figyelemfelhívó akcióra, amikor a kijelölt fogorvosi rendelőkben, a rendelési idő alatt csak az akut panasszal jelentkezők sürgősségi ellátása történik.
Képünk illusztrációA tatabányai önkormányzat többször is levélben figyelmeztette az akcióban résztvevő orvosokat, hogy nem ért egyet a kezdeményezéssel, és utasította őket, hogy vegyék le a tájékoztatókat a rendelőkben. Ahogyan az orvosoknak szóló levélben megjegyzik, az önkormányzat és az orvosok közötti szerződés mindkét fél számára irányadó, az ettől elérő teljesítés szerződésszegésnek minősül. Hozzáteszik, az akció nem felel meg a sztrájkról szóló törvénynek, munkajogi szempontból jogellenes, a hatályos szabályozás nem ismeri a „figyelemfelhívó akció“ jogintézményét.
Nagy Ákos fogorvos, az akció szóvivője szerint a polgármesteri hivatal meg akarja félemlíteni a „sztrájkoló“ fogorvosokat, s el akarja némítani a kezdeményezést. Attól tart, hogy a következő napokban több más önkormányzat is hasonló lépéseket tesz majd.
Mint lapunknak elmondta, a közfinanszírozott fogorvosi ellátás az az ágazat, amely a kormányzat szerint nem is létezik, ellenben 6-7 millió ember veszi igénybe. Csak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál évi 5,3 millió megjelenés van lejelentve, vagyis még hivatalos adat is van róla, hogy nem fantomágazatról van szó. Az egymást követő kabineteknek lassan húsz éve nem sikerül megoldaniuk az „sztk-s fogorvosok“ helyzetét.
Most ott tartunk, hogy miközben egy háziorvos havi 1,7 millió forintot kap az államtól azért, hogy működteti a praxist és ellátja a betegeket, ugyanezért egy fogorvos alig 900 ezer forintot kap,
és ebből nem csak a rendelő berendezését, saját magát és az asszisztenst fizeti, de a kezelések anyagköltsége is őt terheli. A rendszerből legalább 30 milliárd forint hiányzik.
Ami most történik, annak előzménye van. Még 1994-1995-ben, a Bokros-csomag részeként fizetőssé tették gyakorlatilag az összes fogászati kezelést, kivéve a gyerekfogászatot és néhány nyugdíjasoknak szóló kezelést. Ezzel párhuzamosan elindult a fogorvosi rendelők privatizációja. Az alapellátás ugyan önkormányzati feladat volt, de azt a helyhatóságok átadták az ott dolgozó orvosoknak. Cserében az orvosok kaptak egy alapdíjat, amibe a gyerekfogászat és a sürgősségi ellátás tatozott. Majd 2001-ben az a döntés született, hogy legyen teljesen privatizált a fogorvoslás. A megvalósításra, vagyis a berendezések megvásárolására a tb-n keresztül adtak kedvezményes hitelt az orvosoknak. Így lehet, hogy most a közfinanszírozott fogorvosi rendelő ingatlanok 30, az eszközök 90 százaléka az orvosok tulajdonában van. Aztán 2001 végén hirtelen ismét térítésmentes lett az ellátások java része: megmaradt az alapdíj, amire rájött egy úgynevezett teljesítmény díj, azaz a kezeléseket az OEP fizette a beteg helyett. Csakhogy azt alultervezték: a rendszer indulásakor lakosonként 1600 forint volt a fogorvosi kasszában, miközben egy esztétikus piaci tömés ára 2900-3200 forint között mozgott. A különbség azóta csak nőtt, hiszen tavaly óta lakosonként 3000 forintot ad a tb, miközben egy tömés ma már 10-15 ezer forint a magánorvosoknál.
Egy foghúzásért 300 forintot kapnak az orvosok, miközben csak a fecskendő, a tű, az érzéstelenítő és a gumikesztyű többe kerül.
A 2017-es három napos leállás hozott némi változást, újra egyértelmű lett, hogy igenis létezik az egészségügy ezen ága, illetve az is, hogy pénzügyileg tarthatatlan a helyzet. A kormány ígéretet tett a szakma felzárkóztatására, 2017 végén adtak is egyszeri hárommillió forintot rendelésenként, de a 2018-as, 2019-es költségvetésekben elmaradt a szükséges forrásbővítés.
Zalában hároméves várólista van fogszabályozásra, Komárom-Esztergom és Nógrád megyében egy-egy fogszabályozó rendelés működik, a várakozási idő akár öt év is lehet. A helyzet komolyságát jelzi, hogy amíg 2013-ban 187 volt az összes üres fogorvosi praxis, mostanra ez a statisztikából eltüntetett iskolafogászatokkal együtt 300 felett van.
– A tatabányai önkormányzat félreérti a helyzetet, az ottani orvosoknak nem vele, hanem az állami finanszírozással van problémája - mondta Nagy Ákos. Hozzátette, az említett helyhatóság ráadásul azok között van, amelyek nem csak az épületet, de a gépeket is biztosítják az ellátáshoz. Az önkormányzatnak és az orvosoknak közös érdeke lenne a helyzet megoldása. Véget kellene vetni annak a rendszernek, hogy az sztks fogorvosok nem szolgáltatói, hanem a finanszírozói a rendszernek, ők ugyanis a magánrendelésükből tömik ki azokat a pénzügyi réseket, amelyek az állami hiányos finanszírozás miatt keletkeznek.
Hozzátette, az érintett fogorvosok akciója valóban nem felel meg a sztrájktörvénynek, hiszen ők nem állami alkalmazottak, hanem szerződött vállalkozók. Éppen ezért az egyetlen lehetőség a kollektív szabadság lett, azaz egyszerre megy szabadságra több mint ezer fogorvos. Természetesen a szükséges és minimális ellátást helyettesek állításával biztosítják, ugyanakkor a betegtájékoztatás eltávolításával az akció láthatatlanná tehető.
