Fodor Tamás ajánlója

Fodor Tamás színművész, a Stúdió K alapítója Forgách Andrástól három művet is ajánl a 168 Óra olvasóinak: Zehuze; Valami fiatal szélhámos; Élő kötet nem marad.

– A Forgács/Forgách család három könyvből álló regényét olvasom egy műnek – bár az egyes könyvek nem egynek és nem egy időben születtek, formailag még csak nem is hasonlítanak egymásra, és mégis... Az első: az Izraelben „migránsként” élő és a világot és Magyarországot onnan néző nagymama családja pesti (budai) ágának 1947 és 1976 között írott, az élőbeszéd közvetlenségével ható leveleiben folytonosan visszatérő zehuze (ez van!) gesztusról kapta címét. Jellemző a kifejezés általunk is használt folytatása: ezt kell szeretni. A levelek írója nagyon is szerethető. A tőlünk messze eső országot egészen közel hozza, a közeli miénket meg mintha fordított messzelátóval néznénk. Az unoka (a szerző) nemzedékének groteszk, nemegyszer kafkai karakterű színes „kalandjaira” viszont akvarellszerű novellákból következtethetünk a Valami fiatal szélhámosban, és végül a fájdalmasan abszurd családi coming out: a dokumentumokkal hitelesített beszervezés- (besúgás)történet Élő kötet nem marad mint egy klasszikus trilógiának az első történetre felelő harmadik tagja nyújt a korról és kortársainkról (magunkról) borzongató élményt – vélekedik Fodor Tamás, és filmeket is ajánl még.
– Azok is dialógusban állnak egymással: Gus Van Sant 2003-as filmjét a Videa.hu-n nézhetik meg. Az Elefánt dramaturgiája is a nézőpontok különbözőségén alapul. Majdnem ugyanazt látjuk más-más szereplő szemszögéből. Két tinédzser 46 perces lövöldözés során tizenkét diákot és egy tanárt megöl, huszonhárom társukat megsebesítik, végül főbe lövik magukat. Eredetileg kétszázötven mit sem sejtő, békés ember megölésére készültek. A Videa.hu-n látható ennek mintegy párja: Thomas Vinterberg filmje, A vadászat (2012). Itt „békés” polgárok készülnek kinyírni a szexuális zaklatással vádolt pedagógust – a zseniális Mads Mikkelsen éli-alakítja –, akit egy „ártatlan” kislány rajongása miatt gyűlöl meg és üldöz aztán a közösség – említi Fodor Tamás.
Sz. Á.