Erre kell vigyázni a szavazófülkében

- Az új törvény valóban érdemi változást hozott vagy csak a korábbi strukturális problémákat fokozta?

– Ma már világosan látható, hogy a régi-új ajánlási rendszer megbukott. Nagyon jó, hogy megszűnt az ajánlószelvény-rendszer, de a lényeg sajnos nem változott. Továbbra is a pártok kezelik az ajánlók adatait, az ellenőrizhetetlenül költhető, szélbe szórható kampánytámogatás – ahogy az előre látható is volt – komoly motivációt jelentett a politikai opportunistáknak.

- Főleg hogy a többes ajánlás rendszere felhívás keringőre. Könnyített pályát jelentett a nyerészkedőknek, az eszmék és érzelmek vámszedőinek.

– Elsőre pozitív fejleménynek látszott, hogy több jelölt elindulásához is hozzájárulhatunk, de csak az ajánlóív-másolók dolgát könnyítette meg a többes ajánlás. Összességében tehát a rossz változtatások elnyomták a kevés jót, és a korábbinál is korruptabb rendszer jött létre. A visszaélések nem holmi mellékhatásai a struktúrának, hanem a lényegét alkotják.

– A mostani, törvényesített katyvasz, a politikai kalandorok kirajzása morálisan értékeli le a választást?

– Nem az a baj, hogy 18-an is tudtak országos listát állítani, a választó át tud tekinteni ennyi pártot – ha tudja, kik azok. Én lennék a legboldogabb, ha tizennyolc komolyan vehető párt versengene Magyarországon. A gond az, hogy ez a szisztéma a kamupártok létrehozását ösztönzi, és támogatja közpénzek milliárdjaival.

– Hagyományos politikai manipulációk is kísérték a választást. Ilyen az Összefogás nevű, Szepessy-féle párt megjelenése, amely később jelentős kampányfelülethez is jutott.

– Az a baloldal oktondisága volt. Az Összefogás Párt hosszú évek óta létezik, és a bajai időközi választáson is észrevetette magát. Aligha lehetett arra számítani, hogy épp Szepessy nem fog rástartolni a kampánypénzekre. Az elmúlt pár hónap kényszerű névváltoztatásaiért a baloldali pártok kizárólag magukat okolhatják.

– A másik visszaélés-típus a kampány (és a befektetett pénz) arcátlan kiszervezése egy ál-civil szervezethez. Ami egyúttal arra is utal, hogy a finanszírozás továbbra sem megoldott és az új törvény kísérletet sem tett rá.

– A finanszírozás rendszerének átalakítása során történt néhány jó irányba tett lépés is. Ilyen, hogy a jelöltek kincstári kártyán kapják a kampánytámogatást, a költési limit pedig felment közel egymilliárd forintra. Ez a néhány pozitív elem azonban nem segít többet a rossz rendszeren, mint egy pocsolyába öntött pohár tiszta víz.

- A CÖF lényegében megduplázta a kormánypárt kampányfölényét.

– A kepmutatas.hu-n a Transparency International, a K-Monitor és az átlátszó.hu monitorozza a kampányköltéseket, egyelőre 592 millió forintos tételt becsülnek a CÖF-höz csak az idei évben. Ez egy konzervatív becslés. Az adatokból látszik, a Fidesz kampányának felét kormányzati és „civil” forrásból finanszírozzák. Ezt hívják erőfölénnyel való visszaélésnek.

- Az utolsó napokban a bejelentések szerint megsokasodtak a tömeges átjelentkezések a billegő körzetekben.

– Az átjelentkezéses szavazással nem lenne gond, mivel bárhol is szavazunk, a lakóhely szerinti szavazólapot kapjuk meg. Más a helyzet, ha valaki lakcímet létesít; akkor már az új lakóhelye szerint szavazhat. Ha a XIV. kerületi esetre gondol, arról kevés a hiteles információ. Állítólag közel hétszáz embert jelentettek be Zuglóban, de Papcsák Ferenc szerint ebből csupán negyvenvalahánynak van választójoga. Ha mindkét adat stimmel, akkor nem világos, mi a helyzet a bő hatszáz új lakossal: gyerekek, esetleg közügyektől eltiltottak jelentkeztek be tömegével? Egyik sem életszerű. Végül a helyi LMP-s és JESZ-es delegált sem szavazta meg a vizsgálat megindítását, tehát félő, hogy valami nem stimmel valamelyik adattal. Általában egyébként nem választási, hanem lényegesen hétköznapibb okokból jelentik át magukat az emberek egyik kerületből vagy településről a másikra: a parkolási engedély vagy a gyerek iskoláztatása motivál inkább. Jogilag viszont még a tömeges átjelentkezés is nehezen megfogható, mivel semmi akadálya nincs annak, hogy egy harminc négyzetméteres lakásban papíron százan lakjanak.

- Legföljebb „nem életszerű”?

Ha a választás előtti időszakban „költözik be” sok száz ember egy lakásba, akkor nehéz másra gondolni, mint voksturizmusra, de nem látom, hogyan lehetne ezt bebizonyítani.

- Erősebb érv a választás légkörét övező félelem, fenyegetés érzete, amire az ellenzéki pártok visszatérően hivatkoznak.

– Hallani híreket, hogy közmunkásokkal lefotóztatják a szavazólapjukat, és ettől teszik függővé a további „foglalkoztatást”. Ez súlyos bűncselekmény, de sajnos elég nehezen lebuktatható az, aki így zsarolja a kiszolgáltatott helyzetben lévő közmunkást. Csak remélhetjük, hogy ez a jelenség nem tömeges. A Nemzeti Választási Bizottság egyébként tegnap adott ki egy állásfoglalást arról, hogy tilos lefotózni a szavazólapot, mivel ez a szavazás titkosságának sérüléséhez vezethet. Az NVB állásfoglalása talán részben az említett zsarolást, részben a láncszavazás továbbfejlesztett verzióját igyekszik megelőzni.

- Ez az első eset, amikor nincs kampánycsend.

– Korábban is kampányoltak a pártok a kampánycsend idején; mi már 2006 óta mondjuk, hogy el kell törölni az álszent és életszerűtlen intézményt. A szavazóhelyiségeket övező 150 méteres körzeten belül azonban továbbra is de facto kampánycsend lesz érvényben (ez Budapesten a város területének mintegy ötödét lefedi). Nem fogjuk tehát megúszni a kicsinyes vitákat, minden párt az ellenfelét fogja vádolni tiltott kampánytevékenységgel, rengeteg kifogást kell majd elbírálnia holnap a választási bizottságoknak. A határozatok senkit nem fognak már érdekelni, csak az lesz az érdekes, hogy a hírekben be lehet majd számolni a vélt jogsértésekről, abban a reményben, hogy ezzel mobilizálhatók a választók.

- A legnagyobb alkotmányos nonszensz a levélben való szavazás és a nyugati magyarok követségen való szavazásának kiáltó ellentéte.

– Ez nyilvánvaló diszkrimináció. Hogy alaptörvény-ellenes-e, nem tudjuk, mert az Alkotmánybíróság jegeli a TASZ alkotmányjogi panaszát.

- Ez nem javít a választás (és a jövendő kormány) renoméján.

– Nagyon sokan ezért maradnak távol, mert nem hajlandók sok pénzért félnapokat utazni. Ez 2004 óta így van. Nem ez az újdonság, hanem az, hogy időközben bejött a képbe egy új szavazói csoport, a külhoni magyar állampolgároké, akiknek egy vadonatúj szavazási módot biztosított a törvényalkotó, a levélben szavazást. Ezt viszont nem terjesztették ki a már korábban is választójoggal rendelkező, külföldön tanuló vagy dolgozó magyar állampolgárokra. De hozzáteszem: nem tudom a jó megoldást.

– Tegyük hozzá, én tudom. Demokráciákban jogegyenlőségnek hívják.

– Ha viszont biztosítják a levélben való szavazás jogát, azt ki kell terjeszteni az itthon élőkre is. Vagy mindenkinek jár, vagy senkinek. Az viszont valóban súlyos visszaélésekhez vezethet. A másik véglet, hogy senki ne szavazhasson levélben, akkor viszont az erdélyi magyarok számára biztosan kevés a három romániai külképviselet. Az elektronikus szavazás valamely módja talán elvezethetett volna a jó megoldáshoz – erről kellett volna érdemi szakmai vitát folytatni.

- A születő eredmény hitelesen visszatükrözi majd a választói akaratot?

– Többé-kevésbé igen. Nem fogjuk megtudni, mi lett volna, ha nincsenek kamupártok a szavazólapon. Vagy hogy többen mentek volna-e el szavazni, ha nem korlátozzák a kampányt. A választási időszaknak viszont nem lesz vége: hétfőn kezdődik az aláírásgyűjtés az európai parlamenti választásokra.