Érettségiből elégtelen – Alkotmánysértő módon vizsgáztathatták a diákokat

A múlt héten lezajlottak a botrányos és – okkal gyaníthatóan – súlyosan alkotmánysértő szakgimnáziumi érettségik. Legalább harmincezer, de minden érintettet beleszámítva akár ötvenezer diák is érettségizhetett úgy, hogy a vizsgákért felelős tárcák mulasztást követtek el, törvénysértő intézkedéseket hoztak. Merthogy a diákok és a tanárok csak tavaly decemberben ismerhették meg az új érettségi követelményeit, holott a vizsgára négy év alatt kellett volna felkészülniük. A Palkovics László oktatási államtitkár által gründolt köznevelési kerekasztal értelmetlenségét bizonyítja, hogy az oda meghívott tagok tiltakozása ellenére is átverték a szakgimnáziumi átalakításokat.

2017. május 29., 06:45

Szerző:

Az idén érettségiző szakgimnáziumi diákok, az őket oktató tanárok, valamint a különböző szakmai szervezetek szerint is mulasztott a kormány azzal, hogy az új érettségi vizsga követelményei csak 2016. december legvégén láttak napvilágot, ezért a Független Diákparlament a harmincezer érintett szakgimnáziumi tanuló nevében Palkovics László oktatásért felelős államtitkárhoz fordult. A Független Diákparlament háromezer diák aláírását is mellékelte a levélhez. A diákok – a Civil Közoktatási Platformmal (CKP) és a Szülői Összefogással közösen – Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsmanhoz is fordultak. Úgy tűnik, hiába.

A szakképzési rendszer átalakításának még 2011-ben látott neki a kormány: az ágazatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László fennhatósága alá utalta. Az ezen a területen tanuló gyerekek oktatását 2015-ben kiszakították a humántárca kötelékéből, és a Nemzetgazdasági Minisztérium alá rendelték. A szakiskolások képzésében harmadára vágták a közismereti képzés arányát, és bevezették a duális képzést – lényegében visszahozták a tanoncképzést. Mindez – párhuzamosan a tankötelezettség 18-ról 16 évre csökkentésével – szakemberek szerint óriási hátrányokat okoz a későbbiekben a munkaerőpiacon. Legfőképp azért, mert a 21. században a munkaadók egészen mást várnak el a munkavállalóktól, így a szakmunkásoktól is, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

MTI Fotó: Balázs Attila

Varga Júlia közgazdász egy korábbi konferencián bemutatta, miként változtak 1960 és 2009 között a munkaerőpiacon szükséges készségek. Míg a rutinfeladatok (például a könyvelés) aránya csökken, addig az új információk alkalmazásának készsége meredeken emelkedik. Vagyis: az egyszerű, szabálykövetéssel megoldható feladatokat a munkáltatók egyre inkább robotizált megoldásokkal váltják ki. Azt, hogy mennyire gyors folyamatról van szó, jelzi: még a nem feltétlenül a korszerű megoldásokról híres Budapesti Közlekedési Vállalat is tömegével szüntette meg a jegy- és bérletárusító helyeket, hogy az ott dolgozó emberek munkáját a megállókban, aluljárókban kihelyezett automatákkal váltsa ki. A számítógépek ráadásul precízebben és olcsóbban végzik el a rutinfeladatokat, így évről évre nő azon tevékenységek száma, amelyeket automatizálnak. Az iskola tehát akkor segíti az „életre való felkészítést”, ha a tanulmányok befejezése után a fiatalok stabil alapkészségek (jó írás-, olvasási és számolási készségek, stabil digitális tudás, minimum egy nyelv, az angol ismerete, állampolgári, szociális, kulturális, vállalkozói és természettudományos, műszaki kompetenciák) birtokában léphetnek ki a munkaerőpiacra. Ráadásul a villámgyorsan változó technológiák korában a munkavállalóknak állandóan tanulniuk kell az új rendszereket, alkalmazkodniuk a folyamatosan változó munkahelyi környezethez, amihez szintén stabil alapkészségek szükségesek.

Könnyű belátni: abban az iskolatípusban, amelyben a kormány csökkentette a közismereti tárgyak óraszámát – a szakiskolából átalakított szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolából átalakított szakgimnáziumban –, éppen az alapkészségek fejlesztése marad el. Ez különösen az újonnan létrehozott szakközépiskolákban okoz súlyos problémát, mert ide a magyar közoktatás szelekciós mechanizmusai miatt a legszegényebb családok gyerekei mennek, akik az általános iskolából már eleve az alapkészségek hiányával érkeznek. Hiába mutatnak rá mértékadó közgazdászok arra, hogy a szakmunkásoknál is számottevő kereseti előnyt nyújtanak a munkaadók, ha a dolgozónak érettségije is van, ez nem érdekli az Orbán-kormányt, holott emiatt hosszú távon tömeges munkanélküliség, ezzel párhuzamosan pedig a minőségi munkaerő hiánya várható.

Azon túl, hogy szakmailag megmagyarázhatatlan az átalakítás, a kormánynak jogilag sem sikerült tökéletesen kiviteleznie az intézkedéseket. Az új rendszerben az érettségit és a szakmát négy évbe sűrítve szerzik meg a tanulók, ráadásul a szakérettségi nem minden felsőoktatási intézménybe enged belépést, csak a szakirányúakba. Az átalakítás közepén, 2013-ban érte az elsős diákokat az a változás, hogy az érettségijük nem csupán egy „normál” középiskolai érettségi lesz egy szabadon választható tárggyal, hanem kötelezően meghatározott, szakmai érettségivel kombinált vizsga.

Az éppen most érettségiző diákok 2016. december 28-án, azaz néhány hónappal a nagy vizsga előtt tudhatták csak meg, melyek a szakmai érettségi tárgy és a nyelvi érettségi követelményei. A csaknem harmincezer tanulót érintő rendelet készítői fittyet hánytak arra, hogy a fiatalok nem néhány hónap alatt készülnek föl életük egyik meghatározó állomására, hanem évekig tanulnak rá. Tanulási stratégiájukat alapvetően befolyásolja, hogy milyen tárgyakra készülnek, milyen szinten adnak számot a tudásukról, illetve az, hogy milyen követelményekre, tételekre kell készülniük. Ezekhez a stratégiákhoz a szülők gyakran erejükön felül nyújtanak segítséget gyerekeiknek, hogy hozzásegítsék őket a sikeres felsőoktatási felvételihez vagy a sikeres munkavállaláshoz.

Fotó: MTI

Hogy milyen galibát okozott a kormány, íme egy vélemény egy múlt héten érettségizett diáktól, aki a Tanítanék Mozgalomnak nyilatkozott: „Én szépészeti szakmai ismeretekből érettségiztem, mindig jól ment ez a tantárgy, sose volt vele probléma, hiszen szeretem… De!! Amit kaptunk feladatlapot, az botrányos volt (…) a feladatok nagy része latin és kémia volt, amire ugyan számítottunk, de nem emelt szinten, és nem olyan feladatokra, amit konkrétan soha nem láttunk vagy hallottunk… Arról nem is beszélve, hogy a kozmetikai ismeretek egyáltalán nem voltak benne, amire valójában a négy év alatt készültünk.”

A kritikákra válaszul a kormány elhárította a felelősséget. A kabinet álláspontja szerint ugyanis minden változás időben ismert volt, mindenre kellően fel lehetett készülni. Palkovics László érvelése arra épül, hogy már a 2011-ben elfogadott köznevelési törvényből kiderült: az ötödik vizsgatárgy a szakgimnázium ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy lesz. A diákok és a CKP azonban azt hangsúlyozzák: hiába volt ismert 2011 óta, hogy majd lesz egy kötelező szakmai tárgy, ha a minisztérium az új szakmai tárgy tartalmát csak néhány hónappal az érettségi előtt határozta meg, így a tanárok nem tudták, mire készítsék fel a diákokat, és a diákok sem tudták, miből készüljenek.

Aáry-Tamás Lajos reakciója talányosabb, bár az oktatási ombudsman tevékenységét elemezve azt látjuk: a közoktatást sújtó intézkedésekkel kapcsolatban az elmúlt években elvétve találni olyan, a nyilvánosságban is nyomon követhető ügyet, amelynél karakteresen kiállt volna a jogsértéseket elszenvedők oldalán. A rendszerszintű sérelmek kapcsán tett megszólalásai elenyészőek, leginkább egyedi sérelmeket orvosol az oktatási ombudsman. Igaz, ahogy lapunknak Juhász Ágnes, a CKP szakképzési szakértője elmondta, a szakgimnáziumi érettségizőkkel kapcsolatban – mivel panaszukat jogosnak tartotta – az oktatási ombudsman szóbeli ígéretet tett, hogy eljár Palkovics Lászlónál. Azóta már részben le is érettségiztek az érintett diákok, de semmi nem történt. Néhány hete – éppen a közelgő vizsgák miatt – a CKP újra levélben fordult az oktatási ombudsmanhoz, de ő azóta sem reagált, holott a szervezet több tízezer diák problémáját képviseli.

A CKP ügyvivő testülete nevében Juhász Ágnes beadvánnyal fordult Székely László alapjogi biztoshoz is. Többek között azért, mert hasonló ügyekben Székely többször is felhívta a miniszterek figyelmét arra: minden érintett számára biztosítsák a jogszabályváltozáshoz szükséges felkészülési időt. Az alapjogi hivatalhoz január végén fordultak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet nevű szervezetekkel közösen. Utóbbiak azért csatlakoztak, hogy jogi érvekkel támogassák a CKP indítványát, illetve segítsenek az ombudsmannak a helyzet jogi értékelésében. „Az érveink alapján elképzelhető az is, hogy a kifogásolt szabályozás nemcsak a bevezetés tempója miatt alkotmányellenes, hanem tartalmilag is alapjogi aggályokat vethet fel” – véli Mráz Attila, a TASZ jogásza. Valamilyen okból kifolyólag azonban Székely László hivatala nem tartotta sürgősnek az ügy kivizsgálását, így az nagyon lassan folyik. Pedig Székely volt az érintett diákok utolsó reménye, ugyanis az alapjogi biztos javaslatokat fogalmazhat meg a minisztériumoknak, illetve, ha kifejezetten alkotmányellenesnek tartja a szabályozást, akkor az Alkotmánybíróságtól kérheti a rendelkezések megsemmisítését. Mivel azonban a vizsgálat még mindig tart, ez nem segíthet az idén érettségiző szakgimnazistákon.

Mindeközben a TASZ kitett a hon­­lapjára egy tájékoztató anyagot azoknak a diákoknak, akik az ilyen körülmények között megírt érettségijük értékelésével nem értenek egyet, esetleg jogsértőnek tartják. Mráz Attila ezt azért is szükségesnek tartja, mert a rendkívüli késéssel megjelent rendelet miatt az érettségi feladatok is csak rohamtempóban készülhettek el, így nem feltétlenül eshettek át azon a hosszabb időt igénylő minőségbiztosítási folyamaton, amely kiszűri az esetleges hibákat akár a feladatokban, akár a javítókulcsban.

A Tanítanék Mozgalom is gyűjti a panaszokat: a Mentsük, ami menthető: szemmel tartjuk a 2017-es érettségit! cím alatt honlapján várja az összes kifogást, esetleges jogsértést, ami a szakgimnáziumi érettségik körül felmerült. Fogadják azoknak az érettségiztető tanároknak a jelzéseit is, akik a tesztekben vagy a megoldókulcsokban szakmai hibát találnak. Az érintettek vállalásától függően önkéntes jogi segítőkhöz, illetve a nyilvánossághoz továbbítják az ügyeket.

– A kormányzat a jogbiztonság követelményére tekintettel köteles az oktatáspolitikáját úgy alakítani, hogy a közoktatáson végighaladó tanulók korábbi döntései beteljesíthessék céljukat – mondta lapunknak Mráz Attila. – A gyerekek és szüleik iskolaválasztása alapvető jogaik gyakorlásának eszköze: a személyiség szabad kibontakoztatásának garanciája. A szabad iskolaválasztás más alapjogok érvényesülését is biztosítja, például a foglalkozás szabad megválasztásáét. Ha a tanuló közoktatási pályája idején túlzott sebességgel és gyakorisággal változtatgatja a kormány vagy a törvényhozó a közoktatás szabályozását, akkor a korábbi iskolaválasztási döntések nem érhetnek célt. Ez pedig éppen azt akadályozza, hogy az iskolaválasztással a gyermekek alapjogai érvényre jussanak. Mivel a változtatásokkal az egyes iskolatípusok (gimnázium, szakgimnázium) közötti távolság is nő, így utólag már nehezen orvosolhatók azok a helyzetek, amelyek az időközben meghozott kormányzati döntések miatt a gyerek számára előnytelenné váltak – magyarázta, utalva arra, hogy ilyen változás például a szakközépiskolából szakgimnáziummá alakult középiskolák közismereti oktatásának kiüresítése is.

A TASZ szerint azért is igényel ombudsmani vizsgálatot a szakképzés átalakítása, mert az vélhetően diszkriminatív is, hiszen ide jellemzően a rosszabb helyzetű családok gyerekei kerülnek, és a roma tanulók aránya is nagyobb a szakgimnáziumokban, mint a gimnáziumokban. „A gyermekek jogai szempontjából visszás a közoktatási jogszabályok olyan megváltoztatása, amely a korábbiaknál kevésbé biztosítja a gyermekek fejlődését, esélyeik egyenlőségét. A közoktatás minden olyan szabályozása alkotmánysértő, amely látszólag semlegesen, iskolatípusok – úgymint gimnázium, illetve szakgimnázium – szerint tesz különbséget a tanulókra vonatkozó tanulmányi és vizsgakövetelmények között, mégis a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diá­­ko­­kat sújtja indokolatlanul nagyobb arányban” – áll az alapjogi biztosnak küldött beadványban. Amiről szó van, az a jogvédő szervezetek szerint nem pusztán szakpolitikai hiba, hanem „az emberi méltóságot sértő diszkrimináció”.