Elmérgesedett a magyar–norvég diplomáciai vita

AP/Fox News/The Washington Post

A jelentés idézi a norvég Európa-minisztert, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a rendőrség olyan civilszervezetek irodáit rohanta le, amelyek bírálják a kormányt, illetve hogy az ügy azt mutatja: Magyarország eltávolodik az európai normáktól. A tudósítás megjegyzi, hogy a szóban forgó csoportok a környezetvédelem vagy éppen a szociális fejlesztés területén dolgoznak, ám a kabinet azt állítja, hogy egyik-másik közülük visszaél a kapott pénzzel, és azt a hatalom ellen használja fel. Az egyik ilyen szervezet el is ismerte, hogy készítettek elő tiltakozásokat a kormány ellen, ám a vádak leginkább az olyanok ellen irányulnak, mint a TASZ, a Transparency International vagy az Átlátszó.

A Társaság a Szabadságjogokért azt mondja, a rendőrség azután avatkozott közbe, hogy a Kehi nem talált semmit, ami alátámasztotta volna az alapok törvénytelen felhasználásának vádját. A közlemény rámutat: a cél egyértelműen az, hogy megfélemlítsék a civil társadalmat és elhallgattassák a kritikus hangokat.

Reuters

Norvégia elítélte, hogy Magyarországon civilszervezetekre csaptak le, miután a magyar hatóságok szerint a norvég alap egy ellenzéki csoport politikai céljainak elérését segíti. Most azonban az Ökotársnál olyan visszaélések gyanúja is felmerült, amelyek a bűnügyek kategóriájába tartoznak, ám ezekről a rendőrség nem mondott semmit a hírügynökségnek. Az érintett szervezet vezetője, Móra Veronika viszont úgy látja, hogy a viszály immár teljesen új szintre került. Egyben gyalázatosnak és teljesen aránytalannak minősítette a rendőri rohamot, továbbá cáfolta, hogy munkatársaival bármiféle törvénytelenséget követtek volna el. Az európai ügyek norvég minisztere úgy reagált, hogy Magyarország úton van egy tekintélyelvűbb állam felé, és hogy már látszik: a magyar hatóságok folytatják a civil szerveződések zaklatását, ami sérti a közös, demokratikus európai értékeket. Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő visszautasította az állításokat, és azt közölte, hogy azok mögött politikai megfontolások húzódnak.

EUbusiness

Orbán lecsap az okvetetlenkedő civil szervezetekre címmel az unióval foglalkozó legnagyobb üzleti portál felidézi, hogy idáig azzal vádolták a miniszterelnököt: szájkosarat tesz a sajtóra, kasztrálja az ellenzéket és aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ezúttal pedig a külföldről finanszírozott nem kormányközeli szervezetek érzik a szorítást. A kampányban, amely Putyin eljárásmódjára emlékeztet, június óta 58 szervezetnek kellett iratokat beszolgáltatnia, ám a helyzet most csak rosszabb lett, amikor több tucat rendőr szállta meg az Ökotárs és a Demnet irodáit. Budapest azonban tagadja, hogy a fellépésnek politikai háttere lenne, bár Lázár János szerint Oslo beleavatkozik a magyar ügyekbe. Móra Veronika ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a fellépés annak a durva kísérletnek a része, amely le akarja járatni a civil szférát, azon belül is főleg azokat, akik bírálják a kormányt. A Human Rights Watch szerint a lerohanás megint csak azt bizonyítja, hogy Magyarország a tekintélyelvűség felé csúszik.

Orbán, aki korábban a demokráciáért küzdött, újjáválasztása óta a civilszervezetek felé fordította tekintetét. Nemrégiben meghirdette az illiberális demokráciát. Az érintett civilszervezetek számára az adószám elvesztése azt jelenti, hogy nem képesek működni, illetve sokan közülük nem érzik magukat elég erősnek, hogy ellenálljanak. A NANE, a családi erőszak ellen küzdő csoport pl. azt mondja, hogy a hatalom húsz éve az ellenzékhez sorolja őket, csak azt nem tudni, miért. Kovács Zoltán kormányszóvivő ugyanakkor arról beszélt, hogy bizonyos nem kormányközeli szervezetek monopolizálják és befolyásolják a véleménynyilvánítást, főleg külföldön, és hogy ez nem demokratikus. Kapronczay Stefánia a TASZ-tól ellenben azon a véleményen van, hogy Orbán hasonló taktikát vet be a civil társadalom megfélemlítésére, mint az autoriter vezetésű államok, lásd Oroszországot és Azerbajdzsánt. Kiemelte, hogy a civil társadalom a fékek és ellensúlyok utolsó bástyáját jelentik idehaza.

Der Standard

Egy nappal az Ökotársnál végrehajtott látványos razzia után a jelek szerint napvilágra kerül a tényleges indok. Az Átlátszó jelentette, hogy a hatóságok a lefoglalt iratokból és laptopokból bizalmas értesülésekre számítanak 13, a kormánnyal szemben kritikus szervezetről és egyesületről, amelyeket a miniszterelnöki hivatal már májusban „ellenségesnek” minősített. A támadás éles bírálatokat váltott ki az ellenzék részéről, amely azt hangsúlyozza, hogy olyan harcias volt a fellépés, mintha drogbárókról vagy maffia-keresztapákról lett volna szó. Korábban a Kehi vizsgálatot folytatott egy sor olyan szervezet ellen, amelyek szálkák Orbán és nagy hatalmú kancelláriaminisztere, Lázár János szemében. A beszámolók szerint a nyomozásnak soha nem volt jogi alapja, mert ezek a szervezetek nem magyar pénzeket használnak, a norvég államtól kapnak támogatást. A kampány mindenesetre súlyos diplomáciai vitát váltott ki Budapest és Oslo között.

(Forrás: Szelestey Lajos/Klubrádió)