Elhúzták a nótájukat

– Körbenézni sem lehet?
– Nem.

Így állít meg a teremőr a plenáris terem melletti folyosón. Riadt a tekintete, azt mondja, most szóltak fentről. Fotósok az emeletre, újságírók a sajtószobába – ez az új, kövéri rend. Mindig ez van, magyarázkodik, sok a diplomata meg a vendég. Értjük, csak ne legyünk láb alatt.

Esküt mormol a koronánál a Jobbik. A fekete karéjnak Dúró Dóra olvassa a szöveget. Sneider Tamás, az egykori szkinhed, ma parlamenti alelnökaspiráns még szerényen a sor végén áll, később lesz csak jelenése.

Nyitva az oroszlános kapu, vörös szőnyegen nyomul a fideszes had, a baloldal egyesével szállingózik. A piros szalonban hegedű szól, négytagú, atillás banda bazsevál. Orbán narancs kravátliban, peckesen vonul el előttük, siserahad dongja körül.

– Szabad a karját, asszonyom? Sehol egy társalkodónő? – bolondozik Mádl Dalmával egy parlamenti öltönyös.
Felvonul az elmúlt huszonöt év: jön Medgyessy Péter, Sólyom László, Schmitt Pál, Boross Péter. Elcsendesedik a terem.

Fehér egyenruhások, fanfár az erkélyről, feláll az osztály: ez az új rend, hiszen Áder osztályfőnök érkezik. Himnusz, polszentencia az emelvényről: – Az emberek döntöttek – mondja az államfő. – És az Alkotmánybíróság is. Így senki sem kérdőjelezheti meg a választás tisztaságát, a leendő kormány legitimitását.

Az egykori kollégiumi barát Orbánt javasolja kormányfőnek. Aztán közhelygyűjtemény jön: „hazánk sorsa javul”, „tekintenünk kell a jövőre”, „aggódva nézek a teendőkre” és a többi és a többi.

Áder reménykedik, hogy a kisebb létszámú parlament hatékonyabban működik majd.

A fideszes Gulyás Gergelyt faggatjuk, aki az új, csaknem negyvenfős szupertestület, a törvényalkotási bizottság tótumfaktuma lesz. Azt mondja, körülbelül tíz nappal tart majd tovább, míg egy javaslatból törvény lesz. Mert ezentúl nem lehet az utolsó pillanatban, csak minimum hat nappal a tárgyalás előtt benyújtani egy jogszabályt.

– Nem csak mi adtunk be későn törvényjavaslatokat, anno a szocik is ezt csinálták – magyarázza.
A Fidesz szerint lassabb lesz az új rendszerben a munka. Meg hatékonyabb. A szocialisták viszont azt mondják, az összes szakbizottság csupán úri szalonként működik majd. Eldiskurálnak ott a törvényhozók, de légüres térben mozognak, hiszen az új szuperbizottság kezében lesz a hatalom.

A törvényalkotási bizottság úgy fog működni, akár egy illetékes „elvtárs”: minden eléje kerül, minden ügyet megrág.

Megszűnik a plenáris részletes vita, pontosabban a szakbizottságokban zajlik majd. Amikor végeznek a munkával, jelentést készítenek, és azt a módosító javaslatokkal együtt elküldik a szuperbizottságnak, ahol a képviselők az érkezett indítványokat összegzik, egységesítik, és benyújtják az Országgyűlésnek. A törvényhozók végül a plenáris ülésen, a patkóban teszik le a voksukat az indítványok mellett vagy ellen.

A kormány szerint nem csak hatékonyabb, olcsóbb is lesz a rendszer. Ezt szakértők vitatják.

Hiába kisebb a parlament – 386-ról 199 főre csökkent a képviselők száma –, a Political Capital szerint nem kerül majd kevesebbe az új szisztéma, hiszen kevesebb képviselőhöz több szakértő kell majd. Új rend ide vagy oda, lehetetlen, hogy mindenki mindenhez értsen.

Áder közben a pulpitusról figyelmeztet:
– Nem lehet megbélyegezni senkit, nem vállalhatunk közösséget sem a kommunista, sem a fasiszta diktatúrákkal, a jólét megteremtésében nem voltunk annyira sikeresek, mint a demokrácia megteremtésében, a szimbolikus árnyékbokszolás sehova sem vezet.
Az exkisgazda, 79 éves Turi-Kovács Béla a legidősebb, ő vezetheti az ülést. Dicséri kicsinyt a népet, az Orbán-kormányt, meg folytatjuk, mondja, de nem ugyanúgy. Hibáztunk, de helyrehozzuk, állítja. Hogy hogyan? És főként mit? Nem derül ki.

Orbán terveiről semmit sem tudunk. Először ebben a ciklusban esik meg, hogy még mindig nincs kormányprogram. Lózunggyűjteményt mantráznak nap nap után a fideszes politikusok: harcolni fognak a nemzeti érdekekért, folytatják a rezsicsökkentést, támogatják a gyermekeket nevelő családokat, munkahelyet teremtenek, megőrzik a nyugdíjak reálértékét és így tovább, és így tovább.

Ez lesz az új rend?

A sajtószoba duruzsol. Turi-Kovács áldást és békességet kíván, senki sem kapja fel a fejét. A választási beszámolókat unja a patkó. Orbán olvasgat, Balog miniszter internetezik, Pintér Sándor a telefonja billentyűit nyomkodja. Kint Andy Vajna terpeszkedik, valakivel diskurál, otthon van a fideszes folyosón. Ásítozós a hangulat, mégis mindenki tudja, közeledik a botrány.

Eskü jön. Aztán taps. De Gyurcsányék nem hagyják abba, folytatják az eskü saját szövegét: fogadják, mindent megtesznek az új köztársaság megalapítása érdekében, és népszavazással új alkotmányt teremtenek. Majd. Valamikor.

Kint a folyosón a teremszolgák szinte vadásznak a sajtósokra.

– Van itt újságíró? – kukkant be a patkó melletti piros társalgóba egy parlamenti alkalmazott.
– Nincs – válaszolom.
– Hál’ istennek, akkor ez tiszta! – viharzik el.
Téboly.

És kitör egy másik is: a szkinhedőrület.

A jobbikos Sneider nyilatkozik: ő bőrfejű volt, meg nem is. Része volt a szubkultúrának, de nem volt Martens-bakancsa. A szoci Molnár Zsoltról meg a Magyar Nemzet Online írta meg, hogy 1992-ben szkinhedekkel tüntetett Göncz Árpád ellen. Lapunk egykori fotóját a szavazás előtt hozta a jobbos médium: a képen Molnár kapucniban, fiatalon. Mentegetőzik a szoci képviselő: ő valóban ott volt a Kossuth téren, de nem fütyülte ki Gönczöt, csak arra járt.

Az őrület fokozódik: Kövér házelnöknek rossz esküszöveget olvasnak fel, Turi-Kovács közjegyzőnek titulálja a parlamenti jegyzőt. Már kacag a nép.

– Az ügyvéd örökké ügyvéd marad – kér elnézést a bakiért Turi-Kovács.

És jön a nap izgalmas pillanata: vajon megszavazzák-e a verekedő, exszkinhed Sneidert parlamenti alelnöknek? A Fidesz csapdát állít, rátolja a felelősséget az MSZP-re és a Jobbikra. Kormánypárti forrásaink is provokációnak tartják Sneider jelölését, de azt mondják, nem akarják elvinni a balhét. Mossák a kezüket.

Végül az ellenzék nemmel voksol, de a fideszes képviselők szavazatával a jobbikos botrányhős a parlament alelnöki székében találja magát.

Vona Gábor büszkén sajtótájékoztat: – Győzött a parlamenti demokrácia!
Na, ebben azért kételkedünk.