Brüsszelre hárítja a felelősséget a Fidesz
A hazai politikai elit összességében nem euroszkeptikus, ám egy nemrégiben készített felmérés szerint a vezető politikusok egyre többen és erőteljesebben bírálják az uniót, a magyar tagságot a nyilatkozataikban – hangzott el a Politikatörténeti Alapítvány pénteken tartott, Magyarország és az Európai Unió című konferenciáján.
A felmérést és annak eredményeit ismertető Kocsis Györgyi, a Magyarországi Európa Társaság alelnöke elmondta, hogy 2012 végén a hazai pártok vezető politikusainak több mint 400 nyilatkozatát vették górcső alá, az idén pedig 600 kijelentést vizsgáltak meg – számolt be róla a Népszabadság.hu.
Ezeket aztán egytől tízig terjedő skálán minősítették: a legalacsonyabb értéket a kifejezetten EU-destruktív, azaz kilépéspárti, az unió „szétrombolását” szorgalmazó álláspontoknak adták, a legmagasabbat pedig az európai egyesült államok mellett érvelők érték el. Az eredmények: 2012 végén 6,2-es értéket, „kemény pragmatikus” minősítést kapott a hazai politikai elit. Az idén viszont már csak 5,8-es értéket mértek, ami már „EU-pesszimistaként” értékelhető. Ami a két vezető pártot illeti: a folyamatosan kettős beszédet alkalmazó, EU-kritikusabb Fidesz megítélése 6-ról 5-re esett vissza, az unió fejlődését, gondjait illetően túlságosan passzívnak ítélt MSZP maradt 7-es, azaz „puha pragmatikus.”
Wéber Attila jogász, szociológus a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa – az unió és a Fidesz kapcsolatát elemző előadásában – egyebek mellett arról beszélt, hogy a Fidesz, közvetlenül a csatlakozás után a mérsékeltnek nevezhető vonalhoz tartozott, aztán unióbírálóvá vált, 2006 után kifejezetten kritikus lett, 2010-ben pedig Orbán Viktor retorikájában már megjelent a menthetetlennek tartott nyugati kapitalizmus képe. Noha Wéber szerint a Fideszben gyöngült az európai értékkövetés és markánsan felerősödött az unió bírálata, azt nem lehet állítani, hogy Nyugat-ellenessé vált volna a kormánypárt.
A szakember kitért arra is, a Brüsszellel szemben hirdetett szabadságharc „többfunkciós”: egyik leghangsúlyosabb szerepe a felelősség elhárítása volt, valamint az, hogy a válságban mozgásteret adjon, lehessen kire mutogatni a rendkívüli intézkedések bevezetésekor.
