Bírálta Orbánékat, mennie kellett
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden Strasbourgban kihirdetett elsőfokú ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát.
A volt főbírónak idő előtt szüntették meg a jogviszonyát azzal, hogy az új Alaptörvény hatálybalépésével a Legfelsőbb Bíróság megszűnt, és annak helyébe a Kúria lépett. Az alkotmányerejű törvénykezés nem tette lehetővé, hogy Baka András bíróság előtt keressen jogorvoslatot – írja az MTI. A bíróság Baka András egyes panaszpontjait elutasította, más pontok tekintetében további tájékoztatásra tart igényt.
Baka: Erkölcsi elégtétel a strasbourgi döntés
Erkölcsi elégtételt jelent Baka András volt legfelsőbb bírósági elnök számára a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) keddi elsőfokú ítélete, mely kimondta, hogy európai emberi jogi egyezménybe ütköző volt elmozdítása a legfelsőbb bírói fórum éléről. Baka András a döntés után az MTI-nek elmondta, hogy még nem volt ideje részletesen áttanulmányozni az ítéletet, de úgy látja, hogy igazat adtak neki ebben az egész magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintő ügyben, ezért ez a döntés elégtétel lehet minden magyar bírónak is.
Kérdésre válaszolva hozzátette: visszahelyezését nem kérte, ezért erről nem is dönthetett a strasbourgi bíróság, az anyagi kompenzációról pedig egyelőre nem foglaltak állást. Baka András jelenleg a Kúria egyik bírói tanácsának elnöke, korábban pedig a strasbourgi bíróság tagja, illetve elnökhelyettese volt.
A Legfelsőbb Bíróság utolsó elnöke korábban elmondta: elmozdítása nyilvánvalóan jogellenes volt, bár nincs hazai fórum, amely ezt kimondhatná. A hatéves mandátumának félideje előtt távozni kényszerülő legfelsőbb bírósági elnök azt állította, minderre azért került sor, mert nyilvánosan szót emelt a bíróságok alapvető európai jogelvei és ezen keresztül a jogállamiság védelmében.
Baka András azt mondta: számára egy független, alkotmányos intézmény vezetői posztjának betöltése csak addig érték, amíg az megőrizheti függetlenségét, és az alkotmányos, európai normák alapján működhet. Szerinte a kétharmados parlamenti többség számos szükséges politikai lépés megtételéhez jelenthet szilárd bázist, ami indokolt lehet, ha az ország nehéz helyzetben van. Ám az alkotmányos alapintézmények vonatkozásában éppen hogy bölcs önmérsékletre, körültekintő és higgadt eljárásra lenne szükség a minősített többséggel bíró politikai hatalom részéről, hogy ezzel is jelezze: tiszteletben tartja ezeknek az intézményeknek – például az LB-nek, a Magyar Nemzeti Banknak, az Alkotmánybíróságnak – a függetlenségét, megadja a törvényes működésükhöz szükséges anyagi forrásokat. Az ezzel ellentétes gyakorlatot folytató politikai erőknek számítaniuk kell arra, hogy kiiratkoznak Európából – mondta korábban Baka András.
