Az új Vasfüggöny kapóra jön az embercsempészeknek

A

Deutsche Welle tudósítójaazt tapasztalta a helyszínen, hogy az elhibázott magyar határzár reményt ad a menekülteknek, mert a 21 millió euróból készülő építmény nem tudja feltartóztatni a kétségbeesett embereket, miközben Szerbia próbál megbirkózni a beözönlő embertömeggel.

A határzár meglévő része fenyegető, de hát éppen ez
volt kitalálóinak a célja. A baj csak az vele, hogy magyar földön áll, tehát magyar területen lesz minden migráns, aki odaér, vagy felmászik rá, így magyar joghatóság alá fog tartozni. Vagyis jogi értelemben a fal nem lesz képes megállítani az érkező szíreket, afgánokat, pakisztániakat és a többieket.

Bokonyi Anikó a Helsinki Bizottságtól azt emeli ki, hogy megmaradnak az átkelők. Márpedig az ott felbukkanó migránsoktól nem lehet megtagadni, hogy menedékjogot kérjenek. A rendőrség nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a kérést, vagy úgy tegyen, mintha nem értené – sem a kerítésnél, sem a határállomásokon.

A szakértő azt is elmondta, hogy az ellátással foglalkozó intézmények és szervezetek nem kapnak elég támogatást a kormánytól, pedig az új Vasfüggönyre szánt pénz töredékéből lényegesen enyhíteni lehetne a szűk keresztmetszetet. Úgy fogalmaz, hogy a kerítés nem oldja meg a gondokat, mert nem tudja megállítani a migránsokat, illetve megváltoztatni az ország földrajzi helyzetét.

A jelentés hozzáteszi, hogy viszont kapóra jön az embercsempészeknek és fokozza a korrupciót. A Magyar Helsinki Bizottság attól tart, hogy aki Szerbián át jön, annak kérelmét az új szabályozás értelmében szinte kivétel nélkül automatikusan, vizsgálat nélkül elutasítják. A hatóságoknak nyolc napjuk van a döntésre, a migránsok pedig 3 napot kapnak a fellebbezésre.

Ám közben is lehetséges a kitoloncolás – meghallgatás nélkül. Bár Orbán Viktor nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy Magyarország menekülttábor lesz, a beszámoló megemlíti, hogy az utóbbi két évben 40-50 ezer menekült ment tovább tőlünk nyugatra, ám közülük csak 1350-et küldtek vissza. Németország esetében ez az idén 42 embert jelent – csaknem 3 ezerből.

A belgrádi Szerb Menekültvédő Központ igazgatója arra emlékeztet, hogy menekülőket nem lehet illegális határátlépéssel megvádolni, ezért a magyar félnek nem kellene pazarolnia a
pénzt a kerítésre, hanem inkább humanitárius célokra kellene felhasználnia azt, így új központok építésére, jobb ellátásra. Gyurovics hangsúlyozza, hogy Magyarország veszélyes játékot űz, amikor a problémákat Szerbiára tolja rá. Rámutat, hogy a fal ellentétes az ENSZ Menekültügyi Konvenciójával, a vonatkozó európai előírásokkal és a Schengeni megállapodással.

(Forrás: Szelestey Lajos/KLubrádió)