Az MMA kinyírja a folyóiratokat
A kulturális mecenatúra fő forráshelyét, az NKA-t is megszerezte a Fekete György-féle Magyar Művészeti Akadémia. És rögtön úgy döntöttek: radikálisan csökkentik a nagy múltú művészeti és ismeretterjesztő folyóiratok támogatására szánt összeget. Az eddigi 700-800 millió forint helyett 2016-ban az összes folyóiratra 350 millió jut.
A képzőművészeti lapok összesen 24 millióból gazdálkodhatnak ebben az évben, ami minden bizonnyal rangos print és online lapok megszűnéséhez vezethet. Bajba kerülhet például a Színház, az Új Művészet, az Artmagazin, a Fotóművészet, a Balkon, de akár a
litera.hu is.Tompa Andrea, a Színház című folyóirat főszerkesztője kérdésünkre elmondta: mint Kelet-Európában sehol, Magyarországon sem tudnak közpénz nélkül megélni a művészeti, irodalmi lapok. Ez a közpénz lehet NKA- vagy egyéb pályázati közpénzforrás, ami jelenleg nincs. Csak a bulvár tud megélni, vagy az olyan lapok, amelyeket előállítási áron, példányonként ezerötszáz-kétezer forintért adnak el.
A Színház folyóirat már a márciusi lapszám elkészítését, nyomdai számláját, előállítási költségeit sem tudta finanszírozni. Ehhez képest nyomdába adják a májusi számot is. Bizakodók, mert a pályázatukról még nem döntöttek.
Hajdu Istvánt, a Balkon főszerkesztőjét is megkérdeztük. Ö azt válaszolta: lapja nem képes fennmaradni NKA-s támogatás nélkül. Hozzátette: az elmúlt négy évben a pályázati előírás szerint a kért összeg 5 százalékát pályázási díjként be kellett fizetni, ahogy az idén is. Ez olykor pályázatonként több százezer forint volt, ami az NKA költségvetését gyarapította; s ha valaki nem nyert, nem kapta vissza ezt az összeget, és ha a kértnél kevesebbet ítéltek meg számára, a különbséget ugyancsak lenyelte az NKA. A pályázók tehát az NKA-t is támogatták, vagy valaki mást. A több száz vagy ezer pályázó által évente befizetett összegről, azaz a pályázási díjakról soha nem született kimutatás.
S miközben a tekintélyes irodalmi és művészeti folyóiratokat ellehetetlenítik, addig a hűbéres költő, Orbán János Dénes 150 milliós állami támogatást kap a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft-re.
Kérdés: vajon a jelentős szellemi műhelyek egzisztenciális megvágása abba a hatalmi folyamatba illeszkedik-e, amelynek a független társulatok ellehetetlenítése is része?
Tompa Andrea erre azt mondja: – A független társulatok helyzetéhez hasonlítunk abban – és mivel magam független színházi kurátor voltam, mélyebben látom az összefüggéseket –, hogy a pályázati rendszer szétzilálása – a késedelmes kiírás, a keret drasztikus csökkentése – felőrli a területet, demoralizál, tervezhetetlenné tesz. Hogy végül magunktól mondjuk ki: megszűnünk, holott nem szüntethet meg senki, csak ellehetetlenít.
Hajdu István szerint ha ez így megy tovább, a kormány bármit megtehet: 150 milliót adhat egy új tehetséggondozóra az írószervezetek megkerülésével, áthelyezheti a szimbolikus jelentőségű Ünnepi Könyvhetet a Vörösmarty térről, és elvonhat több 100 milliót a print és az online folyóiratoktól – azok megkérdezése nélkül.
