Az egészségügyi kiadásaik harmadát zsebből kell fizetniük a magyaroknak, hogy megfelelő ellátást kapjanak
Noha a WHO ajánlása szerint az egészségügyi kiadások legfeljebb 15 százalékának kifizetése megengedhető egy állampolgár számára (a többit a társadalombiztosításnak kellene állnia), ez az arány Magyarországon 30 százalék – írja a Népszava, amelyinek Evetovits Tamás, a WHO barcelonai irodavezetője nyilatkozott. Ez szerepel a GKI Gazdaságkutató Zrt. éves jelentésében is, amelyről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A WHO által elfogadható szint felett már
elszegényedési kockázattal jár az ellátás igénybevétele, illetve jó eséllyel a szegényebbek nem, vagy csak jóval később kapnak ellátást.
Magyarország lakóinak a 6,5 százaléka kényszerül ebbe a helyzetbe, ők rendre
- később váltják ki a gyógyszereiket,
- anyagi okokból később mennek orvoshoz,
- nincs pénzük a rehabilitációra és gyógyászati segédeszközre,
- nincs pénzük szakorvosi ellátásra,
- nincs pénzük fogorvosra, ezért nem is mennek.
Hogy megértsük, miért is magas ez az arány, érdemes a régiós versenytársainkat vizsgálni: Szlovéniában mindössze a betegek 0,3, Csehországban 0,5, Szlovákiában 1,5 százaléka tartozik azon csoportba, akik számára probléma az egészségügyi költségek fedezése, amennyiben valamit nem támogat az állam teljes körűen.
Kiemelendő, hogy a 30 százalékot jelentő,
saját zsebből fizetett egészségügyi költségek közé nem tartozik a hálapénz rendszere.
A magyar ellátás sajátossága, hogy a hálapénz átalakult és már nem pusztán köszönetnyilvánítási forma, hanem a kezelés egyik alapfeltétele lett.
