Az államnak nem a gyerekeket kellene büntetnie – A gyermekpszichológus szerint az iskolaőrség nem megoldás az agresszióra
„Pedagógusként semmilyen módon nem értek egyet az iskolaőr mint önálló munkakör bevezetésével” – nyilatkozta a 168 Órának egy fővárosi gimnázium igazgatója, akit azután kérdeztük, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, a kormány döntött az iskolaőrség létrehozásáról, amellyel az iskolai erőszakot próbálnák megszüntetni. A pedagógus szerint egy ilyen személynek sem helye, sem szerepe nem lehet egy tantestületben. Majd hozzáteszi: „A kormány azt tervezi, hogy az erőszakra erőszakkal válaszol, ami buta és rosszindulatú megoldás. A mi intézményünkben iskolaőr biztosan nem lesz, hiszen az a saját és a kollégáim pedagógiai munkájának a valóságos megcsúfolása lenne.”
A Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslat első körben mintegy ötszáz iskolát érintene, közülük körülbelül 140-150 szakiskola. A tervek szerint az őrök hada korábbi rendőrökből állna, és a tantestület részeként, állandó jelleggel lennének jelen az iskolákban. Fegyvert nem viselnének, de egyéb kényszerítő eszközök (gumibot, bilincs, gázspray) lehetnének náluk, sőt, a testi kényszer sem tiltott számukra. Az erőszak megakadályozása érdekében „intézkedési jogosultságuk” is lesz.
Az iskolaőrség bevezetésével párhuzamosan a kormány kibővíti azoknak a bűncselekményeknek a körét, amelyeknél a büntethetőség alsó korhatára 12 év. Így a pedagógusok sérelmére elkövetett összes bűncselekmény ebbe a körbe tartozik majd. „Az államnak feladata, hogy az iskolában a rendet biztosítsa, a pedagógusokat pedig megvédje” – jelentette ki a kancelláriaminiszter, megjegyezve: a legtöbb helyen ilyen problémák nincsenek, de vannak olyan térségek, ahol rendszeresek a fegyelmi gondok, állandó a tanárokkal szembeni erőszak veszélye, ami tűrhetetlen és megengedhetetlen.
Nem újdonság, hogy az agresszivitás megjelenik az iskolákban. A probléma évek óta létezik, a 2010 óta hatalmon lévők sem most próbálkoznak először ilyesfajta megoldással. Az évekkel ezelőtti hasonló kísérletük azonban megbukott. A Fidesz 2012-ben elsősorban az iskolakerülés elleni fellépésre helyezte a hangsúlyt. A módosítani kívánt köznevelési törvény lehetővé tette volna, hogy ha a rendőrök lógáson kapnak egy diákot, akkor egyenesen az iskolaigazgatóhoz vigyék, vagy az oktatási intézménnyel történt egyeztetés után útra indíthassák az iskolába.
A Belügyminisztérium által előkészített javaslat rendelkezett volna az iskolaőrökről is. A módosítás szerint az intézmények házirendje előírhatta volna, hogy „a tankötelezettség teljesítéséig a tanköteles tanuló nevelési-oktatási intézményből történő eltávozását – kivéve, ha távozásának okát megfelelően igazolja – az iskolaőr megakadályozhatja”. Emellett a törvény feljogosította volna az iskolaőröket testi kényszer alkalmazására is a tanárverésre készülő, hőzöngő rokonokkal szemben, végül pedig mindenkivel betartathatták volna a házirendet. Az ilyen személyek alkalmazását a kormány 2012-ben nem tette volna kötelezővé, csupán engedélyezte volna a foglalkoztatásukat. Most azonban az iskoláknak nem lesz választásuk.
„Ami az iskolákban történik, az a társadalom kicsinyített mása – mondta lapunknak Duró Zsuzsa gyermekpszichológus. – Gondoljunk csak bele – folytatta –, a mindennapi életünkben hány olyan helyzetet élünk meg, amikor agresszív viselkedést produkálunk, amikor türelmetlenek vagyunk embertársainkkal. A gyerekekben ezek a minták elraktározódnak, így tele vannak feszültséggel és frusztrációval. Ennek a levezetését pedig az életüknek ezen a színterén próbálják megoldani.” A szakember szerint annak, hogy a gyerekek gyakran a tanáraik ellen fordulnak, és esetenként fizikai erőszakot is alkalmaznak, a pedagógusok tekintélyvesztése az oka. A gyermekközpontú pedagógia lehetőséget teremtett arra, hogy a tanárok közel engedjék magukhoz a tanítványaikat és a szülőket, ezáltal sokkal kevesebb tiszteletet kapnak, s a szélsőséges eseteket sem képesek hatékonyan elkerülni. Duró Zsuzsa úgy látja, a kormány egyértelműen militarizálni próbálja az iskolákat, ami ugyan egy időre elrettentheti a diákokat a szélsőséges viselkedéstől, de félő, hogy ez nem tart majd sokáig. „A problémát nem most kellett volna elkezdeni kezelni, hiszen hosszú évek teltek el azóta, hogy az iskolai agresszió először felütötte a fejét” – mondta.
Egyértelműen elutasítja a kormány terveit a 168 Órának nyilatkozó két nagy pedagógus-szakszervezet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az iskolaőri rendszer csupán tüneti kezelés. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy az intézkedés azt jelenti, a problémákat a pedagógiai megoldás helyett rendészeti eszközökkel a szőnyeg alá akarják söpörni. Az iskolaőrség a szakszervezetek szerint jelentős költségeket emésztene fel, indokolatlanul megfélemlítő jellegű lenne, egyben veszélyes, és beláthatatlan következményekkel járna. A PDSZ kívánatosnak tartaná, ha az intézkedés bevezetése előtt a kormány – szakemberek bevonásával – felmérést készítene az egyes intézményekben uralkodó agresszió valódi szintjéről. A PSZ pedig növelné az alapvetően szociális kérdésekkel foglalkozó szakemberek számát az intézményekben.
Duró Zsuzsa az intézményi szintnél sokkal mélyebbre menne, szerinte a probléma gyökere nem ezen a színtéren van. „Az államnak nem a gyerekeket kellene büntetnie, hanem inkább segítenie kellene a családokon, hogy minél jobban tudják rendezni egzisztenciális helyzetüket. Azaz minden felnőttnek legyen munkája és célja az életében, hogy minden esetben a megfelelő érték- és normarendet kövessék” – mondta. A szakember szerint ez már megfelelő minta lenne a gyerekek számára, megtanulhatnák, hogy a tanulás, illetve a tudás érték. Nem keletkezne bennük a fejlődésük szempontjából káros frusztráció és feszültség, a megfelelő szülői példa segítségével rájöhetnének, hogy saját belső konfliktusaik megoldása nem a fizikai erőszakban rejlik.
A megoldáshoz tehát elsősorban a szülők szemléletváltását kellene elérni, ami azonban hosszú évekbe telhet, mivel egy teljes generáció egészen más körülmények között nőtt fel.
