Amiről Orbán vizionál, az nem létezik

Mezey Barna – aki egyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora – ezt a Debreceni Egyetemen mondta kedden, a rektori konferencia tanácskozásán. A szerinte egyszerre vállalkozó, költségvetési gazdálkodó és szolgáltató felsőoktatási intézmények jövőbeni finanszírozásáról szólva kifejtette: Európában az állam a történelem során mindvégig kötelezettséget vállalt arra, hogy megteremti a nemzeti értékeket és a nemzeti értelmiséget, ezért a kontinensen a felsőoktatás egyfajta állami feladatvállalásként és kötelezettségként jelenik meg. A felsőoktatás önfenntartó finanszírozásának kérdéséről az MRK elnöke azt mondta, vannak olyan intézmények, amelyek képesek fenntartani magukat, vannak olyan megoldások, amelyek bizonyos mértékig korlátozni tudják a költségvetési terheket, de „nem létezik olyan felsőoktatás (...), amelyből kivonul az állam”, különösen nem Európában.

Hangsúlyozta, az értékőrző és nemzetpolitikai szerepet is betöltő stratégiai ágazat, a felsőoktatás a jövő értelmiségének megteremtője, és nemcsak kitűnő szakemberképzőnek, hanem tudósképzőnek is kell lennie. „Azt a szellemi muníciót teremti meg, amely az egész nemzet jövőjének az alapja” – mondta Mezey Barna az MTI szerint. Beszéde végén jelezte, a Magyar Rektori Konferencia mindent el fog követni annak érdekében, hogy olyan javaslatokat tegyen le a kormányzat asztalára, amelyek megalapozzák a jövő minőségi felsőoktatását. Ugyanakkor felhívják majd a figyelmet azokra a problémákra is, amelyek e fejlődés útjában állnak.

Orbán, a közpénzek éber őre

Önműködő és önfenntartó pénzügyi rendszerre van szükség a felsőoktatásban a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor ezt kedden mondta a Magyar Rektori Konferencia (MRK) legfőbb döntéshozó szerve, a plénum ülésén a Debreceni Egyetemen, ahol úgy fogalmazott: az egyetemi, főiskolai végzettségűeknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást. Természetesen az állami ösztöndíjakat, a közpénzt nem lehet teljesen kiemelni a rendszerből, de csak ott kell alkalmazni, ahol nem látszik más megoldás – hangsúlyozta. Hozzátette: egy rendkívül kedvezményes diákhitellel elérhető, hogy idővel mindenki vállalni tudja saját tanulmányának költségeit. „Ezt a pénzt az állam garantálni fogja minden olyan magyar fiatal számára, aki egy bizonyos szinten teljesít” – közölte.

A kabinet szerint az önfinanszírozó rendszer arra ösztönzi majd a diákokat, hogy olyan képzést válasszanak, amely lehetőséget nyújt nekik a biztos elhelyezkedésre és így tanulmányi költségeik visszafizetésére is – magyarázta Orbán Viktor. Mindez egy egészséges versenyt gerjeszt majd az intézmények között, ugyanis ahová nem jelentkeznek diákok, „oda nem szabad állami pénzt sem helyezni” – mondta. Hozzátette azt is, hogy e szisztémával a hallgatók nem eltartottjai lesznek egy nagy jóléti rendszernek, hanem önálló szereplői, akik áldozatot hoznak, így elvárásuk is lehet az egyetemmel, főiskolával szemben. Az önfinanszírozó felsőoktatás képlete fogja az igazi fairplay-t biztosítani – jelentette ki. A kormányfő beszédében szükségszerűnek nevezte a felsőoktatás átalakítását, mondván: eddig az sem a saját eszméjének, sem a fenntarthatóság követelményének nem felelt meg. Voltak már átalakítási kísérletek – folytatta –, például az integráció, a bolognai folyamathoz való csatlakozás vagy a hallgatói létszámok jelentős növelése, de egyik sem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt sok nem kívánt következményekkel is járt. A bolognai folyamatról azt mondta, hogy szerinte a magyar felsőoktatás nem állt rá készen, indokolatlanul gyorsan tért rá át, ráadásul nem hozta magával az európai egyetemekkel való szorosabb együttműködést. Összegzése szerint leértékelődött a felsőoktatás presztízse, az ágazatot az utóbbi időszakban a minőségi helyett a tömegképzés jellemzi. A további problémák között pedig a túlburjánzó szakkínálatot, a fenntarthatatlan párhuzamosságokat és a minőségében sokszor megkérdőjelezhető teljesítményt említette.

Ennek ellenére a magyar felsőoktatás a nemzetközi mezőnyben meglepően jól teljesít, ami – figyelembe véve az ágazat helyzetét – rendkívüli teljesítmény – mutatott rá Orbán Viktor, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a jó képzési programok és világszínvonalú oktatók az eddigi rendszerben nem tudták meghatározni az egész szférát. A jelenlegi felsőoktatás a „kínálati struktúrája” miatt a hallgatókkal, az ő szüleikkel és az oktatókkal szemben sem korrekt – mondta, kiemelve: a szülők arra számítanak, hogy egy piacképes képzésért fizetnek, ám gyakran kiderül, hogy a piacon nem sokat ér a megszerzett diploma. A tanárokkal kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a fizetésük messze elmarad a nyugati bérektől, és gyakran tudósként is alig tudnak érvényesülni a több állás és a sok adminisztráció miatt. Mindemellett azonban hangsúlyozta: a felsőoktatási intézmények nemcsak szaktudást adnak, hanem lehetőséget biztosítanak a nemzeti sorskérdéseken gondolkodásra is. „Az egyetemek és a főiskolák mindig a szabad gondolkodás szigetei is voltak, ezért a magyar felsőoktatás ügye nem választható el az egész magyar nemzet sorsáról való gondolkodástól” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.

A rektorok előtt elmondott felszólalását a kormányfő azzal zárta, hogy a kormány nem az „el lehet innen menni”, hanem a „vissza lehet ide térni” pártján áll. Hangsúlyozta, kormánya nem tekint ellenségesen azokra a magyarokra, akik saját boldogulásuk érdekében ideiglenesen elhagyják az országot, az azonban nem fogadható el, hogy a magyar felsőoktatás egyes szakjai a magyar adófizetők pénzén más országoknak képezzenek szakembereket. „Az agyelszívás sajnos ma már mindennapos jelenség” – jegyezte meg. A kabinet célja ezért – például a felsőoktatás átalakításának segítségével –, hogy itthon is megtalálják a számításukat azok, akik korábban más országokban kezdték el építeni a jövőjüket – zárta szavait Orbán Viktor.