Beteges gazdálkodás – Az ÁSZ szerint pénzügyi anarchia, a kórházak szerint jogszabályi káosz uralkodik
Az Állami Számvevőszék pár hete hozta nyilvánosságra elemzését az egészségügy finanszírozásáról, és ebben súlyos megállapításokat tett az ellátórendszer pénzügyi működéséről, amit a jelenlegi formájában nem tekint fenntarthatónak. Az ÁSZ szerint a nem átlátható és nem elszámoltatható közpénzfelhasználás is hozzájárulhatott a kórházak működési gondjaihoz.
„A kórházak adósságának pontos meghatározhatóságához elengedhetetlen, hogy a kórházak maradéktalanul betartsák a számviteli, a közbeszerzési szabályokat, a csalásmentes, integritásszemléletű működést biztosító előírásokat. A törvényi előírások betartása nem jár többletkiadással, de feltétlenül szükséges az átláthatósághoz, ellenőrizhetőséghez” – olvasható a jelentésben. Ehhez képest az ellenőrzött kórházak közül tizenháromnál fordult elő, hogy a számviteli törvény előírásaival szemben „nem végezték szabályszerűen a leltározást, vagy a leltározás elvégzését dokumentumokkal nem támasztották alá”. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem lehet tudni, milyen eszközökkel, készletekkel rendelkeztek az érintett kórházak. A leltározási folyamatok szabálytalanságai, a beszámolót alátámasztó leltárak hiányosságai alapján az ÁSZ öt intézmény esetében azt állapította meg, hogy „nem volt olyan leltár, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazta volna a kórház mérlegforduló napján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben”. Továbbá az intézmény „belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodás feltételeit. Pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű. A kórház vezetője nem építette ki a korrupciós helyzetek megelőzésére szolgáló integritási kontrollokat” – szerepel a dokumentumban.
Még az ÁSZ-vizsgálat előtt a humántárca és a kórházak vezetői megbeszélést tartottak, és úgy döntöttek, az intézmények felkészülésként tartanak egy önellenőrzést. A tárca és a szakma az önellenőrzéshez a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetet javasolta mintaként, ott ugyanis korábban az összes vizsgálat a legnagyobb rendben talált mindent. Ehhez képest az ÁSZ-vizsgálat sokkoló eredményt hozott: a mintaadó intézetet számos ponton elmarasztalták. A jelentésben például az olvasható, hogy a kardiológiai intézetben „sem a belső ellenőrzés működtetése, sem a pénzügyi gazdálkodása nem volt szabályszerű”. Sőt a dokumentum szerint „a könyvelés, a kötelezettség nyilvántartása és a maradvány megállapítása területén feltárt szabálytalanságok miatt az intézet beszámolója nem mutatott valós és megbízható képet az intézet pénzügyi és vagyoni helyzetéről. Az intézet nem elszámoltatható, működése nem átlátható, és nem zárható ki, hogy az ellenőrzött szervezetnél vagyoni hátrány keletkezett.”
Megkérdeztük az ÁSZ-vizsgálat megállapításairól az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) vezetőjét, aki elsősorban a szabályozás anarchiájáról és a párbeszéd hiányáról beszélt.
– Méltatlannak és érdemtelennek érezzük az ÁSZ sarkos megállapításait, belefáradtunk már abba is, hogy ezekre reagáljunk. Csak a kérdést tesszük fel magunknak: miért küzdünk emberfeletti módon, hogy működtessük a rendszert, ha aztán ilyen helyzetbe kerülhetünk – mondta lapunknak Törökné Kaufmann Zsuzsanna, az EGVE elnöke. – Tisztában vagyunk azzal, hogy a számvevőszék dolga a közpénzek szabályos felhasználásának, a jogszabályok maradéktalan betartásának az ellenőrzése, de egy ennyire összetett rendszerről, mint az egészségügy, nem lenne szabad kiragadott példákon keresztül ilyen sommás véleményeket megfogalmazni. Főleg úgy nem, hogy a jogszabályok, amelyeknek az érvényesülését vizsgálják, még egymással sincsenek összhangban, betartásuk még magának az ÁSZ-nak is nehézséget okozna. Szinte nincs olyan intézmény, amely képes lenne ezeknek maradéktalanul eleget tenni. A jogszabályok változásait követni sincs idő, ráadásul azokat a szabályzatok sokaságán azonnal keresztül kell vezetni, mindezt – megfelelő személyi háttér hiányában – naprakészen tartani nagy kihívás. Sajnos az előírások sok esetben elavultak, nem közelítenek a valós élethez. Elég, ha csak a minimumfeltételeket nézzük, ezeket olyan ideális állapotra szabták, amelyek a mai egészségügyben kicsit sem reálisak, így alig van ma olyan kórház, amely képes lenne betartani.
Törökné Kaufmann Zsuzsanna szerint az egészségügyi gazdálkodás nem kizárólag pénzügyi manőver. Az év 365 napján folyamatosan működésben tartani egy forráshiányos rendszert, rendkívül bonyolult és összetett feladat. Példaként megemlíti: a számvevőszék felrótta a kórházaknak, hogy szabálytalanul, azaz közbeszerzés nélkül, indokolatlanul drágán szerzik be a vécépapírt. Csakhogy az intézményeknek ebben sincs mozgásterük, hiszen egy kormányrendelet, valamint egy BM-rendelet szerint önálló beszerzést vagy közbeszerzést nem is folytathatnak le, kötelesek a büntetés-végrehajtási intézményektől beszerezni a vécépapírt. Az EGVE elnöke kifogásolta azt is, hogy az ÁSZ nem tesz említést arról a tényről, hány megfelelő végzettségű szakember hiányzik az intézményekből, hány év óta nem rendezték a gazdasági és a műszaki területen dolgozók bérét, hány olyan jogszabály van, amelynek betartása kötelező, miközben betarthatatlan. A vizsgálatokhoz nagy mennyiségű adatot, dokumentációt kért be a számvevőszék, kevés időt hagyva a teljesítésre, ugyanakkor nem volt mód a hiánypótlásra vagy bármilyen javításra. Ugyanolyan elbírálás alá esik egy kétezer forintos kulcsmásolásról szóló számlán vétett hiba, mint egy több milliós orvosi műszer beszerzése esetén a közbeszerzési törvény megsértése. Néhány kiragadott elem alapján fogalmazták meg az egész rendszer működését kritizáló megállapításokat – mondta Törökné Kaufmann Zsuzsanna.
– Az egészségügy olyan rendszer, amely a gazdálkodási és finanszírozási sajátosságai miatt nem hasonlítható össze a többi állami költségvetési intézménnyel, sokkal több benne a bizonytalan tényező, hónapról hónapra változó bevétellel és költségekkel kell gazdálkodnia – állítja az EGVE elnöke. – Becsülni ugyan lehet, valójában teljesen kiszámíthatatlan előre az érkező betegek száma, a korösszetételük, a betegségük típusa, ezeket lehetetlen egy évre előre megmondani. Az orvosi eszközök, gyógyszerek ára folyamatosan változik, ráadásul újabbak is kerülnek a rendszerbe, ezeket is szinte lehetetlen előre kikalkulálni. Vagy vegyük az idei nyarat: jóval többet kell hűtenünk, mint télen fűtenünk. Közben folyamatosan mintegy két hónapnyi finanszírozás hiányzik a rendszerből, és soha nem látott szakemberhiány mellett kell eleget tennünk a törvényi előírásoknak. A költségvetésünkből hiányzik az amortizáció költsége is, pedig a folyamatos működtetés következtében az állagromlás nem lassítható. Méltatlanok, szakmaiatlanok, ugyanakkor a kórházak lejáratására alkalmasak azok a megfogalmazások, amelyek általánosítanak, és a jogi, gazdálkodási, finanszírozási környezetből kiragadott példák alapján vonnak le következtetéseket.
Törökné Kaufmann Zsuzsanna szerint fontos lenne a személyes kapcsolat az Állami Számvevőszék és a kórházak között. Az EGVE szívesen fogadná a közvetlen a segítséget, hívják is az illetékeseket minden rendezvényükre, ahová azonban nem mindig jönnek el. Mind a humántárca, mind pedig a középirányító szerv, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy segítse az intézményeket az ellenőrzésre való felkészülésben, azonban az eredmények eléréséhez források is kellenek.
A számvevőszék szerint viszont az ellenőrzött intézmények vezetőivel folyamatos a párbeszéd. Megkeresésünkre azt írták, a kórházszövetség meghívásának például többször is eleget tettek, az ÁSZ megfelelő szintű képviselettel vett részt konferenciáikon, megosztotta az ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatait, és kérdést is lehetett föltenni a jelen lévő illetékes számára. A kórházszövetség kezdeményezhet jogszabály-módosítást, és kérhet hozzá finanszírozást is. Az Állami Számvevőszék minden esetben hangsúlyozza: ellenőrzései a szakmai feladatellátásra nem terjednek ki, alapvetően a pénzügyi és a vagyongazdálkodásra, illetve egyéb területekre vonatkozó törvényi előírások betartását értékeli a kórházaknál. A törvényi előírások és gazdálkodási szabályok betartása a szervezetek vezetőinek feladata és felelőssége, a gazdálkodási szabálytalanságok pedig a szakmai feladatellátás biztonságát is veszélyeztethetik, illetve ronthatják annak eredményességét. A törvényi előírásoknak való megfelelés a gazdálkodásban éppen olyan lényeges, mint az orvosszakmai protokollok betartása a gyógyításban. A gazdálkodási terület minden szervezet működésénél „létfontosságú szervként” funkcionál, és ha a szervezet egyik létfontosságú szerve beteg, akkor nem „egészséges” az egész szervezet sem, állítja a számvevőszék.
Az adósságnövekedés okait egyébként szakértők is vizsgálták. Az okokat és az állami finanszírozás emelésén túlmutató megoldási lehetőségeket fél évig kutató munkacsoport egyelőre nem jutott eredményre – ismerte be a kórházszövetség legutóbbi, egri kongresszusán a Magyar Államkincstár képviselője. A húsz kórházra kiterjedő vizsgálat során megállapították, hogy egy-egy tényezővel nem írható le az adósság oka, illetve nincs különleges oka annak, ha valamelyik intézmény mégis képes az adósságmentes működésre. A munkacsoport szerint a tartozásállomány nagysága nem függ össze az egy főre jutó személyi költségekkel, amely viszont fontos paramétere az ellátás minőségének. Nem találtak összefüggést a rezsikiadások és az eladósodás között, s nem derült fény az ellátás minősége és a tartozások alakulása közötti kapcsolatra sem. Az elemzés sok tekintetben nem érte el a célját érvényes, összehasonlítható gazdálkodási, szakmai adatok híján – mondta nemrég a Napi.hu-nak az államkincstár szakértője.
Ezt ajánlja a számvevőszék
Az ÁSZ közpénzügyi megközelítéssel készült elemzése több felvetést is megfogalmaz a fenntarthatóság biztosítása érdekében.
1. Az egészségügyi rendszer eredményesebb működését ösztönözheti a nyújtott ellátások minőségének mérése és annak beépítése az egészségügyi finanszírozás szabályozásába, rendszerébe. A mért ellátási kiadások képezhetik az alapját annak, hogy az egészségügyi rendszert érintően hol szükséges a változtatás vagy új irány bevezetése a fenntarthatóság érdekében.
2. A hatékony ellátási struktúra, a valós költségeken alapuló finanszírozás és az átlátható, illetve hatékony kórházi gazdálkodás segítheti elő a kórházi adósságállomány újratermelődésének megakadályozását és az évenkénti konszolidáció elkerülését, a fenntartható működés elérését.
3. A tényleges vészhelyzeti esetekhez kapcsolódó ellátás folyamatos fenntartásának, finanszírozásának szükségessége vitathatatlan, ez kiemelt prioritást kell hogy jelentsen.
4. Az Alaptörvény gazdálkodási alapelveinek fokozott érvényesítése szükséges a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál és a finanszírozási rendszer egészét tekintve is.
Biztató kísérletnek tűnik az ÁSZ által közelmúltban bejelentett lehetőség, a központi költségvetési intézmények vezetőinek szóló önteszt, amely összesen mintegy hétszáz állami intézmény szabályszerű működését, gazdálkodását segítheti. Az önteszt kitöltésével minden költségvetési szerv vezetője pontos képet kaphat az általa vezetett szervezet működésének szabályozottságáról, belső kontrollrendszerének állapotáról, a korrupciós veszélyek elleni védettségéről. A kitöltése önkéntes, visszaküldeni sem kell, leginkább arra szolgál, hogy a központi költségvetési intézmények belső kontrollrendszerének fejlesztését támogassa, lehetővé tegye az esetleges hibák, hiányosságok önkéntes feltárását és kijavítását. Ezt egyébként a kórházvezetők is úgy értékelték, hogy végre segítő jobbot nyújtott nekik az ÁSZ, és talán elindulhat az a párbeszéd, amely segítheti a szabályos és fenntartható működést. Azt valamennyi érintett elismerte, hogy a számvevőszék elemzése számos kérdést, dilemmát vetett fel, amelyeket indokolt figyelembe venni az egészségügyi rendszer finanszírozásának újragondolásakor, illetve módosításának előkészítésekor. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a gyógyítás eredményességét meghatározó tényezőkről a gazdálkodás problémái önmagában nem adnak érdemi képet.
