Aláírta az államfő az új alaptörvényt

Aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn a déli harangszót követően. Az államfő a Sándor-palotában látta el kézjegyével az új alkotmányt. Az aláírást a közszolgálati médiumok és több kereskedelmi tévécsatorna is élőben közvetítették. Schmitt Pál az új alaptörvény aláírása előtt negyedórával személyesen köszöntötte a Sándor-palota előtt várakozókat. Az államfő megérkezését tapssal fogadták a Szent György téren térzenét hallgató érdeklődök. Schmitt Pál televíziós kamerák által kísért rövid sétát tett a közönség sorai előtt, köszöntve az ott várakozó magyarokat és külföldieket, majd a Köztársasági Elnöki Hivatal előtt játszó Magyar Honvédség Támogató Dandár Helyőrség Zenekara karmesterét is üdvözölte.

Az egyre erősödő esőben várakozó érdeklődök tapssal fogadták az aláírás hírét. Az esemény közönsége félig töltötte meg a Sándor-palota előtti füves területet. Néhány perccel 12 óra után egy férfi jelent meg az aláírásra várakozók között, aki "NO Fidesz alko(t)mány!" feliratú táblát tartott a magasba. A Szent György téren várakozók hangos füttyszóval fogadták a demonstrálót, majd a tömegből odalépő néhány férfi hangos szitkozódás kíséretében megtaposta és széttörte a táblát. A tiltakozó rendőri kíséret mellett, azonnal és önként elhagyta a területet. Az érdeklődők az őrségváltás után rendben távoztak a Szent György térről – írja az MTI.

Mesterházy: alapvető célunk az új alkotmány megváltoztatása

Az új alaptörvény megváltoztatása alapvető politikai célkitűzésünk - jelentette ki az MSZP elnök-frakcióvezetője az MTI-hez hétfőn eljuttatott írásában. Mesterházy Attila úgy fogalmaz: sosem hitte volna, hogy politikusként egyszer az lesz a feladata, hogy az alkotmányosság, a demokrácia, az alapvető társadalmi szolidaritás helyreállításáért folytasson küzdelmet. "Márpedig ma ez a feladatom. Hisz egy demokrata nem tehet mást a mai helyzetben, minthogy minden erejével küzd egy modern, igazságos és demokratikus Magyar Köztársaság megteremtéséért" - hangsúlyozta.

A parlament április 18-án fogadta el Magyarország új alaptörvényét. Az új alkotmányt kizárólag a Fidesz-KDNP képviselői fogadták el, az MSZP és az LMP nem vett részt az alkotmányozásban, nem volt jelen az ülésteremben, a Jobbik képviselői pedig nemmel szavaztak.

Tölgyessy az új alkotmányról: "Az ország fele gyásznapra gondol"

Akik szeretik Orbán Viktor, és hisznek a kormányfőnek, azoknak ünnep az új Alkotmány elfogadása, az ország másik fele viszont gyásznapra gondol - mondta Tölgyessy Péter politikai elemző az alkotmány parlamenti elfogadása után. A politológus az OSA Archívumban tartott előadásában egyebek mellett arról is beszélt, hogy az új alaptörvény elfogadásával az évek óta tartó társadalmi válság kiterjedhet a közjogi berendezkedésre is – jelentette az

InfoRádió. Az alkotmányozás normális időszaka az, amikor háború vagy forradalom miatt összeomlik a régi rendszer. Ilyenkor rá vannak kényszerítve ez Magyarországon nincs meg. Ez '89-ben volt így, 1990-től normál működése van a magyar politikai rendszernek - mondta Tölgyessy Péter.

A politikai elemző szerint a jobboldalon hallatlanul sokan csalódottak, mert sok jobboldali alapérték nem került be az alkotmányba. Volt néhány alapállítás, amelyhez jobboldali gondolkodók kötődtek, az egyik ilyen a közvetlen köztársasági elnök választás, a másik ilyen a kétkamarás parlament, de egyikből sem lett belőle semmi. Tölgyessy Péter kiemelte, hogy az alaptörvény szavainak a 80 százaléka a 1989-es alkotmányból származik, megdöbbentően kevés a közvetlen változtatás. A döntő ok szerinte, hogy a jogalkotókban nem volt alkotmányozó fantázia, igyekeztek a bevált elemeknél maradni, igaz eközben lett sok új eleme, és eközött van néhány rendkívül problematikus része az alaptörvénynek.

Tölgyessy szerint egy olyan országban, amely tisztában van előnyeivel, hátrányaival és bízik magában, ott nincs preambulum: "Hiszünk magunkban és nem kezdjük azt mondani, hogy már a török ellen is mi védtük Európát, mert tudjuk, hogy mi nagy teljesítményt nyújtottunk. Minél zavarosabb egy ország nemzettudata, annál hosszabb a preambulum". Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nemzeti hitvallás "archaikus jobboldali kollektivista világnézetet" rögzít és az Alkotmánybíróságnak (Ab) ennek alapján kell majd értelmeznie az összes jogszabályt. Kiemelte: emiatt egyebek mellett a sajtószabadságot és a véleményszabadságot is újra kell gondolnia a testületnek. Ez azt jelentené, hogy teljesen kilépünk abból a világból, amely a Nyugatot olyan sikeressé tette - vélekedett.

"Kiáltóan elfogadhatatlannak" tartja azt is, hogy az új alaptörvény szerint Magyarországon a jogfolytonosság a német megszállással szakadt meg, és 1990-től, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától él újra. Szerinte ezt a jobboldali gondolkodók is nehezen fogadják el – írja az MTI. Tölgyessy Péter kitért arra: az egész alkotmányt áthatja az a gondolat, hogy ez csak a szabályozás egy része, amelyet kiegészítenek majd a sarkalatos törvények. Az első ilyen, már elfogadott kétharmados jogszabályról, a médiatörvényről szólva azt mondta: az alkotmányból a sajtószabadságról szóló deklaráció nagyszerű, de a törvényben a sajtószabadságból visszavesznek. Félő, hogy a sarkalatos törvények özöne erre fog szolgálni a legkülönbözőbb területeken - mutatott rá. Tölgyessy Péter értékelése szerint az új alaptörvényben kétszáz felett van a vitatható pontok száma.

135 millióból ünnepli alkotmányát a Fidesz

Százharmincöt millió forintból kívánja "méltó módon megünnepelni" a kormány az új alaptörvényt. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet az ünnepi események szervezőjét is kijelöli. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma egy nappal korábban kevesebb mint százmillió forintra becsülte a költségeket – írja az

Origo. "Magyarország Alkotmányának méltó megünneplése céljából" címmel jelent meg a pénteki Magyar Közlönyben a kormány szerdai határozata, amely 135 millió forint átcsoportosítását rendeli el az új alaptörvény aláírásának napján tartandó gálahangversenyekre.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelős államtitkárságának csütörtökön jelentette be, hogy húsvét hétfőn Budapesten, valamint nyolc vidéki helyszínen és Kolozsváron is egy időben, 19 órakor kezdődő gálaestekkel köszöntik Magyarország új alaptörvényét. A kormányrendelet összesen hét költségvetési cím - köztük a rendkívüli kormányzati intézkedések, a közhasznú és gazdasági társaságok által ellátott oktatási és kulturális feladatok támogatása valamint a Nemzeti Erőforrás és a Közigazgatási minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatainak terhére rendeli el az átcsoportosítást.

A rendelet a hangversenysorozat lebonyolításával a Filharmónia Budapest és Felso-Dunántúl Nonprofit Kft.-t bízza meg. A Nefmi csütörtöki közleménye szerint a gálaestek közül a budapesti esemény költsége a legmagasabb, 24 millió forint, a többi kilenc hangversenyre átlagosan 7 millió forintot költenek. Ez azonban összesen csupán 97 millió forint, szemben a kormányhatározatban szereplő 135 millióval. A fővárosi Művészetek Palotájában rendezendő hangverseny előtt beszédet mond Schmitt Pál köztársasági elnök is. Az eseményt a közszolgálati médiumok élőben közvetítik.

Félmilliárdba került az alkotmány-totó

Bár a választásra jogosult 8 millió ember közül csak 920 ezren válaszoltak a kormány alkotmányügyi kérdőívére, a levelezés és az űrlapok feldolgozása így is több mint félmilliárd forintba került - tudta meg a Blikk.
A pénteki lapban a miniszterelnök szóvivője kifejtette: így is olcsóbb volt az állampolgárok véleményének kikérése, mint ha népszavazást írtak volna ki az új alaptörvényről. Szijjártó Péter ismertette: 487 millió forintba került a kérdőívek kiküldése, ami kevesebb mint 10 százaléka egy népszavazás költségeinek. Mint elmondta, a visszaérkezett ívek feldolgozására egy diákszövetkezettel szerződtek 6,13 millió forintért.

A 920 ezer válaszlevelet néhány hét alatt, szkennerekkel dolgozták fel. Az utolsó, kifejtős kérdésre érkezett válaszok feldolgozásához kismamák távmunkáját vették igénybe, 22,6 millió forintért. A különféle munkafolyamatokban egyébként csökkent munkaképességű emberek is részt vettek - mondta Szijjártó, aki hozzátette: a Nemzeti Konzultációval kapcsolatos társadalmi célú hirdetéseket ingyenesen közölték a tévé-, rádióadók - idézte a lapot a Független Hírügynökség.