A svájci frank keresése a frankhitelekben
Magyarország legfelsőbb szintű bírósága alkotmányos vizsgálatot indított a külföldi valutában folyósított hitelek ügyében –írja András Szigetvári, a Der Standard munkatársa.
Érthetetlen záradékok, ellentmondásos vagy hiányos határozatok. A hitelszerződésben alig akad olyasmi, amivel még nem találkozott volna Barabás Gyula. A negyvenes éveinek közepén járó barátságos úr fogyasztóvédőként tevékenykedik Budapesten. A városközponttól nem messze, egy átalakított kétszobás lakásban tanácsadói irodát működtet olyan adósok részére, akik többé már nem képesek vagy nem akarják törleszteni a hitelrészletüket. Barabás illeték ellenében tárgyal helyettük a bankokkal, és ha szükséges, akkor bírósághoz fordul.
Nem panaszkodhat arra, hogy nincs munkája. Mostanában panaszáradattal árasztják el a Magyarországon tevékenykedő bankokat – az origó.hu nevű internetes hírportál szerint már mintegy 3000 eljárás van folyamatban a bíróságokon. A viták középpontjában a sokat bírált devizahitelek állnak. Még mindig közel 220 000 svájci frankban, illetve euróban felvett jelzáloghitel van Magyarországon, amelyek többségét még a válság kirobbanása előtt folyósították, amikor a hitelpiac még alig volt leszabályozva.
Az elmúlt hónapokban rengeteg panaszt terjesztettek elő a hitelszerződések kiegészítő megállapodásai ellen. A leginkább azokat a megállapodásokat támadták, amelyek a bankok számára lehetővé tették az egyoldalú kamatemelést. Számos eljárás indult a devizaátváltás állítólagos magas költségei miatt is. Barabás azt mondja, hogy a „leginkább kifogásolható” kiegészítő megállapodások az osztrák Raiffeisen Bank és a francia Axa Bank szerződéseiben találhatók. Legnehezebben az Este Bankkal lehet tárgyalni. „Vitás esetekben soha nem akarnak veszíteni, és ezért jogilag az ő szerződéseikben van a legkevesebb probléma” – állítja Barabás.
Ítéletek, amelyek nem precedensértékűek
A fogyasztóvédő számára eddig az jelentett problémát, hogy a bíróságok csak esetről esetre tudnak dönteni, és ezért az ítéleteiknek nincs precedensértékük. A Budapesten székelő Kúria ebben hamarosan segítséget adhat. A bíróság hétfőn bejelentette, hogy a devizahiteleket illetően egész országra kiterjedő alaptörvényi vizsgálatot indít. A hitelekkel kapcsolatos legvitatottabb kérdések egy részét a Kúria jogilag kötelező módon akarja eldönteni, és a bírák már december 16-án összejönnek, hogy tanácskozzanak.
Ez a döntés nagyon sokba kerülhet majd a bankoknak. Tudniillik, a legmagasabb rangú bírák többek közt azt akarják megvizsgálni, hogy egyáltalán svájcifrank-hitelek-e a frankhitelek. Az tény, hogy Magyarországon frankban (vagy euróban) számolják el a devizahiteleket, aminek a következtében az ügyfél viseli az átváltás kockázatát.
Az ügyfeleknek azonban a bankok forintban fizették ki a hiteleket, és az adósok is csak forintban törleszthetik a részleteiket. Ezért néhány panaszosnak az a véleménye, hogy a devizahiteleknél a valóságban forinthitelezés történt. Amennyiben a Kúria osztaná ezt a véleményt, akkor a megtámadott szerződéseket visszamenőlegesen kellene érvényteleníteni. Magyarországon a bankok összesen 5,6 millió euró jelzáloghitelt folyósítottak.
(András Szigetvári, Der Standard, 2013.11.26.)Fordította: dr. Gonda László
