A magyar kormány megkockáztatja, hogy ismét vitába bonyolódik az EU-val

A magyar kormány az energiaszolgáltatók részére újabb terhek bevezetését tervezi. A szolgáltatóknak legalább részben közhasznú vállalkozásokká kellene átalakulniuk. Amennyiben megvalósulnának ezek az elképzelések, akkor a vállalkozásoknak „legalább is” a magánháztartások energiával történő ellátása során, sem a kereskedelem, sem az elosztás területén nem lenne szabad nyereségre törekedniük. Más szakterületekre történő kiterjesztés sem zárható ki, mivel Orbán Viktor miniszterelnök semmiféle jogi problémát nem lát az átalakításban.

Magyarországon bizonyos ágazatok számára 2010-ben bevezettek egy három évre korlátozott „válságadót”. Ez érintette az energiagazdálkodást is, amelyben Németországból az Eon és az RWE, Franciaországból az EDF és a GDF Sues vállalatok töltenek be jelentős szerepet. Ettől az időtől kezdve az energiaszolgáltatóknak az adózás utáni nyereségükből további 1,05 százalékot kell befizetniük a költségvetés részére.

Az új kezdeményezéssel kapcsolatban Orbán számol egy Brüsszellel szembeni újabb konfliktus lehetőségével is, még akkor is, ha olyan megoldást akar találni, amellyel „nem sérti meg a belső piac és a tőke szabad mozgásának az elvét”. A kormányfő kijelentette azt is, hogy az energiaszolgáltatás átalakításával kapcsolatos tervei egyáltalán nem tetszettek az Európai Uniónak.

Még nyitott a kivitelezés módja

Mindenesetre ott ebben az ügyben még nyilvánvalóan nem panaszolták be a magyarokat. Az Európai Bizottság szóvivője, Olivier Bailly, azt nyilatkozta, hogy amíg csupán nyilatkozatokról van szó, addig ebben a szakaszban még nem foglalnak állást.

Egyébként nincs tudomása arról, hogy „a magyar hatóságok konzultáltak volna a Bizottsággal, mielőtt Orbán nyilvánosságra hozta volna a javaslatait”. Budapesten most azon gondolkodnak, hogy miként lehetne végbevinni az átalakítást. Eddig ugyan is a kormány még semmiféle törvényjavaslatot sem terjesztett elő. Emiatt még nem világos, hogy az egyik választási ígéretének a megvalósításáról van-e szó, amelynek az értelmében csak mérsékelten emelkednek az energia árak, vagy pedig újabb bevételek kellenek a költségvetés finanszírozásához.

Két alternatíva képzelhető el. Az egyik szerint úgy kellene megváltoztatni az energiaszolgáltatók jogállását, hogy azok a jövőben többé ne magánjogi társaságok legyenek, hanem közszolgálati cégekké alakuljanak át. Ha a jövőben a magánháztatásokkal kapcsolatos üzletmenetet úgy kellene alakítani, ahogyan azt Orbán bejelentette, akkor ez esetben teljesen szét kellene választani a vállalkozásokat.

A másik változat szerint az adó- és könyvelési jogszabályokat kellene úgy megváltoztatni, hogy az energiaszolgáltatóknak minden nyereséget be kellene fizetniük, amelyekre a magánháztartásokkal kapcsolatosan tettek szert. Ebben az esetben megmaradhatna a cégek egysége, és legalább más szakterületeken nyereségesek lehetnének.

Fordította: dr. Gonda László