A Jobbik Erdélyben
„Élet-halál harc” következik a Kárpát-medencéért. Így fogalmazott a hetedik gyergyószentmiklósi – „ellen-Tusványosnak” is nevezett – EMI-táborban Vona Gábor. A rendezvénysorozat idén a politikai szövetségkötések és hadüzenetek jegyében szerveződött, és azt volt hivatott demonstrálni: Erdélyben a Jobbik vette át a Fidesztől a kezdeményező szerepet. PARÁSZKA BORÓKA elemzése.
Az elmúlt egy évben valóban hangsúlyossá vált a Jobbik jelenléte az erdélyi magyar közéletben: megtalálta és kisajátította a maga közéleti témáit, kezd beérni a Fideszétől merőben eltérő, merész és nyílt etnikai konfliktusokra, provokációkra alapozó stratégia. A hétvégi táborra való felkészülés modellezte, mi a hozadéka az eddigieknek, és mi várható a következő időszakban Erdélyben, hol és hogyan próbál meg szavazatokat és támogatókat találni a Vona Gábor mögött álló szervezet.
Néhány nappal a tábornyitás előtt Kolozsváron rendőrség vitt be magyar turistákat, akik magyar nyelvű Kolozsvár-táblát kívántak elhelyezni a város határában. Utóbb kiderült, a turisták egyike a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés jobbikos frakciójának vezetője, az akció pedig nem civil kezdeményezés, hanem a szélsőjobboldal által támogatott demonstráció volt. A rendőrség közigazgatási eljárás keretén belül vizsgálja a történteket, a hatóságok fellépését a kolozsvári magyar konzul, Szilágyi Mátyás „korrektnek” nevezte. A jobbikos „táblázás” azért is válthatott ki jelentős érdeklődést, mert a helyi önkormányzat RMDSZ-es tagjai valóban kudarcot kudarcra halmoztak a kisebbségi érdekérvényesítés terén.
Súlyos konfliktust okozott
Szinte egy időben a kolozsvári történtekkel, Marosvásárhelyen tartottak demonstrációt a helyi magyar nyelvű orvosképzés támogatásáért civilszervezetek, az akció népszerűsítéséből a Jobbik-tábort szervező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) is kivették részüket. A jelentős hagyományokkal rendelkező egyetem oktatói hivatalosan nem támogatták az akciót (nyilatkozataikban arra figyelmeztettek, ezt a kérdést nem szabadna az utcára vinni), ám a demonstráció így is súlyos konfliktust okozott.
A demokrata-liberális párti polgármester az utcai felvonulásra végül nem adott engedélyt, mint fogalmazott, az 1990-es zavargások is hasonló módon kezdődtek. Dorin Florea hozzátette: az egyetemi képzést illető megmozdulásoknak nem a város, hanem az egyetemi kampusz területén van a helye.
Az etnikai konfliktus lokális szintje
Ezek az események „ágyaztak meg” Vona Gábor fellépésének Gyergyószentmiklóson. A festői környezetben összegyűlt (egyelőre) pártonkívüli fiatalok és az RMDSZ-ből, illetve a Tőkés-féle politikai mozgalmakból kiszorult hallgatók számára tehát a „Kárpát-medencéért folytatott harc” gondolata valódi és egyáltalán nem távoli konfliktusokra utalt: a Jobbik aktivistái maguk gondoskodtak a szemléltető eszközökről.
Ha a Jobbikon múlik, akkor az etnikai konfliktusok nem maradnak meg lokális szinten – derült ki Gyergyószentmiklóson Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő felszólalásából. Úgy fogalmazott: „A román diplomácia mindig a nemzeti érdeket tartotta elsődlegesnek, mi pedig valamilyen érthetetlen okból mindig párbeszédre és partnerségre törekszünk, és nyugat-európai kultúremberekként akarunk tárgyalni egy olyan országban, ahol balkáni játékszabályok vannak, és akikkel tárgyalunk, nem úriemberek.”
Kommunista módszereket megszégyenítő gyakorlat
Míg Tusványoson Orbán Viktor Traian Bãsescu államelnök távolmaradása miatt sajnálkozott, és őszre magas fokú diplomáciai egyeztetést ígért Budapesten, addig Gyergyószentmiklóson a magyar kormányt megalkuvással vádolták, és azzal, hogy a székely autonómia ügyét a soros EU-elnökség idején alárendelték a romastratégiának. Szávay szerint a Bethlen Gábor Alap tisztségviselői azért mondtak le az utóbbi hetekben, mert nem voltak hajlandóak hozzájárulni ahhoz „a kommunista módszereket megszégyenítő gyakorlathoz és ahhoz a szervezetlenséghez, ami a támogatáspolitikában az elmúlt egy évben tapasztalható volt”.
Az ellentusványos szinte minden rendezvénye Fidesz- és Orbán-ellenes üzeneteket hordozott, sőt a Fidesz tüntetően távol maradt (még Kövér László sem jelent meg, noha ő visszatérő vendég volt eddig Gyergyószentmiklóson), az erdélyi magyar szervezetek pedig szinte egységesen támogatták a Jobbik és az EMI táborát. A felületes szemlélő számára úgy tűnhetett: Tőkésék, akik eddig a kormánypártok kegyét keresték, illetve az ellenzékbe vonuló RMDSZ most különalkut kötöttek a Fidesz jobboldali ellenzékével.
Nem ismerték a szélsőjobboldali tábor programját
Az RMDSZ háttérintézménye, a Communitas Alapítvány jelképes összeget is bocsátott a szervezők rendelkezésére abból a keretből, amelyet a román állam a kisebbségi szervezetek számára biztosít évről évre. Így az a fura helyzet állt elő, hogy Vona és Szávay a román állam pénzén vonta kétségbe a román–magyar diplomáciai együttműködés létjogosultságát. A Communitas Alapítvány ifjúsági szaktestületének elnöke, az RMDSZ főtitkárhelyettese, Bodor László elismerte: nem tudták, hogy mit támogatott a szervezet, nem ismerték a szélsőjobboldali tábor programját.
Pénzzel nem, de „szellemi tőkével” a Tőkés László mögött álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is hozzájárult ahhoz, hogy a Gyergyószentmiklósra látogatók széles (és politikai szempontból igen sajátos) programkínálatból választhassanak: a mozgalom számos tagja kivette részét a helyi rendezvényekből.
Úgy tűnt, hogy példátlan politikai egységbe kovácsolják az egymással szemben álló erdélyi pártokat és szervezeteket Vona Gáborék, és – ellentétben Tusványossal – Gyergyószentmiklóson tényleg a szélsőjobb asztalához ülnek a felek, ám utolsó pillanatban a Jobbik „stratégiai partnere”, a Magyar Polgári Párt visszalépett. Szász Jenőt, a szervezet elnökét ugyanis a szervezők nemkívánatos személynek nyilvánították, mert 2009-ben részt vett a Traian Bãsescu hivatala által a román nemzeti ünnepen szervezett fogadáson. Mivel Szász „indexre került”, a korábban a rendezvény mellett lelkesen elköteleződő MPP-s politikusok – szolidaritásuk jeleként – visszaléptek a táborban való részvételtől.
Jól halászik a Jobbik a zavarosban
Az utóbbi hónapokban úgy tűnt, hogy míg Orbán Viktor Tőkés Lászlóban és a mögötte szerveződő néppártban talált kizárólagos partnerségre, addig Vona Gáborék „ellenpártként” támogatják a MPP-t. Tusványoson kiderült, egyáltalán nem biztos, hogy Tőkés László az egyetlen és biztos politikai befektetése a magyar jobboldalnak Erdélyben, s Orbán Viktor új szövetségkötésre készül eddigi ellenfeleivel, például a sokat kritizált RMDSZ-szel. Gyergyószentmiklóson pedig az vált egyértelművé, hogy a jobboldal és a szélsőjobb „stratégiai partnerségei” könnyen romló együttműködések. Napról napra változik, ki kinek a szövetségese, illetve ellenfele.
Egy biztosan látszik: a jelenlegi zavarosban a Jobbik jól halászik, egyre ismertebb és népszerűbb, az erdélyi magyar szervezetek pedig vagy túl naivak, vagy túl dörzsöltek ahhoz, hogy ellenálljanak a szélsőjobb vonzerejének.
