A gyulai lakásszövetkezeti főkönyvelő és pénztáros kiszivattyúzta a pénzt
Több mint 30 millió forintot tüntetett el a Gyulai Otthon Lakásszövetkezet kasszájából a főkönyvelő és a pénztáros. A vezetőség időközben megtette a rendőrségen a büntetőfeljelentést. A gyanúsítottak a lakásszövetkezet vezetőinek beismerték tettüket, de tagadták, hogy szándékegységben cselekedtek volna. Az eset arra is rámutat, hogy egy szervezet esetében a költségminimalizálásnak is megvan a határa. A lakásszövetkezet – a tagság befizetéseinek takarékos felhasználása miatt – a legutóbbi három ciklusban nem alkalmazott ügyvezetőt. Az egyéni mohóság mellett ez is ok lehetett a történtekre.
Ez év november 11-én egy véletlen folytán derült fény arra, hogy jelentősebb pénz hiányozhat a Gyulai Otthon Lakásszövetkezet kasszájából. Az éves szinten több mint 200 millió forintos büdzsével dolgozó szövetkezethez közel ezer szövetkezeti lakás tartozik, valamint szerződéses kezelésében áll még több mint hatszáz társasházi lakással is. A mintegy 1600 lakás 17 milliárd forintos vagyont jelent, s ezekben az ingatlanokban négyezer ember él a Békés megyei fürdővárosban. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a 33 ezer lélekszámú város ipari technológiával épült lakásainak fele a lakásszövetkezethez tartozik.
A szövetkezet egyik könyvelésben besegítő munkatársának az tűnt fel, hogy az évek óta üresen álló garázstelek ingatlanra sok milliós terhelést talált. Utóbb kiderült, hogy ez volt az a banánhéj, amelyen elcsúszott a több mint húsz éve a cégnél dolgozó főkönyvelő és a tizennégy éve ott ténykedő pénztáros.
A lakásszövetkezet vezetése átnézte a könyvelést és több érdekes adatra bukkant. Ezekből kiderült, hogy 2008 év elejétől kezdődően tucatnyi tételben tűnt el a pénz. A főkönyvelő és a pénztáros a felvett pénzeket nem fizette be a rendelt célra, de lekönyvelte, mintha ez megtörtént volna – így papíron úgy tűnt, mintha minden rendben volna.
Négy nappal, a tapasztalt első gyanús jel után, november 15-én a szövetkezet vezetése meghallgatta az üggyel kapcsolatban gyanúba keveredett munkatársakat, T. Andrást és V. Katalint , akik nem tagadtak semmit, mindketten elismerték vétküket. „Loptam, csaltam hazudtam, s átvertem mindenkit, főként téged” – mondta az elnöknek, Szabó Istvánnak a főkönyvelő. S mindez igaz is volt. Több mint két évtizede dolgozott itt bizalmi állásban a főkönyvelő, a lakásszövetkezet elnökének ezért is volt különösen fájó a történet. A pénztáros ugyan nem tudta megmondani, hogy mekkora összeget tulajdonított el, de az első tényállás szerint 2,7 millió forint jogtalan elvételét ennek ellenére beismerte.
A történtek miatt a Gyulai Otthon Lakásszövetkezet november 22-re igazgatósági és felügyelőbizottsági ülést hívott össze. Ekkorra már közelítőleg az elsődleges külső független könyvvizsgálati adatok mellbevágó összegeket tárt a vezetés elé. Eszerint a pénztáros közel 7,5, míg a főkönyvelő 13-15 millió forintot utalt ki magának jogtalanul. Ezért a vezetés döntött: haladéktalanul büntetőfeljelentést tesz a rendőrségen, mert a történtek pontos felderítése nyomozói hatáskör. Egyúttal kezdeményezték a két alkalmazott munkaviszonyának rendkívüli felmondással való megszüntetését, valamint kérték a rendőrséget, hogy a főkönyvelő általuk ismert négy ingatlanára elidegenítési tilalmat rendeljenek el, a megtérülés biztosítása érdekében.
Az események miatt a lakásszövetkezet december 16-ra rendkívüli küldöttgyűlést hívott össze. Erre az időpontra elkészült a teljesnek mondható könyvvizsgálói jelentés, amely a főkönyvelő esetében már 23,6 millió forint eltulajdonításáról szólt. Közben a pénztáros kicsi összeg híján visszafizette az általa okozott 7,5 millió forintos kárt. Igaz, ez nem mentesíti a büntetőeljárás alól.
Szabó István, a Gyulai Otthon Lakásszövetkezet elnöke a 168Óra Online-nak elmondta, hogy a pénzügyi hiány a tartalék- és felújítási alapot érinti, amely a jövőbeli beruházások megvalósításakor okozhat, igaz, csak átmeneti problémát. A szövetkezet az elmúlt években kazáncserék és épület-felújítások sorát végezte el közel 200 millió forint értékben, jelenleg pedig félezer lakást érintő 400 milliós felújítási program megvalósítására pályázott. Innen hiányzik most az eltűnt pénz. Ugyanakkor az is igaz, hogy a novemberi adatok szerint a szövetkezet tagság 978 lakástulajdonosa közül 72 lakástulajdonos közel 22 millió forintos hátralékot halmozott fel, mert többen nem fizették ki az utóbbi hónapokban a rezsiköltségeket.
Mi ennek az ügynek a tanulsága? – kérdeztük Szabó István elnököt. Elmondta, hogy a lakók befizetéseivel takarékoskodni akartak, ezért az elmúlt három ciklusban nem alkalmaztak ügyvezetőt a szövetkezetnél. Viszont mára világossá vált, hogy a költségminimalizálásnak is van egy ésszerű határa.
Aligha tévedünk nagyot, hogy az emberi mohóság mellett ez is szerepet játszott abban, hogy ez a történet lejátszódott.
A főkönyvelőt nem értük el, míg a pénztáros nem kívánt a 168Óra Online megkeresésére nyilatkozni.
Értesüléseink szerint a pénz elsikkasztását elismerték, de azt nem, hogy közösen, szándékegységben, lépéseiket egyeztetve cselekedtek volna. Ez az ügy megítélése és a büntetési tétel miatt nem mellékes körülmény. Más kérdés, hogy mennyire hihető és életszerű, hogy a főkönyvelő és a pénztáros külön-külön „ténykedett”, egymástól függetlenül könyvelt akként, hogy papíron úgy látszott sokáig: minden rendben van. A majdani büntetőperben ennek tisztázása is fontos lehet.
