A gárdázás második hulláma

A konfliktus fő politikai haszonélvezője helyi szinten Eszes Tamás, a Véderő gyöngyöspatai polgármester-választásra készülő egyik vezetője, országosan pedig a Jobbik, amely parlamentbe kerülése után lendületét vesztette, így az elmúlt év vége óta ismét elsősorban a romaügyre koncentrálva igyekszik megerősíteni saját szimpatizánsait. Világosan látható, hogy a feszültség gerjesztése a Jobbik és más, részben a párthoz kötődő szélsőjobboldali szervezetek politikai érdeke – írja a

A gyöngyöspatai eset főbb elemeiben nem példa nélküli sem Magyarországon, sem a térségben: az elmúlt 4-5 évben számos hasonló eset történt Kelet-Európában. A probléma mélyebb okai (1) a cigányság alacsony fokú integráltságában, (2) a vidéki elszegényedésben és a közbiztonság romlásában, valamint az ezzel kapcsolatos félelmek erősödésében, (3) a rendfenntartó hatóságokban megrendült állampolgári bizalomban, (4) a jogalkalmazók félkatonai szervezetekkel szembeni hezitáló magatartásában, valamint (5) a minderre politikát építő szélsőjobboldali törekvésekben keresendők.

A kormány számára elsősorban az jelent nehézséget, hogy még a kampány során gyors és egyszerű megoldást ígért a vidéki közbiztonsággal és a gárda-jelenséggel kapcsolatban, holott ezek a gondok rövidtávon nem oldhatók meg, és pusztán büntetőjogi eszközökkel nem kezelhetők. A betarthatatlan ígértek csak az elvárásokat növelték.

Az ügy iránti nemzetközi figyelem azért nagy, mert a nyugat-európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada – ahogyan azt 2010-ben a romániai cigányok Franciaországba vándorlására adott reakció is mutatta – a romaintegráció problémájának áthárításától tartanak. A gyöngyöspatai eset után is megindult roma migrációra kockázatként tekintenek Nyugaton, ezért nemzetközi szinten fokozódni fog a kelet-európai országokra gyakorolt nyomás a romaintegráció ügyében. A magyar elnökség végére elfogadni tervezett uniós romintegrációs keretprogram is ezt a célt szolgálja.

A radikalizálódás nem egyoldalú, a folyamatos provokációnak kitett cigányok egyes csoportjai egyre erőszakosabban reagálnak, miközben tovább növekszik a többség cigányellenessége is. A jelenlegi helyzetben, rövidtávon legfeljebb csak feszültségek enyhítésére van lehetőség. A szereplők részéről látványosan hiányoznak azonban a másik fél irányába tett gesztusok: minden érintett kizárólag a saját vélt igazságából indul ki. Az ellenzéki pártok mindegyike megpróbálja pártpolitikai célokra felhasználni a helyzetet, a kormány leginkább az ellenzékre mutogat, a roma érdekképviselők és a jogvédők nem tesznek gesztusokat a többségi társadalom irányába és viszont, így azonban aligha várható kibontakozás.

Politikai háttér

Helyi politika

A Political Capial már a Magyar Gárda 2007 nyarán történt megalakítása után felhívta arra a figyelmet, hogy a „magyarországi cigány és nem cigány lakosság között amúgy is meglévő etnikai feszültség elmérgesedésével erőszakos etnikai összecsapások alakulhatnak ki”. Ez azóta több alkalommal is bekövetkezett, a gyöngyöspatai események tehát egy évek óta tartó folyamat állomását jelentik.

Gyöngyöspatán és több más településen hasonló forgatókönyv szerint zajlanak az események: a helyi szociális és közbiztonsági problémákat egyre nehezebben kezelő önkormányzat és a lakosság „segítésére” hivatkozva szélsőjobboldali paramilitáris csoportok jelennek meg a településeken, tevékenységük erőszakos cselekmények kiprovokálására irányul, így elmérgesítve a helyi viszonyokat. Céljuk egyértelműen a helyi pártépítés, a politikai haszonszerzés: Gyöngyöspatán március elején először a Jobbikhoz köthető Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület kezdett járőrözni, de több más településen is – sokszor a Jobbik helyi politikusainak hívására – megjelentek a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda utódszervezetei. Később a Jobbiktól való különállását hangsúlyozó Véderő és az eredendően Toroczkai Lászlóhoz köthető Betyársereg is „járőrözni” kezdett a településen.

Gyöngyöspatán ráadásul a helyi politikai érdek is megjelent, mivel a polgármester az események hatására lemondott, a Véderő egyik vezetője pedig nyomban be is jelentette, hogy indulni kíván a település vezetésért. Szó sincs tehát arról, hogy az illegálisan járőröző félkatonai szervezetek egyszerűen „rossz választ” jelentenek a létező problémákra. Ezen törekvéseknek ugyanis eleve nem célja a problémakezelés, hanem éppen a cigányok és nem cigányok közötti konfliktus szítására irányulnak.

Országos politika

Országos szintű etnikai konfliktusról nem lehet beszélni Gyöngyöspata kapcsán. Az ellentétek mindig az egyes településeken jelennek meg, döntően az ország gazdasági és szociális szempontból leginkább leszakadt térségeiben.

Az országos pártpolitikához ugyanakkor kapcsolódnak az egyes településeken kialakuló konfliktusok. Ezek ugyanis azóta fordulnak elő ismét nagyobb számban, mióta a Jobbik az év elejétől kezdődően ismét a romaügyre épít politikát. A parlamentbe kerülve lendületét vesztett párt ezzel a korábban sikerrel alkalmazott stratégiájához tért vissza. A párt támogatottsága jelenleg növekedőben van.

A politikai környezet az elmúlt évekhez hasonlóan kedvezőtlen. Rendészeti szempontból a kormány gyors büntetőjogi lépései önmagukban nem elegendőek, mivel a jogalkotás nem teremti meg automatikusan a jogalkalmazó szervek, a rendőrség és a bíróságok oldalán a konzekvens és határozott fellépést. Ráadásul a romaügy messze nemcsak rendészeti kérdés, hanem csak hosszú távon kezelhető gazdaság és szociális probléma. Ebből a szempontból pedig költségvetési szigor érdekében a Széll Kálmán Terv több intézkedése – pl. közmunka átalakítása, szociális juttatások csökkentése – önmagában is tovább élezi majd a konfliktusokat, főként a magas munkanélküliséggel sújtott településeken.

Társadalmi háttér

A Political Capital 2010-ben publikált Jobboldali Extremizmus Indexe (Demand for Right-Wing Extremism Index, DEREX) szerint az intézményesült szélsőjobboldal magyarországi megerősödésében a társadalmi kereslet növekedésének jelentős szerepe volt. A magyar társadalomban 2002 és 2009 között, a 15 év feletti korosztályt tekintve 10-ről 21 százalékra növekedett a szélsőjobboldali eszmékkel és politikával szimpatizálók aránya, ami nemzetközi összehasonlításban szinte példátlan emelkedést jelent. Ennek a folyamatnak meghatározó eleme volt a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalom megroppanása, emellett jelentősen erősödött az előítéletesség. Az egyes társadalmi csoportokat tekintve a vidéken élők és az alacsonyabban iskolázottak fogékonyak leginkább a szélsőjobboldali világlátásra. Különösen az észak-magyarországi régióban magas az index összértéke, ami jó táptalajt biztosított a „cigánybűnözésre” építő politikai retorikának.

Ez a retorika továbbra is szabadon érvényesülhet Magyarországon. Évek óta nincs változás abban, hogy a romaügy nyilvános megvitatását és a véleményformálást a közéleti szereplők átengedik radikális és szélsőséges politikai csoportosulások képviselőinek, ami továbbra is mélyíti a problémát, ellehetetleníti a normális párbeszédet, erősíti a szélsőségeseket, valamint növeli a további erőszakos konfliktusok bekövetkezésének lehetőségét.

Gárda-jelenség Kelet-Európában

A gárda-jelenség nem magyar sajátosság, hanem az elmúlt években több kelet-európai országban is a szélsőjobboldalra jellemző szerveződési forma. A kelet-európai gárdák közös jellemzői a következők:

1.Félkatonai jellegű szervezetként a szélsőjobboldal militarista hagyományát elevenítik fel.

2. Elsősorban a romaellenességére építenek politikát.

3. Megkérdőjelezik az állami erőszak monopóliumát.

4. Szorosan kötődnek a pártpolitikához: pártok hozzák létre őket, és a pártépítésben játszanak fontos szerepet. (Ezért is téves a gárdákat az újnáci félkatonai csoportosulásokhoz hasonlítani, mivel az utóbbiak a rendszert sem fogadják el, nem kötődnek pártokhoz, így politikai szerepük marginális.)

Gárdák Kelet-Európában

Szlovákia: A Szlovák Testvériség (Slovenská pospolitosť) nevű szervezet még 2003-ban jött létre. A magyarellenes, romaellenes és antiszemita szervezetet (melynek egyenruhája a második világháború idején működő szlovák fasiszták uniformisát idézi) 2008 novemberében oszlatta fel a pozsonyi belügyminisztérium. 2009-ben a legfelsőbb bíróság érvénytelenítette a feloszlatást mondván az ahhoz szükséges feltételek nem voltak adottak. A szervezet egykori vezetője, Marián Kotleba ellen vádat emeltek náci üdvözlés, illetve faji rágalmazás miatt is (a 2009-es választási kampányban megígérte, hogy „eltörli a cigány paraziták jogtalan kivételezését”). A bíróság mindkét esetben ejtette a vádakat és megszüntette a nyomozást. Kotleba 2010 tavaszán megalapította a Mi Szlovákiánk Néppártot (Ľudová strana Naše Slovensko). A parlamenti választásokon a szavazatok 1,33 százalékát szerezték meg. A támogatottságukat a legutóbbi közvélemény-kutatások 0,7% -ra mérték a biztos szavazó pártválasztók körében. A párt és a szervezet egyik fő célja a „cigány-probléma felszámolása”.

Csehország: A szélsőjobboldali Nemzeti Párt (Národní strana) 2007 nyarán hozta létre a Nemzeti Gárdát. Petra Edelmannová, a párt elnöke akkor azzal indokolta a Gárda létrehozását, hogy a rendőrség nem tudja garantálni a közbiztonságot és a többségi társadalom fél a kisebbségektől. 2007-ben a párt „végső megoldást” indítványozott a romakérdés megoldásában, a cigányok Indiába való kitelepítését javasolva. A párt a 2009-es EP választásokon mindössze 0,26 százalékos (6 263 szavazat) eredményt ért el. A 2010-es parlamenti választásokon pedig már nem indultak. A párt és a gárda jelenleg nem aktív. Egy hasonló szervezet, az ultrajobboldali Munkáspárt kormányzat általi betiltására abban az évben került sor, miután a párt gárdaszerű, militáns, a „cigányterror” ellen felvonuló szervezete Litvínov romanegyedében összecsapott a romák védelmére kivezényelt rendőrökkel.

Bulgária: Boyan Rasate 2007-ben hozta létre a szélsőjobboldali Bolgár Nemzeti unió – Gárda (BNS/Gvardia) nevű szervezetét, amit azzal indokolt, hogy a bolgár társadalom megszenvedte „a cigányterror elmúlt 17 évét”, miután szerintük az egymást követő kormányok és a rendőrség vezetése csak tétlenül szemlélte az eseményeket. A bolgár gárda megalakulásának hátterében azok a tömeges roma zavargások állnak, amelyek Szófia egyik negyedében (Kraszna Poljana) törtek ki. A Nemzeti Gárda tehető felelőssé több, az említett negyedben a romák ellen elkövetett erőszakos akcióért. Rasate ellen több esetben is vádat emeltek rasszizmus, xenofóbia, faji és etnikai diszkrimináció miatt. 2008-ban letartóztatták, mert Molotov koktélt dobott az első bolgár melegfelvonuláson. 2009-ben a roma etnikumot „cigány parazitáknak”, „rablásból és prostitúcióból élőknek”, „több tucat bolgár gyilkosainak” nevezte. 2009 májusában a bolgár legfelsőbb bíróság törölte a párt regisztrációját.

Románia: A már említett gárdákhoz hasonló önkéntes szervezet nem jött létre, de a radikális jobboldal korábban többször játszott meghatározó szerepet a román belpolitikában. A magyarellenes Nagy-Románia Párt megalakulása óta mindig átlépte a bejutási küszöböt, de ez a 2008-as parlamenti választásokon már nem sikerült. Fontosabb szerepet játszik a két világháború közötti legionárius mozgalom mai utódszervezete, a 2000-ben alakult Noua Dreapta (Új Jobb oldal– ND), mely szinte kizárólag a cigányokat, melegeket vette célkeresztbe, és tagjai gyakran mutatkoznak egyenruhában. A szervezet kiáll a vallásos értékrend mellett, rendezvényeiken gyakran megjelennek ortodox egyházi személyek is.

A cikket a