A fogyasztóvédelem ellenőrizheti az netes árveréseket
Az egyik online aukciósház (egyébként roppant sikeres reklámhadjárattal megtámogatott) licitálása technikai hiba miatt a kelleténél korábban élesedett. Az interneten elterjedt közvélekedés szerint az egész csak a hírverést szolgálta. A fogyasztóvédelem állítja: az ügynek akadhat problematikus vonatkozása, jövőre pedig elképzelhető, hogy az aukciós portálok működését is ellenőrzik.
A Vatera online aukciósház nemrégiben kampányt indított, amelynek fiktív főhősnője hűtlen urát megbosszulandó áron alul kínálja megvételre annak féltett kincseit. A felpakolt tételek sztárja egy felújított 230-as Mercedes volt, amelyet Vera (a kampány hősnője) potom 50 000 forintért a legelső embernek odaígért, mihelyst megnyílik a licitálás.
A Vatera minden szempontból sikeresnek tekinti a „Megcsal a férjem” kampányát. A promóció előtti időszakhoz képest jelentősen nőtt a forgalom, és kiemelkedően nőtt az új regisztrálók száma – közölte a cég a 168ora.hu megkeresésére.
November elején azonban felütötte fejét a technika ördöge és idő előtt élesedett a licitálás a veterán korú Mercedesre. A Vatera kérdésünkre elismerte, hogy „az aukció egyedi átállítása közben csúszott be a technikai hiba”.
A cég a reklámkampány során ígéretet tett arra, hogy a licit indulásával kapcsolatban a közösségi oldalakon (iwiw, twitter) előzetes tájékoztatást adnak (amely ebben az esetben elmaradt), ezért a felhasználókra nézve kötelességüknek tartották az aukció újraindítását méghozzá a korábban megígért feltételekkel – tájékoztatták szerkesztőségünket.
Mi lett a kocsi sorsa?
A nyertessel (aki a twitteren azonnal világgá kürtölte, hogy övé lett a Mercedes) a Vatera egyeztetett, és „a játék tisztaságának megőrzésének érdekében az aukció a licit nyertesének beleegyezésével újraindult”, árulták el érdeklődésünkre. Mást nem mondtak arról, hogyan sikerült rávenni a jó időben jó helyen lévő nyertest: adja vissza 50 000 forintért vásárolt autócsodáját. A licitálás mindenesetre újraindult és pár nap múlva a korábban megígért feltételekkel rendben lezaljott.
A témával foglalkozó fórumokon és blogokon az esetet követően azonnal elterjedt a vélekedés, miszerint az aukciósház pusztán hírverést szeretett volna csapni és úgymond megrendezte a téves licitálást. Értsd: megvette magának az autót. Hiszen ki az a balek – tették fel a kérdést –, aki visszaad egy fillérekért megszerzett Mercedest?
Olvasóink vetették fel, hogy nem sérült-e valamilyen módon a felhasználók joga, tekintettel arra, hogy többen abbahagyták az árverés figyelését, miután fölröppentek az első nyertesről szóló hírek.
Nem érkezett panasz
Az ügyben nem érkezett panaszbejelentés a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH) – mondta el a 168ora.hu megkeresésére dr. Kathi Attila, a hatóság szóvivője.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartásról szóló törvényre hívta fel figyelmünket, amely általánosságban tiltja a fogyasztó megtévesztését, legyen az reklám- vagy bármilyen más kereskedelmi kommunikáció. Ha bizonyíthatóan olyan típusú megtévesztés volt, ami a törvény szóhasználatával élve a fogyasztó ügyleti döntését befolyásolta, akkor adott esetben meg lehet vizsgálni egy esetleges eljárás lefolytatásának lehetőségét – fejtette ki a szóvivő az elterjedt összeesküvés-elmélettel kapcsolatban.
Hogy feloldjuk a törvény bikkfanyelvét: az ügyleti döntés befolyásolása azt jelenti, hogy vajon indított-e bármely fogyasztót arra ez az eset, hogy egy döntést meghozzon, vagy egy döntéstől tartózkodjon.
„Szigorúan feltételes módban, ha ez az eset pusztán a hírverést szolgálta volna, az önmagában kevéssé kifogásolható,” fejtette ki a netes közvélekedésre reagálva dr. Kathi Attila. Hozzátette: az eset problematikus oldala abban jelentkezik, ha valaki a nyertesről elterjedt hírt követően már nem is látogatott el az aukciósház oldalára, így elesett annak lehetőségétől, hogy valóban övé lehessen az autó. „Aki az első nyertes esetéről értesült, hozhatott olyan döntést, hogy a továbbiakban ezzel nem foglalkozik, jóllehet ez nem valós licitálás volt,” fogalmazott.
Az online aukciósházak tevékenysége alapesetben nem minősül kereskedelmi tevékenységnek, hiszen itt egy magánszemély egy másik magánszeméllyel köt szerződést, és az aukciósház csak a felületet biztosítja.
Az üzletszerűség azonban itt is meg-megjelenik, vélekedett dr. Kathi Attila. Az NFH pedig minden évben rendszeresen ellenőrzi az elektronikus kereskedelmi tevékenységet. Nem kizárt, hogy 2010-ben ennek keretében az online aukciósházak hatósági meglátogatása is megtörténik – tette hozzá.
Az ilyen ellenőrzés jellemzően az online felületen közölt információk átböngészésével történik. A hatóság ennek során megvizsgálja, mik a felhasználási feltételek, milyen általános szerződési feltételek működnek, illetve azt, hogy az ott végzett tevékenység egyáltalán milyen kategóriába sorolható, és az ezzel kapcsolatos tájékoztatási követelmények megjelennek-e.
Ha ez akár a felhasználó részéről, akár összességében kifejezetten elektronikus kereskedelmi tevékenységnek minősül, akkor már komoly követelményrendszernek kell eleget tenni, különösen a fogyasztói tájékoztatás vonatkozásában – mondta az NFH szóvivője.
