Orbán Viktor: 2023 egy veszélyes esztendő

Háromnapos üléssel vette kezdetét az Országgyűlés tavaszi időszaka. A miniszterelnök napirend előtti felszólalás keretében értékelte Magyarország helyzetét, számolt be a kormány legfrissebb döntéseiről. A nyitóülés eredeti programja szerint Orbán Viktor kezdte volna a napirend előtti felszólalások hosszú sorát, végül csak a különböző frakciók tagjainak felszólalását követően mondta el beszédét. 

2023. február 27., 16:22

Szerző:

„Világossá vált, hogy az energiaárak nem térnek vissza a korábbi alacsonyabb árra” – jelentette ki Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában. A miniszterelnök beszédében azt mondta, hogy Magyarország 4000 milliárd forinttal többet költött energiára 2022-ben, mint 2021-ben. A miniszterelnök szerint ezt a pénzt Brüsszel vette ki a magyar emberek zsebéből.

Kormányzásának eredményeiről szólva Orbán közölte, hogy 2022-ben 4,6 százalékos volt a magyar gazdaság növekedése, az export rekordot döntött, és a tavalyi év során volt a legnagyobb tőkebehozatal, miközben a költségvetési hiányt és az államadósságot is sikerült csökkenteni az országgyűlési választások évében. 

Az ukrajnai háború

Orbán szerint egyre nagyobb veszélye annak, hogy egész Európa belesodródik a háborúba. „Ha ez így folytatódik, lesznek akik csapatokat is küldenek Ukrajnába” – mondta a miniszterelnök, aki megismételte korábban hangoztatott kijelentéseit, miszerint továbbra sem szállítunk fegyvereket Ukrajnának, a magyar kormány pedig a béke pártján áll. „Százezrek haltak meg mióta a háború tart, miközben folyamatosan gazdasági válság fenyeget” – tette hozzá a kormányfő, aki szerint a háborúval párhuzamosan hiperinfláció és gazdasági összeomlás fenyeget. „Béketárgyalások és azonnali tűzszünet szükséges”. 

A miniszterelnök kijelentette, hogy a világ nagy többsége a béke pártján áll, a magyar kormány pedig fontosnak tartja és támogatja Kína béketervét. 

„Bele akarnak minket préselni a háborúba” 

– mondta a miniszterelnök, aki szerint a nemzetközi spekulánsoknak, a háború párti médiának és szervezeteknek az a célja, hogy provokálják Magyarországot, de az Orbán-kormánynak ennek ellenére is a magyar érdekek mellett kell kiállnia.  A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Kárpátalján atrocitások érik a magyar kisebbséget. „A kárpátaljai magyarok ennél több tiszteletet érdemelnek” – mondta.

Gazdaság

Orbán szerint a kormány számos infláció elleni döntést hozott, amely azt az utat választotta, hogy nyíltan beavatkozik a gazdasági folyamatokba.

„Nem tudjuk megszüntetni az inflációt, mert az okai nem Magyarországon vannak”

– fogalmazott a kormányfő, aki ismételten a brüsszeli szankciókat tette felelőssé a rekordokat döntő pénzromlás miatt. Orbán hasonlattal élve azt mondta, hogy az infláció egy dominó, amit Brüsszelben löktek meg, és ez csak békével és szankciók megszüntetésével küzdhető le teljesen. „A magyar kormánynak mérsékelnie kell az infláció mértékét” – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy Magyarországot az energiaszegénység miatt sújtja jobban az infláció, mint az Európa más országait. A miniszterelnök beszédében újra ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy az év végére egyszámjegyű lesz az infláció. 

Orbán hosszan sorolta a kormányzati intézkedéseket. A családok védelme érdekében eddig húsz intézkedést hozott a kormány: tíz döntés a munkahelyeket védi, tíz pedig a családokat és a nyugdíjasokat. Segítették az energiaintenzív vállalatokat, az agrárcégeket és a turisztikai szektort is. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az energetikai cégek profitja, a szankciók miatt soha nem nem látott mértékben emelkedett. Orbán szerint a „szankciós profitot” az európai vállalatok és emberek fizették meg. Orbán kijelentette, hogy a nagy nemzetközi cégek és a bankok extraprofitjának egy részét 2023-ban is elvonja a kormány, hogy abból finanszírozza a lakosságot, illetve a magyar vállalatokat támogató kormányzati döntéseket. 

Orbán szerint hosszútávú energiapolitikai döntések is születtek a közelmúltban. Korszerűsítik és fejlesztik a magyar ipart, de ehhez több energiára lesz szükségünk, ezért történt megállapodás Azerbajdzsánnal gázszállításokról. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a déli gázvezeték a magyar gazdaság ütőerővé vált, az Északi Áramlat felrobbantása pedig terrorakció volt. „Északon megtették, akkor ezt délen is megtehetik, Szerbiával együtt világossá tettük, hogy ezt a mi esetünkben nem lehet elmismásolni, ahogy az Északi-Áramlat esetében tették” – fogalmazott Orbán. 

Gyermekvédelem

„Nőtt a gyermekpornográfiával kapcsolatos esetek száma Magyarországon” – mondta a miniszterelnök, aki szerint a kormány elvárja a tankerületi vezetőktől és iskolaigazgatóktól, hogy minden gyermeket érintő visszaélésnek legyen következménye. „A genderpropagandát nem lehet félvállról venni” – tette hozzá a miniszterelnök, aki arra kérte az ellenzéki pártokat is, hogy működjenek együtt a kormánnyal a gyermekvédelem területén. 

Veszélyek 

„2023 egy veszélyes esztendő”

– mondta a miniszterelnök, utalva az orosz-ukrán háborúra, a migrációra és az inflációra. A miniszterelnök ismételten azt kérte, hogy pártállásra való tekintet nélkül segítsék a kormányt a nehéz időszakban. 

 

(Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

 

A kórházak ellenőrzését is erőforrásnak tekinti a kormányzat, úgy gondolják, hogy nem csak a finanszírozás korrigálásával, hanem a szabályok betartatása is javíthatja a betegellátást. A kórházszövetség konferenciájának második napján az ellenőrzéseket végző szakterületek vezetői szembesítették az intézményvezetőket a föltárt visszásságokkal – írja a Népszava.