Tovább fokozódik a feszültség az orosz atomfegyverek fehéroroszországi állomásoztatásának ügyében

Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését kezdeményezte vasárnap, Bulgária tárgyalásokat sürget az orosz atomfegyverek tervezett fehéroroszországi állomásoztatása miatt.

2023. március 26., 17:44

Szerző:

A kijevi külügyminisztérium állásfoglalásában „a nemzetközi biztonsági rendszer egészénék aláásását szolgáló újabb provokatív lépésként” jellemezte Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat esti bejelentését taktikai atomfegyverek állomásoztatásáról a szomszédos ország területén.

„Oroszország újfent megerősítette krónikus alkalmatlanságát arra, hogy az elrettentés és háborús megelőzés, nem pedig a fenyegetés és megfélemlítés eszközeként szolgáló atomfegyverek felelős gondnoka legyen” – hangsúlyozta az ukrajnai diplomáciai tárca.

Kijev az ENSZ BT összehívását sürgette az ügyben, egyben pedig felszólította a hét vezető ipari hatalom csoportját (G7), valamint az Európai Uniót, hogy messzeható következményekre figyelmeztessék Fehéroroszországot, amennyiben engedélyezi az orosz atomfegyverek telepítését.

„Ukrajna felszólítja a nemzetközi közösség tagjait, tolmácsolják a törvényszegő Putyin-rezsimnek, hogy határozottan elfogadhatatlannak tartják az újabb nukleáris provokációt, és tegyenek határozott intézkedéseket a nukleáris fegyverek agresszor állam általi használatának hatékony elhárítására” – emelte ki az ukrán tárca.

Putyin szombat esti közlésében úgy fogalmazott, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kérte a fegyverek állomásoztatását. Minszk azonban eddig nem adott ki hivatalos közleményt az ügyben.

Ilijana Jotova bolgár alelnök ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, hogy a helyzet „egyre veszélyesebb és rémisztőbb”. Mint mondta, ő és Rumen Radev bolgár államfő ezért ismételten tárgyalásra szólította az ukrajnai konfliktus szereplőit.

„Ezek nem üres szavak” – hangsúlyozta Jotova. Úgy fogalmazott, hogy Bulgária azért kíván tárgyalásokat, mert a további fegyverkezés a világ országaiban kiszámíthatatlan döntésekhez vezethet.

Vasárnap a NATO is élesen bírálta a moszkvai vezetést „veszélyes és felelőtlen” nukleáris retorikájáért.

„A NATO résen van, és szorosan nyomon követjük a helyzetet. Nem láttunk eddig változást Oroszország nukleáris készültségében, ami a sajátunk módosítását igényelné” – hangsúlyozta az észak-atlanti szövetség egyik szóvivője.

Lengyelország szintén éles bírálattal illette az orosz bejelentést. „Elítéljük a béke veszélyeztetésének fokozását Európában, illetve globálisan” – olvasható a varsói külügyminisztérium vasárnapi közleményében.

Fehéroroszország Oroszország mellett Ukrajnával és Lengyelországgal is határos.

(Kiemelt képünk: Orosz Jars RS-24 interkontinentális ballisztikus rakétarendszerek haladnak a moszkvai Vörös téren 2021. május 7-én, a Győzelem napi katonai parádé próbáján. Kirill KUDRYAVTSEV / AFP)

Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta - szögezte le vasárnap kiadott éves közös jelentésében a Tel-Avivi Egyetemen székelő Kortárs Európai Zsidóság Intézete és az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League).