Újra megpróbálja kihúzni a forintot a kátyúból az MNB

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a múlt héten arról beszélt, hogy mai ülésén a tanács 50, 75 vagy 100 bázisponttal emeli az alapkamatot, és mind mondta, a döntés után nagy a lehetőségek tárháza, így például a kamatemelés leállítása, vagy a növelési ciklus fokozatos, kis lépésekben történő leépítése jöhet szóba. Virág Barnabás szavai szerint minden hónapban fel kell mérni a kamatemelési ciklus végét.

A piac várakozása szerint folytatódik a kamatemelési ciklus. Legutóbb, augusztus 30-án az alapkamat 100 bázisponttal 11,75 százalékra emeléséről döntött a tanács, az egynapos betéti kamatot ugyanilyen mértékkel 11,25, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 14,25 százalékra növelték. A korábbi indoklásokkal összhangban megerősítették: az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. A monetáris transzmisszió további erősítése érdekében a tanács három intézkedés bevezetéséről döntött, amelyek ősztől kezdődően a bankközi likviditás szűkítésével támogatják, hogy turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak a rövid pénzpiaci kamatszintek. A jegybank megemeli a bankrendszer számára meghatározott kötelező tartalékráta mértékét, rendszeresen meghirdet jegybanki diszkontkötvény-aukciókat, valamint hosszú futamidejű betéti eszközt vezet be a bankrendszer likviditásának jelenleginél hosszabb futamidőkön történő sterilizálása érdekében.

A tanács áttekinti a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzéseit és a kamatdöntés után annak inflációra és GDP-növekedésre vonatkozó számait is közzéteszik a teljes jelentés csütörtöki megjelenése előtt. Előző, júniusi Inflációs jelentésében a jegybank 2,5-4,5 százalékról 4,5-5,5 százalékra emelte GDP-növekedésre vonatkozó idei előrejelzését, de 4,0-5,0 százalékról 3,0-4,0 százalékos sávba vitte le a jövő évre szóló várakozását. A márciusban feltételezett 7,5-9,8 százalékról 11,0-12,6 százalékra emelte az idei éves átlagos inflációra vonatkozó prognózisát, a jövő évit pedig 3,3-5,0 százalékról 6,8-9,2 százalékra.

(Kiemelt kép: Pesti Hírlap archív)