Hamarosan csökkenni fognak a reálbérek

A GKI 4,5 százalékra emelte 2022. évi növekedési előrejelzését, miközben 2023-ra már nem 2,7 százalékos növekedést, hanem 3,5 százaék körüli visszaesést jelez előre – írja a Napi.hu. Az előrejelzésük szerint hamarosan csökkenhetnek a reálbérek és a fogyasztás is.

Marad a háború, jöhet az EU-s pénz, visszaesik a fogyasztás

Újabb előrejelzést készített a negyedik negyedévre és a jövő évre a GKI. Az intézet közleménye szerint a jelenlegi külpolitikai helyzet fennmarad, az EU-transzferekhez pedig lassan, de részlegesen hozzáférhet a magyar kormány.

Míg idén a fogyasztás 7,5 százalékkal emelkedhet, jövőre már 3,5-4 százalékos visszaesés várható, a beruházások pedig az idei stagnálás után kétszámjegyű mértékben csökkenhetnek.

A munkanélküliség az idei 3,5 százalékra csökkenés után jövőre a 2021. évinél is valamivel magasabb, 4,3 százalék körüli lesz. A GKI jelentősen, 14,5 százalékra emelte idei, s 16 százalék körülire jövő évi inflációs előrejelzését; 2023 második felében azonban már az infláció gyors, 10 százalék körülire történő esésére számít.

Az elmúlt negyedévek gyors növekedésében volt szerepe az erőltetetten élénkítő választási gazdaságpolitikának, mely kifejezetten az áprilisi választások előtt kívánta csúcsra járatni a fogyasztást és a beruházásokat is. Mindez az egyensúly előre látható vészes romlásához, gyorsuló inflációhoz, gyengülő forinthoz, a belső és külső hiány megugrásához vezetett. Ezt a tartósan eleve folytathatatlan gazdaságpolitikát az orosz-ukrán háború következtében nyáron megsokszorozódott gázár tette végképp fenntarthatatlanná. Ennek következtében a kormányzat egyensúlyjavító lépéseket, a költségvetés adóbevételeit emelő és kiadásait csökkentő, inflációs hatású megszorító intézkedéseket jelentett be, s engedményekre kényszerült az EU-val folytatott tárgyalásokon. A megszorítások első, fájdalmas, de makrogazdasági szempontból többnyire szükséges következményei, a belföldi kereslet szűkülésének első jelei már látszódnak – írja a GKI.

A GDP-növekedés üteme az előző negyedévhez viszonyítva lassul, az idei első negyedév 2,1 százalékos dinamikáját a második negyedévben 1,1 százalékos követte. A harmadik negyedévben stagnálás, a negyediktől 2023 közepéig recesszió várható. Miközben az első negyedévben a nettó keresetek az egyszeri kifizetések révén 21 százalékkal, az infláció 8,5 százalékkal, ezek eredőjeként a reálkeresetek közel 12 százalékkal emelkedtek,a negyedik negyedévben a 20 százalék körüli infláció következtében 3,5 százalékkal csökkenhetnek.

Az idén nyáron elfogadott 2023. évi költségvetés 10  százalék körüli átlagkereset-növekedéssel számolt. Ez utóbbi nyilvánvalóan irreális, ugyanakkor a belföldi kereslet elkerülhetetlen korlátozása, a bér-ár spirál elkerülése érdekében a keresetek országos átlagban nem követhetik a várt inflációt. A GKI 10 százalék körüli, talán 1-2 százalékponttal magasabb minimálbéremelést valószínűsít. A bruttó keresetek 13 százalék körüli emelkedésével számol, miközben az infláció éves átlagban 16 százalék, de 2023 végén már 10 százalék körüli lehet. Ez a reálkeresetek 3,5 százalékos, a reáljövedelmek ennél nagyobb csökkenését valószínűsíti a 2022. eleji kifizetések okozta magas bázis, a nyugdíjprémium elmaradása, a családi pótlék értékvesztése, a vállalkozói jövedelmek mérséklődése miatt. A fogyasztás a hitelfelvétel drágulását és a törlesztések növekedését is figyelembe véve várhatóan 3,5-4 százalékkal csökken, a lakosság rétegei közötti igen nagy differenciálódás mellett.

(Kiemelt kép: Magyar zászló a veszprém megyei Szarvaskő várában, Döbrönte község mellett 2022. augusztus 7-én. Fotó: Bazsó Bálint/168.hu)