És akkor Oroszország fogta magát, és megváltoztatta a határt

Oroszország önhatalmúlag, a többi ország megkérdezése nélkül megváltoztatta a határt a Balti-tengeren.

2024. május 22., 09:57

Szerző:

Moszkva új rendeletet adott ki, amelyből kiderül, hogy Oroszország egyoldalúan lépett Finnországgal és a Litvániával közös balti-tengeri határ megváltoztatásában – írja a Kyiv Independent alapján a Portfolio.

Az orosz védelmi minisztérium által előkészített rendelet szerint a Kreml a Finn-öbölben, valamint a kalinyingrádi terület közelében található beltengeri vizek egy részét sajátította ki önhatalmúlag. A lépés Baltijszk és Zelenodraszk városok körül érvényesek a Kreml szerint. Nemzetközi szinten nem ismerték el Moszkva egyoldalú húzását, egyelőre egyik, az ügyben érintett ország sem reagált.

A lap szerint Moszkvának az a célja, hogy kiterjessze az orosz felségvizek szélességét, amelyek az oroszokhoz tartozó szigetek és a partvonal melletti területeket mérik Litvánia és Finnország térségében.

Oroszország meg kívánja változtatni a földrajzi koordinátákat a Sommers, Jahi, Rodsher, Malyi Tyuters, Vigrund és Gogland szigetek, valamint a finn államhatár közelében lévő Narva folyó északi torkolatának közelében. Oroszország a javasolt változtatásokban a kurlandi és a Visztula-hasadékok melletti területeket, valamint a Litvániával közös határon lévő Taran-fok hovatartozását is újraértelmezte.

A rendeletben az a magyarázat szerepel, hogy a korábbi koordinátákat kisméretű térképeken jegyezték be, az alapokat pedig 20. századi kutatások adják. A védelmi minisztérium úgy fogalmaz, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsának 1985-ös rendeletében megállapított érvényes koordináták „nem felelnek meg teljes mértékben a jelenlegi földrajzi helyzetnek” – írja a lap.

Háború: Új atomfegyvert állított szolgálatba Oroszország

Egyelőre nem tudni, hogy a háború eseményeit hogyan alakítja, de az orosz fegyveres erők szolgálatba állították a nukleáris töltet hordozására is alkalmas Bulava interkontinentális ballisztikus rakétát. Oroszország tavaly novemberben tengeralattjáróról indított tesztet hajtott végre a rakétával, amely az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint akár hat nukleáris robbanófej hordozására is képes – írja a Privatbankar. A harcok továbbra folynak Harkiv megye Oroszországgal határos területein, és az ukrán hírszerzés attól tart, hogy Szumi régió ellen is támadás indulhat – számol be a Portfolio. 

Kína 12 pontos terve vethet véget a háborúnak? 

Peking több mint egy éve terjesztett elő egy 12 pontos dolgozatot, amely a háború befejezésének általános elveit fogalmazta meg, de konkrétumokra nem tért ki. Akkoriban langyos fogadtatásban részesült Oroszországban és Ukrajnában is, miközben az Egyesült Államok szerint Kína béketeremtőnek mutatkozott be, de Oroszország „hamis narratíváját” tükrözi, és nem ítéli el invázióját. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a múlt hónapban „ésszerű tervnek” nevezte a javaslatot, amelyet a nagy kínai civilizáció javasolt megvitatásra – írja a Reuters

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Peking az egyetlen, aki átfogóan megérti a konfliktus hátterét és globális geopolitikai jelentőségét, ezért támogatja a Kína által nyilvánosságra hozott béketervet. Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, egy szerdai interjúban kifejtette támogatását Kína ukrajnai válság békés megoldására irányuló tervével kapcsolatban. Az interjút a Hszinhua hírügynökségnek adta. Az orosz elnök szerint hazája mindig is nyitott volt a konfliktus békés rendezésére. A kínai javaslatot és Hszi Csin-ping elnök által a múlt hónapban ismertetett alapelveket Putyin pozitívan értékelte. Megjegyezte, hogy ezek figyelembe veszik a konfliktus mögött álló okokat és globális geopolitikai folyamatokat – írja az Portfolio

(Kiemelt kép: a Nyugati Katonai Körzet 150. évfordulóját ünneplik a balti flotta katonáival, katonai járműveivel és fregattjaival Szentpéterváron, Oroszországban 2014. augusztus 22-én. Szergej Mihailicenko / Anadolu Ügynökség / AFP)