Nem csak a törökök, de Erdoğan lába alatt is megremeghet a föld

Törökországban 113 ember ellen adtak ki letartóztatási parancsot Törökországban: a többségük építési vállalkozó. A török hatóságok mindannyiukat azzal gyanúsítják, hogy felelősség terheli őket a február 6-i földrengés okozta tömeges halálozások miatt, mert nem tartották be a vonatkozó építkezési előírásokat. A földrengésben számos olyan épület semmisült meg, amelyet kormányközeli építési vállalkozók építettek meg, elhanyagolva az előírásokat: felháborodott törökök milliói várják a válaszokat Erdoğantól.

2023. február 18., 16:10

Szerző:

Nem csak a törökök, de Erdoğan lába alatt is megremeghet a föld

Vasárnap 12 embert vettek őrizetbe, volt olyan, akit már egy törökországi reptéren kapcsoltak le – írja a 444. „A környezetvédelmi minisztérium és az ENSZ adatai szerint több mint 41 ezer épület rongálódott meg súlyosan Hatayban, Gaziantepben, Kahramanmaraşban és további hét dél-törökországi tartományban. Legalább 12 ezer épület összeomlott és több százezer vált életveszélyesen instabillá. Legkevesebb 30 ezer ember halt meg, többségüket romok temették maguk alá. Már a 105 ezret is meghaladta a sérültek száma. 1 millió ember kényszerült elhagyni otthonát és tartózkodik jelenleg is ideiglenes szálláshelyen. Tízezreknek nem sikerült ideiglenes szálláshelyet sem biztosítani.”

Szervezetlen katasztrófavédelem, későn érkező segítségnyújtás

Az országban napról napra nő a felháborodás a mentési munkálatok szervezetlensége és elégtelensége miatt. Az országot immár 20 éve vezető Recep Tayyip Erdoğan elnök és pártja, az iszlamista AKP letartóztatásokkal igyekszik elébe vágni a támadásoknak, miközben a közösségi médiában riportok tucatjai keringenek arról, hogyan hagyta magukra a földrengés károsultjait a kormány. Közelegnek a májusi választások, és a független sajtó megmaradt része, az ellenzék, a katasztrófa sújtotta területeken élő törökök milliói, de még az AKP-szavazók is válaszokat várnak.

A február 6-i földrengés volt a negyedik földrengés, ami ezrek halálát követelte, de sűrűbbek a kisebb rengések is, mert Törökország az észak-anatóliai és a kelet-anatóliai törésvonal között fekszik. A mostanihoz hasonló léptékű földrengés legutoljára 1999-ben, Izmitben történt: a 7.6-os erősségű rengések következtében 20 ezer épület omlott össze és 17 ezren haltak meg. A vizsgálatok akkor kimutatták, hogy a rossz minőségű épületek nagyban hozzájárultak a magas halálozási arányhoz. 

A földrengésadó és a kormányközeli vállalkozók

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Erdoğan többek között azzal az ígérettel lépett hatalomra, hogy Izmit soha többé nem ismétlődhet meg. Szigorította az építkezési szabályokat, illetve földrengésadót vetett ki, hogy a befolyó összegből fejlesszék a kataszrófavédelem és a segélyszolgálatok kapacitásait. A költségvetésbe befolyt 4,6 milliárd dollár sorsáról azonban most is folynak a viták.

A török elnök hatalmas pénzeket irányított az építési szektorba, a kormány körüli üzleti körök pedig verseny nélkül kapták meg a legfontosabb infrastruktúra fejlesztések megbízásait. A földrengésben számos olyan létesítmény rongálódott vagy semmisült meg, amit olyan, a kormány által favorizált végek építettek, akiknek a legelemibb előírásokat sem kellett betartaniuk. Ironikus és egyben tragikus is, hogy Hatayban a lakóházak és a kórházak mellett összeomlott az ilyen módon épült katasztrófavédelmi központ helyi támaszpontja is.

(Kiemelt képünk: Recep Tayyip Erdogan török elnök fotója az AK párt székházának ablakában, Kahramanmarashban, Erdogan hivatalos pártja, a dél-törökországi földrengés során összedőlt épület romjainak romjai mellett, 2023. február 17-én. Fotó: Celestino Arce/NurPhoto)

A rovat további cikkei

Válságban az izraeli kormány

Külföld

10:30

Válságban az izraeli kormány

Benjamin Gantz, az izraeli háborús egységkormány minisztere bejelentette, lemond, ha Benjamin Netanjahu kormányfő nem fogad el egy egyeztetett tervet a gázai övezet jövőjéről. A nyilatkozat belpolitikai válságot válthat ki.