Jön az ingyen diploma és olcsóbb lesz a közmédia – mutatjuk az ellenzék ígéreteit

Az Egységben Magyarországért kedd délelőtt egy sajtóreggeli keretein belül mutatta be a szakpolitikai munkacsoport vezetőit, akik egyenként beszéltek a kormányváltást követően a saját területüket érintő változásokról, a terveikről és az általuk kidolgozott célokról. Péterfi Judit, az egyesült ellenzék sajtófőnöke az esemény elején leszögezte, nem lesz téma, melyikük milyen szerepet vállal majd a következő kormányzatban, és arra kérte a jelenlévő újságírókat, erről ne is kérdezzenek. A sajtóreggelin a 168 is részt vett.

Elsőként Lukácsi Katalin, az egyházért felelős kabinetvezető fejtette ki véleményét a jelenlegi helyzetről. Cáfolta az általa hazug hiedelemnek nevezett felvetést, miszerint az ellenzéki pártok keresztényellenesek lennének, viszont kiemelte, az új kormányzat szakítana a 2011-es szellemiséggel, és helyette Platthy Iván korábbi egyházügyi államtitkár 1994-es európai színvonalú törvényének szellemiségéhez szeretnének visszatérni. Ez azt jelentené, hogy

az egyházakról nem a politikai hatalom, hanem a bírói hatalom döntene.

Ehhez kapcsolódóan visszaállítanák azokat a közösségeket, akiket erkölcstelenül szakítottak el egyházi státuszuktól. Lukácsi Katalin az egyházi finanszírozásról annyit mondott, a cél az, hogy „az egyházi közösség ne legyen többé a politika szolgálóleánya”. Hozzátette, az egységes ellenzék egyházi programjának nagyon fontos eleme a hívők és az egyházi vezetők függetlenségének biztosítása is.

A kultúráért felelős kabinetvezető, Inkei Péter röviden beszélt arról, hogy nagyjából ugyanazok a problémák merülnek fel, mint az egyházi kérdéseknél. Mint mondta, a kulturális szereplők jelenleg kiszolgáltatottak a támogatásoknak, az erről szóló döntések pedig nem elég nyilvánosak. „Az utóbbi időben a jelenlegi kormányzat kriminális jogszabályokkal próbálja bebetonozni, hogy megmaradjon az elkülönülés és szellemi befolyás, amit kiépítettek” – jelentette ki. Elsődleges célként a kultúra politikasemlegességét és a finanszírozások folyamatának nyilvánossá tételét említette.  

Fotó: Dimény András / 168.hu

Polyák Gábor, az egységes ellenzék sajtó- és médiafelelőse ugyancsak a függetlenség csorbulását említette, mint a jelenlegi legnagyobb problémát. Hangsúlyozta, a média területe nemcsak szimbolikus, de gyakorlati jellegű is, a mostani állapotot pedig fenntarthatatlannak gondolja. Mint fogalmazott, a közpénzből finanszírozott média semmibe veszi a sajtószabadságot, és az ellenzék itt is sok kétharmados korláttal bebetonozott területtel és korlátozással találkozik – utalt az MTVA vezérigazgatóját kinevező Médiatanács vezetőjére, akit a Fidesz-kormány kilenc évre nevezett ki. Leszögezte, ezt csak egy alulról, regionális szintről építkező közmédiával lehet helyrehozni, a média fölött pedig őrködni kell, nem leuralni.

A 168 kérdésére elmondta, nem tudja, mennyibe kerül a közszolgálati média, de az Európai Unió által elvárt út szerint

a munkacsoport a közszolgálati funkciót árazza majd be, amely valószínűleg kevesebbe kerül, mint a jelenleg felhasznált 130 milliárd forint.

Ezt azzal indokolta, hogy az MTVA most nemcsak közszolgálati funkciót lát el. Megjegyezte, az így felszabaduló összeget könnyen át lehet csoportosítani más területekre.

Az oktatásügyért Tóth Endre felel, aki kijelentette, az utóbbi időben az oktatásra jut a legkevesebb pénz, pedig a pedagógusok joggal emelik fel a hangjukat a megalázó bérezés és túlterheltség miatt. Beszélt a pályaelhagyás jelenségéről, ami mostanra már dráma jelentőségű, az utánpótlás pedig nem biztosított. Szerinte a gyermekeink oktatását veszélyeztető helyzetet csak a pályaelhagyó pedagógusok visszacsábításával lehet megakadályozni. Mint mondta, a pedagógusok jelenleg az átlagbér hatvan százalékát keresik, az új kormányzat pedig ezen szakadék befoltozására törekszik majd. Az ellenzék programjában éppen ezért szerepel egy azonnali jelentős béremelés, amely két-három éven belül eléri az ötven százalékot. Megjegyezte, a visszaáramlás nemcsak a bérezésen múlik, hanem a pedagógiai autonómia visszaállításán is, amely a szabad tankönyvválasztást is magába foglalja. Cél továbbá, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeket tanítókat honorálni tudják többletjuttatással. Tóth Endre a felsőoktatásról is beszélt, amelyben szerinte az elsődleges cél, hogy szétválasszák a pártpolitikát és az egyetemek irányítását, visszaállítsák a demokratikus kontrollt, az első diplomát pedig mindenki számára ingyenessé tegyék. Ezen kívül az egyéb lakhatási, megélhetési költségeket is könnyítenék a diákoknak, a szociális támogatások szintjét pedig magasabbra emelnék.

Fotó: Dimény András / 168.hu

A 168 ezen ponton arra volt kíváncsi, a kormányváltás után az új kormányzat ezekhez az intézkedésekhez mégis mely területekről vonna el forrásokat, született-e már erről megegyezés az ellenzéken belül. Tóth Endre erre azt felelte, ez az ügy még egyeztetés alatt áll, de úgy látja,

jelenleg a sport és a közmédia túlfinanszírozott.

Megjegyezte, neki nem az a dolga, hogy más területek pénzeit vonja el, de az ígéretek be lesznek árazva, és a kormányváltás után máshova fognak kerülni a prioritások. A költségvetési átcsoportosítások veszteseit azonban nem akarta megnevezni. A kérdéshez Üveges Gábor, a vidékfejlesztésért felelős kabinetvezető is hozzászólt. Mint mondta, a többletfinanszírozásban kell majd kotorászni, amelynek egy része most a Fidesz-kormány tagjainak magánzsebeibe kerül, ezek nagyságrendje pedig bőven fedezetül szolgál például az oktatásügyi intézkedésekhez. „Ne a tárcák között legyen sérelem, ki kell fehéríteni a gazdaságot” – magyarázta.

Üveges Gábor ezután vázolta a vidékfejlesztés legfontosabb pontjait, amelynek szerinte önálló területnek kell lenni a következő kormány számára. Leginkább az Orbán-kormány jelenlegi hibáit emelte ki, szerinte

„ennél mélyebben régen volt a magyar vidék, mint most”.

Úgy fogalmazott, a Fidesz óriási bűnt követett el azzal, hogy rengeteg jó szakembert küldött el a vidékfejlesztés ügyétől, ráadásul a vidékfejlesztés a választókörzetekhez lett igazítva. Beszélt a politikai döntésekről, a funkció nélküli, kiürült, elöregedett falvakról mint legégetőbb gondokról. Ezzel szemben megjegyezte, vannak olyan szakpolitikai intézkedések is, amelyeket a politikai érdekek lefejtése után a következő kormányzatnak is tovább kell vinnie, ilyen például a Magyar Falu Program. Hangsúlyozta, a cél a látványberuházások helyett a gazdaságélénkítés és a térségek fejlesztése. Mint mondta, a következő kormányzat eltökélt lesz a helyi közösségek megerősítésében, korrupció üldözésében.

Holoda Attila, az energiáért felelős kabinetvezető szerint hatalmas probléma, hogy a szakértők nem adják a nevüket az ellenzékkel folytatott közös munkához, mert nem akarnak a jelenlegi kormánnyal konfliktusba kerülni. Mint mondta, a rezsicsökkentésnél sokkal bonyolultabb az energetikai rendszer, sőt a rezsicsökkentés szerinte önmagában is egy hazug kifejezés, hiszen egy államilag szabályozott rendszerről van szó. Úgy látja, egy szétkaszabolt rendszert kellene egységes értékek mentén egybegyúrni, ennek pedig csak egy része a rezsicsökkentés. Nem gondolja, hogy ez a megoldás hosszú távon segítene. Az ellenzéki program szerint nem mindenki számára egyforma támogatást kell biztosítani. A korszerű távhőrendszerek fontosságát is megemlítette, illetve azokat a geotermális lehetőségeket, amelyeket kiaknázhatna a magyar energetikai rendszer, például a termálvizeknél. Holoda Attila hangsúlyozta, a Magyar Mérnöki Kamarát is bevonnák a döntési folyamatokba. Arról is beszélt, a nukleáris energia nem egyik napról a másikra kiváltható, mert folyamatosan működésben kell tartani az ellátást, vagyis fokozatosan kell megteremteni az átállás körülményeit. Azt is fontos kérdésnek tartja, a következő kormányzat hogyan oldja meg a megújuló energia tárolását. A 168 megkérdezte, mégis mennyi ideig tartana a teljes átállás a nukleáris energiafelhasználásról az ellenzék tervei szerint. A szakpolitikus úgy fogalmazott, elsődleges cél a következő fűtési szezonban a rezsicsökkentés kiigazítása és igazságossá tétele,

a nukleáris energiáról való átállás pedig minimum nyolc évbe kerülne, tehát legalább két kormányzati ciklust ölelne fel.

Paks2-vel kapcsolatban annyit mondott, olyan szerződésről nem beszél, amelynek nem ismeri a feltételeit.

Fotó: Dimény András / 168.hu

Végezetül a mezőgazdaság felelőse, Raskó György szólalt fel. Az ellenzék céljai között említette a földhasználati viszonyok kiszámíthatóságát, a vállalkozók preferálását, a tőke invesztálásának bátorítását a földbérleti viszonyok javításával. Mint mondta, a társaságok jelenleg az állattenyésztés elől veszik el a területeket. „Márpedig ha a földterület elfogy, akkor további fejlesztés fel sem vetődik” – magyarázta. Kiemelte, a kistermelőknek adott preferenciákat, például az adókedvezményt megtartanák. Azt is kifejtette, mit jelent számára a minőségi élelmiszer: vegyszer- és adalékmentes termeléssel létrehozott élelmet. Éppen ezért olyan fejlesztéseket támogatnának, amelyek a természetes élelmiszerek termelésének bővítését fokozzák, ehhez viszont meg kell adni a szükséges fejlesztési eszközöket. A klímaváltozással kapcsolatban a vízmegtartás fontosságára hívta fel a figyelmet. Raskó György fontosnak tartja, hogy az országba befolyó víz minél nagyobb hányadban itt maradjon, vagyis nem a gyors árvízelvezetés az érdek, hanem a tározókba való bevezetés.

(Kiemelt kép: Dimény András / 168.hu)