Méhésznek öltözve szállt be az agrárminiszter a budapesti méhőrületbe

Nem csitul a méhekért vívott harc Budapesten: Nagy István agrárminiszter méhészkedéshez beöltözve mutatta be a méhészeti tevékenység alapvető eszközeit, valamint a fiókokat, ahol a méhek laknak és ahová a mézet gyűjtik. Mindezt annak az apropóján, hogy hamarosan megérkezik az új méhcsalád az Agrárminisztérium erkélyére. Ezt maga az agrárminiszter jelentette be a Facebook-oldalán. A miniszter elmondta: a méhészkedés három alapvető eszköze: a füstölő, a kaptárszolga, valamint a háló, amivel az ember a fejét védi.

A kommentszekcióban aztán vitába keveredett egy kommentelőval, aki szerint (sic!)

„nem volt jó ötlet méheket telepíteni Pestre mert a főpolgármester komolyra vette és méh legelővé változtatta fővárosunkat!"

Válaszában a miniszter leszögezte: „az nem méhlegelő uram, hanem gaz. Az nem a méheknek van, hanem csak alibiként szolgál a nemtörődöm, hanyag városüzemeltetés elfedésére."

A magasabbra engedett lágyszárúak – sokak szerint gazos elhanyagoltságot jelentő – látványa nem a városkertészek lustaságát, hanem azt jelzi, hogy a magyar főváros másfél-két évtizedes spéttel csatlakozott ahhoz a nyugat-európai irányzathoz, amelynek célja az urbanizált terek ökológiai átalakítása – írta a Qubit, ahol interjú jelent meg Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével. A szakembert a városi rétek néven ismertté vált ökológiai kísérlet mellett a fővárosi természetvédelemről, a zöldítés klimatizáló funkciójáról és a fővárosi kaszálók legeltetéséről is kérdezte a Qubit.

A portál azt írta: mára tudományos kutatások sora bizonyítja, hogy a város a globálisan dollármilliárdokban mérhető ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó beporzó rovarok, méh- és lepkefajok egyetlen menedékévé válik.

„Miközben az ipari termelést végző agrárszektorban komplex szerekkel irtják őket, az urbánus közparkok ökológiai kiegyenlítő felületekké lépnek elő” –

fogalmazott szakszerűbben Bardóczi.

(Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt)