Ültessen zöldtrágyát, a kártevők ellen is véd!
A zöldtrágyázás nemcsak a talaj szerkezetét javítja és a vízmegtartást segíti, hanem természetes módon növeli a tápanyagtartalmat, visszaszorítja a gyomokat és kártevőket, így gazdagabbá és élőbbé teszi a kert talaját.
A természet sokszor kiszámíthatatlan, de ha megtanulja, hogyan működjön együtt vele, meglepően sok pozitív élményben lehet része. Jó példa erre a talaj tápanyaggal való ellátása anélkül, hogy vegyszerekhez kellene nyúlnia, ráadásul a locsolás mennyiségét is csökkentheti. Nézzük, mire képes a zöldtrágya!
Mi az a zöldtrágya?
Minél többet tud az ember a vegyszermentes kertészkedésről, annál inkább szeretne még többet kihozni a kertjéből. A zöldtrágya olyan nagy mennyiségű zöld növény, amelyet a talajba forgatva és lebontva annak tápanyagtartalma megnő. A cél a szervesanyag-tartalom fokozása, ami különösen hasznos a kimerült, szétszántott földek esetében, mert segíti a talajélet újbóli beindulását.
Ez a módszer a műtrágyák megjelenése előtti időkből származik. A vegyszerek egyszerű használata miatt a zöldtrágyázás egy időre háttérbe szorult, ám napjainkban újra előtérbe került. A vegyszermentes kertészkedők, akik szerencsére egyre többen vannak, és a talajjavítást előnyben részesítő szakemberek egyaránt egyre fontosabbnak tartják.
A lényeg tehát, hogy tudatosan, megfelelő növények felhasználásával kerüljön zöldtrágya a talajba. Nem minden növény alkalmas erre: a talajba forgatott gyomokat például nem nevezhetjük valódi zöldtrágyának.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Zöld
2024. november 13., 17:04
Az elvitetett falevél hiányzik a kertből, mert nem lesz, ami megkösse a nedvességet, elveszíti a tlajas a szerves tápanyagtartalmát, amit azután súlyos összegekért vásárolt, trágyával vagy humusszal pótlunk vissza, ráadásul lenullázuk a kert karbonraktárát is.
Zöld
2023. november 29., 16:02
A rovartrágya mezőgazdasági felhasználása új távlatokat nyithat, amely a növénytápláláson és -kondicionáláson túl, a rovarkártevőkkel szembeni védelemben is utat mutat.
Miért érdemes alkalmazni?
Különféle növények magjait vetheti el a földbe, attól függően, mire van leginkább szüksége a talajnak. A zöldtrágya hatásai mindenesetre kifejezetten kedvezőek lehetnek.
Véd a talajeróziótól
A zöldtrágyaként használt növények gyors növekedésük révén hamar birtokba veszik a talaj felső és mélyebb rétegeit is. Ez hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a szél és a víz okozta erózió. Fontos azonban különbséget tenni a zöldtrágya és a talajtakaró növények között: utóbbiak nem kerülnek a földbe forgatásra, viszont nagy esőzések idején szintén hasznosak lehetnek.
Javítja a talajt
A zöldtrágya egyik legnagyobb előnye, hogy képes javítani a talaj állapotát. Amíg nő, addig a szerkezetet lazítja és gazdagítja, amikor pedig a talajba kerül, a szervesanyag-tartalomhoz járul hozzá. A vetett növény fajtájától függően más-más módon segítheti a föld javulását, ez különösen hasznos az aszályos időszakokban vagy a túl kötött talajokon.
Jót tesz a vízelvezetésnek
A sűrű gyökérzet fellazítja a talajt, így a víz könnyebben utat talál magának. Ennek köszönhetően a csapadék gyorsabban szivárog a föld mélyebb rétegeibe. Jó választás lehet például a pohánka, a facélia vagy a bükköny.
Felpezsdíti a talajéletet
A zöldtrágyázás hatására a talajélet is aktívabbá válik. A lebomló szerves anyag táplálja a gilisztákat, a lebontó szervezeteket, és kedvez a mikrobák elszaporodásának. Ez hosszabb távon a talaj tápanyagkészletének jelentős növekedését hozza magával.
Éltető szerves anyag
Különösen a fiatal, még virágzás előtti növények bedolgozása ad nagy lendületet a tápanyagdúsulásnak. A pillangósok például a szán-nitrogén arány javításával igazi mozgatórugói lehetnek a következő szezon veteményeinek. Ráadásul csökkentik a tápanyagok kimosódását, sőt meg is kötik az értékes elemeket.
Gyommentes övezet
Vannak zöldtrágyanövények, amelyek természetes gyomelnyomóként viselkednek. Ilyen a mustár, a gyorsan növő fehérhere vagy a facélia.
Kártevők ellen, a biodiverzitásért
Ha vetésforgóban alkalmazod a zöldtrágyát, hosszú távon a kártevők száma is csökkenhet. A mustár és az olajretek például visszaszorítja a fonálférgeket, sőt a cserebogárpajor sem kedveli őket. Ugyanakkor a nagyobb növénysűrűség más hasznos fajokat is odavonzhat, így a kert biodiverzitása nőhet.
Mielőtt hozzákezde, érdemes átgondolni, miért van szükséged zöldtrágyázásra. Lehet a cél a nitrogénpótlás, a gyomelnyomás vagy éppen a vízelvezetés javítása. Hasznos, ha két célt is kitűzöl: egy elsődlegest és egy másodlagost, így a módszer több irányban támogat majd.
A harmadik lépés a terület kiválasztása. Kötött talajba, homokos földbe vagy domboldalba szánja? Minden típushoz van megfelelő növény, de fontos ismerni a talaj állapotát. Emellett figyelni kell arra is, milyen növények vannak a közelben. Ha ugyanis a vetett zöldtrágya az ottani főnövény kártevőit erősíti, több kárt tehetünk, mint hasznot. A beporzás szempontjából viszont kifejezetten előnyös lehet, például a facélia vonzza a méheket, így gyümölcsösök alá ideális választás.
A legjobb növények zöldtrágyázáshoz
Mustár és pohánka: gyors növekedésük révén akár egy hónap alatt hasznosítható zöldtömeget adnak, elnyomják a gyomokat és fékezik a kártevők szaporodását. Májustól augusztusig vethetők, de fagyérzékenyek.
Olajretek: különösen a burgonya mellé előnyös, mert visszaszorítja a vírusokat és a fonálférgeket. Erős gyökérzete lazítja a talajt és javítja a mikroorganizmusok életfeltételeit.
Pillangósvirágúak (bíborhere, bükköny, csillagfürt, szója, borsó, bab): kiváló nitrogénmegkötők, ősszel vethetők, jól bírják a telet. Agyagos talajokon is hasznosak.
Facélia (mézontófű): rovarcsalogató és gyomelnyomó, mély gyökereivel javítja a talaj szerkezetét. Nyár végéig érdemes vetni.
Rozs: zöldtrágyaként és mulcsként is használható, jól lazítja a talajt, és a telet is jól bírja.
Bíborhere: a pillangósok előnyeit ötvözi, tavasztól őszig vethető, ráadásul esztétikus látványt is nyújt.
Spenót: a legjobb „ehető zöldtrágya”, gyorsan nő, és ami a szervezetnek egészséges, a talajnak is hasznára válik.
Így ültesse el a növényeket!
A sikerhez néhány alaplépést érdemes betartani. Először tisztítsa meg a területet, ahol vetni szeretne, gyomtalanítson, és távolítsa el a letermett növényeket. A kisebb magvakat egyenletesen szórja szét, a nagyobbakat lyukakba ültesse. Amíg meg nem erősödnek, szárazság idején öntözze a területet.
A nem fagytűrő fajtákat a hideg előtt kell a talajba forgatni, akár lótrágyával együtt. A fagytűrőket elegendő a zöldségek vetése előtt 1–2 hónappal bedolgozni. Fontos, hogy a virágzás után azonnal vágja le a növényeket, különben elszórják magjaikat, ami problémát okozhat.
Ha új veteményest indítana, a zöldtrágya kitűnő választás akkor is, ha még nem ismeri a területet. Ehető növények közé is vetheti: a magasabbra növők alá bátran kerüljön alacsonyabb zöldtrágya.
A zöldtrágyázás tehát sok szempontból hasznos: javítja a talaj minőségét, serkenti az életet, növeli a tápanyagtartalmat, csökkenti a kártevők és gyomok számát, és hosszabb távon gazdagabb, termékenyebb földet eredményez.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Hans via Pixabay)
