Kert: közeledik a tél vége, mutatjuk, melyik fát mikor kell metszeni
A tél lassan véget ér, és a kertben dolgozók számára elérkezett az egyik legfontosabb időszak: a gyümölcsfák metszése.
Február végén, március elején, amikor a legtöbb kerttulajdonos előkapja metszőollóját, hogy fáit rendbetegye a tavasz előtt. Azonban nem mindegy, hogy melyik fát mikor metsszük, ugyanis a rossz időzítés akár a teljes év termését is veszélyeztetheti. A különböző gyümölcsfajok eltérő metszési igényekkel rendelkeznek, és amit az egyiknek jó, az a másiknak akár káros is lehet.
A gyümölcsfák metszése nem csupán szépészeti kérdés a kertben, hanem a termés mennyiségére és minőségére is közvetlen hatással van. A helyes metszéssel évente akár 20-30 százalékkal is növelhető a termésmennyiség, ráadásul a fák koronája szellősebb lesz, így a napsütés minden részüket éri, és a permetlé is eljut minden zugba. Amikor a fagyok elmúlnak, elkezdhetjük a munkálatokat. Ennél alacsonyabb hőmérséklet esetén a vágás okozta sebzéseken keresztül a növényt fagyási sérülés érheti, ami komoly károkat okozhat.
A kert almatermésű fáinak metszése
Az almatermésűek, vagyis az alma-, körte- és birsfák metszése a kertben viszonylag egyszerű feladat, ugyanis ezek a fajok nem túl érzékenyek a téli fagyokra. Az almatermésűeket a gutaütés kórokozói nem fertőzik, ezért a termőre fordult fák kevésbé érzékenyek a metszési időpont megválasztására. Ezeket a fákat akár már február közepén megmetszhetjük, ha fagymentes az időjárás, de a munkát március közepéig is nyugodtan elhúzhatjuk. Az ideális időpont a rügypattanás előtti időszak, amikor még lombtalan a fa, így jobban áttekinthető a korona szerkezete.
Az almatermésűek metszésekor a kerttulajdonosnak arra kell törekednie, hogy a korona minden részét érje a napsütés. Ennek érdekében tőből ki kell metszenünk a befelé törekvő vesszőket és gallyakat, azokat az ágakat, amelyek egymást keresztezik vagy túlságosan sűrűen állnak. Ha az ágak csúcsán több vessző versenyez egymással, akkor a legerősebbet hagyjuk meg, a többit tőből kimetsszük, de a megmaradt vezérvesszőt is felére kurtítjuk. A fiatal, még nem termő gyümölcsfákat alakító metszésben kell részesíteni, ahol a cél egy teherbíró, termékeny fa kialakítása központi függőleges tengellyel és négy-öt oldalvezérággal.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Zöld
2026. január 5., 11:44
A kertben nincs pihenés, hivatásos és amatőr kertészeknek egyaránt most kell megalapozni a tavaszt. Mutatjuk a legfontosabb januári teendőket.
Zöld
2026. január 18., 09:00
A hó olvadásakor különösen veszélyes lehet a hópenész nevű gombafertőzés, ami súlyos károkat okozhat a gyepszőnyegben.
Csonthéjasok metszése
A csonthéjasok metszése sokkal érzékenyebb kérdés, mint az almatermésűeké. A Kertlap szerint a kajszi, az őszibarack, a szilva, a cseresznye és a meggy télen semmilyen metszési műveletet ne kapjon. Ennek elsősorban növényvédelmi okai vannak, ugyanis télen a sebeken át fertőznek azok a kórokozók, amelyek a csonthéjasok gutaütéses, ágrákosodásos pusztulásáért felelősek, és ha ezek bejutottak a fák szöveteibe, onnan nem tudjuk őket kiirtani.
A csonthéjas gyümölcsfák metszésének két alkalmas időpontja van. Az egyik időszak tavasszal a rügyfakadás után, virágzás előtt, amikor a gutaütés kórokozói már nem fertőzőképesek. Sokan úgynevezett pirosbimbós állapotban ajánlják az őszibarack és kajszi metszését, amikor kissé megindul a nedvkeringés és a sebek könnyebben gyógyulnak. Az sem baj, ha a metszés időpontja eltolódik a virágzás időszakára, ekkor ugyanis a virágok berakódottságához tudjuk igazítani a metszés erősségét. A másik alkalmas időpont nyáron van, közvetlenül a szüret után, amikor még nem erősödik meg újból a fertőzés veszélye. A nyári metszés alkalmas a gallyritkításra és vastagabb fás részek eltávolítására, ráadásul a vesszők beérését is segíti és javítja a téltűrő képességüket.
Különleges esetek
A diófa metszése külön figyelmet igényel, ugyanis ez az egyetlen fa, amelyet kifejezetten nem tavasszal, hanem augusztus-szeptemberben szabad megmetszeni. Korán fakadó fáknál, mint a juhar, dió és nyírfélék, ajánlott a téli metszést még február előtt elvégezni, hogy a sebeknek a rügyfakadásig elegendő idejük legyen beszáradni. A nedvkeringésnek köszönhetően ugyanis nagy mennyiségű nedv és tápanyag távozhat el a be nem gyógyult sebfelületeken. A dió csak az egyéves hajtásokon terem, jellemzően a csúcsrügyekből fejlődnek termései, ezért ha besűrűsödtek az ágak, csökken a korona belsejében a termésmennyiség.
A mogyorót szintén augusztus-szeptemberben érdemes megmetszeni. A bogyós gyümölcsöket termő bokrok, például a ribiszke és köszméte esetében a letermett, felkopaszodott ágakat úgy ritkítjuk meg, hogy helyet kapjanak az új hajtások. A szeder letermett indáit tőből távolítsuk el, a hónaljvesszőket pedig arasznyira vágjuk vissza, míg a málna letermett és elszáradt vesszőit tőből vágjuk ki, hogy csonk ne maradjon. A fagyérzékeny fajok, mint például a füge vagy gránátalma metszésével a kerttulajdonosnak érdemes megvárni azt az időszakot, amikor már egyáltalán nem lehet komoly fagyokra számítani, tehát körülbelül március végét, április elejét, így elkerülhető a fagykár veszélye.
(Fotó: Freepik)
