Videó: Építsen holtfasövényt ahelyett, hogy elégetné az ágakat!
A kertben felgyülemlett gallyakat és ágakat nem érdemes elégetni, környezetkímélőbb és esztétikusabb megoldás holtfasövényt építeni, amely nemcsak természetes kerítésként funkcionál, hanem számos élőlénynek is menedéket ad, sőt idővel termékeny talajjá alakul.
Az őszi metszések után sok kertben keletkezik fahulladék, amit a legtöbben elégetnek – pedig ezzel ártanak a levegő minőségének és elveszítenek egy remek lehetőséget is. A holtfasövény, más néven Benje-sövény, a természetbarát kertészkedés egyik legkreatívabb formája. Lényege, hogy a levágott ágakat, gallyakat nem dobjuk ki, hanem egy stabil fa- vagy drótvázas szerkezet közé töltjük, így természetes kerítést vagy térelválasztót hozunk létre – ajánlja a Green.
A holtfasövény több, mint egyszerű kerítés
A módszer nem új: már a középkorban is ismert volt Magyarországon, akkor „hymesudvarnak” hívták, és védelmet nyújtott a vadállatok vagy éppen az ellenség ellen. A modern holtfasövény azonban sokkal több egyszerű határjelzésnél: díszítő elemként is megállja a helyét, miközben javítja a kert mikroklímáját. A sűrű szerkezet jól véd a széltől, csökkenti a zajt, és természetes belátásgátlóként is funkcionál.
A holt anyagból élő rendszer születik
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Zöld
2025. október 20., 14:49
Időben kell gondoskodni a fűszernövényekről is, a rozmaring például rosszul tűri a telet.
Zöld
2025. október 19., 14:00
Télen több állat lakik a kertünkben, mint gondolnánk. Egy kis odafigyeléssel, pár avarkupaccal, odúval vagy meghagyott farakással rengeteg élőlénynek biztosíthatunk biztonságos pihenőhelyet. Így nemcsak nekik segítünk átvészelni a hideget, hanem saját környezetünk élővilágát is gazdagítjuk.
Zöld
2025. október 17., 16:12
Nem kell vagyonokat költeni ahhoz, hogy a kert szép és praktikus legyen. Egy kis kreativitással és néhány egyszerű alapanyaggal látványos, hasznos és olcsó kiegészítőket készíthetünk.
A holtfasövény elkészítése egyszerű, mégis látványos eredményt ad. A megfelelő hely kiválasztása után leásott faoszlopokra épül a keret, amelyet először vastagabb ágakkal, majd fokozatosan vékonyabb gallyakkal töltünk fel. Az ideális szélesség 40–60 centiméter, mert így a szerkezet nem szárad ki és jól szellőzik. Különösebb karbantartást nem igényel, csupán időnként érdemes átforgatni, hogy levegőhöz jusson. Néhány év elteltével a belső rész természetes módon komposzttá válik, amely kiváló tápanyagforrás a kerti növények számára.
De a holtfasövény legnagyobb értéke nemcsak a praktikumban rejlik, hanem abban, hogy életet teremt: a korhadó ágak között rovarok, madarak, kétéltűek és sünök találnak menedéket, a magvakat pedig a szél és a madarak hordják be, így a szerkezet idővel zöld, élő sövénnyé alakul. Aki tovább fokozná a hatást, célzottan is telepíthet bele növényeket, így a „holt” fa valóban élő ökoszisztémává válik.
A holtfasövény tehát nemcsak újrahasznosítás, hanem egyfajta természetbarát filozófia is: egyszerre szolgálja a kert szépségét, a talaj termékenységét és a környezet védelmét, minden ággal, amit korábban tűzre vetettünk volna.
(Kiemelt képünk forrása: Wikimédia)
