Ezeket a gombákat szinte egész télen lehet szedni, de az óvatosság most sem árt
Sokan hiszik, hogy az első fagyokkal véget ér a gombaszezon, pedig az erdő télen sem ürül ki teljesen. Bemutatjuk azt a két gombát, amelyeket még a hidegben is megtalálhatunk.
A természetjárók többsége november végén szögre akasztja a kosarat, mondván, hogy a gomba és a fagy nem fér meg egymással. A közhiedelemmel ellentétben azonban a gombavilágban is léteznek „télálló” fajok, amelyek kifejezetten az alacsony hőmérsékletet kedvelik, vagy speciális fagyálló vegyületeiknek köszönhetően átvészelik a mínuszokat. Aki ilyenkor indul az erdőbe, nemcsak a csendet élvezheti, hanem kis szerencsével a vasárnapi ebéd alapanyagát is hazaviheti, feltéve, ha tudja, mit keressen.
A fatörzsek kékesszürke ékszere
Az egyik legismertebb és legbiztonságosabban gyűjthető téli faj a kései laskagomba. Ez a gomba csoportosan nő az elhalt vagy gyengélkedő lombos fák törzsén (főleg bükkön, nyárfán, fűzfán). Könnyű felismerni jellegzetes, kagyló alakú, kékesszürke vagy acélszürke kalapjáról.
Különleges tulajdonsága, hogy a fagyott termőtestek enyhébb időben felengednek és tovább növekednek anélkül, hogy a húsuk károsodna. Íze kiváló, húsa roppanós, így pörköltnek, levesnek vagy rántva is remek választás, nem véletlen, hogy a piacokon is gyakran találkozhatunk vele termesztett formában.
A karácsony gombája és a halálos hasonmás
A másik ilyenkor szedhető faj a téli fülőke, amelyet élénk sárgás-narancsos kalapjáról, bársonyos, sötétbarna tönkjéről és jellegzetes halszagáról ismerhetünk fel. Szintén fán, csoportosan növő faj, amely a legkeményebb fagyokat is túléli.
Persze, ahol öröm van, ott gond is akad. A téli fülőkét a tapasztalatlan szem könnyen összetévesztheti a halálosan mérgező fenyves sisakgombával. Bár a sisakgomba főleg fenyőfán terem (mint a neve is mutatja), előfordulhat lombos fán is, ahol a fülőke lakik. A legfontosabb különbség, hogy míg a fülőkének nincs gallérja, a mérgező sisakgombának van, de a hasonlóság, különösen idős példányoknál megtévesztő lehet.
Az életmentő szabály: irány a szakellenőr!
A gombászat varázslatos hobbi, de sosem szabad félvállról venni. A tévedés ára súlyos egészségkárosodás, vagy akár halál is lehet. Éppen ezért aranyszabály: soha ne fogyasszunk el olyan gombát, amelyet szakellenőr nem látott! A határozókönyvek ugyan nyújtanak némi támpontot, a mobilapplikációk pedig, bármennyire is vonzóak, egyelőre nem. A könyvből határozás sem garancia semmire, viszont Magyarországon a piacokon ingyenesen elérhető a gombavizsgálat szolgáltatás (pár kattintással akár térképen is megkeresheti az önhöz közel dolgozó szakellenőröket). Bármilyen biztosak is vagyunk a dolgunkban, a vadon szedett zsákmányt minden esetben mutassuk meg gombaszakellenőrnek a feldolgozás előtt, hiszen ő nem csak a faj ehetőségéről, hanem az általunk gyűjtött példány fogyaszthatóságáról is dönteni tud.
(Fotó: Pixabay)









