Negyedik hullám: hiányos védekezés

„Nem lehet pontosan tudni, hogy mire számítsunk, mert kevés nyilvános adatunk van. Nem tesztelünk eleget, és azt is csak anekdotikus közlésekből tudjuk, hogy az egészségügyi hatóságok nem tudnak kellő alapossággal utánamenni az eseteknek.” Ezt mondta a 168 Órának Balkányi László orvos, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt tudásmenedzsere. Szerinte nincs szakmai oka annak, hogy a közvélemény nem tudhatja: a fertőzéssel kórházba került emberek közül mennyien és milyen vakcinát kaptak, sőt ezt az orvosokkal sem közlik. Ennek szakmai indoka nincs a szakértő szerint, alighanem valamiféle politikai megfontolások állnak a háttérben. Csak remélhetjük, hogy a kormánynak dolgozó járványmodellezőknek több információjuk van, és levonják a megfelelő következtetéseket. Tegyük hozzá: a megfelelő következtetésekhez ismerni kell, hogy a kórházba került, fertőzött emberek közül ki, milyen oltást kapott.

Ehhez kapcsolódó hír, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oltási részlegének igazgatója, Kate O’Brien genfi sajtótájékoztatóján azt ajánlotta, hogy a harmadik, emlékeztető oltásokat azok az idős emberek mindenképpen vegyék fel, akiket Sinovac vagy Sinopharm vakcinákkal oltottak. Ez azért figyelemre méltó, mert a WHO általában ellenzi a harmadik oltást, fontosabbnak tartja, hogy a szegény országok lakóinak jusson elég vakcina az első és második injekciókra. A fejlett világban az emlékeztető oltást csak olyan immunhiányos embereknek javasolják, akiknek a szervezetében nem keletkezett elég antitest.

Balkányi László úgy becsüli, hogy Magyarországon nagyjából hét, hét és fél millió felnőtt tekinthető védettnek, hiszen a közel hatmillió hazai beoltotthoz hozzá kell számolni azokat is, akik korábban már megfertőződtek és így szereztek immunitást. Ha a maradék két és fél millióból levonjuk a gyermekeket, akik általában tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel esnek át a betegségen, akkor is egymillióhoz közelíthet azoknak a felnőtteknek a száma, akiknek nincsen védettségük, és a leginkább veszélyeztetett idősek közé is több százezren tartoznak. Elsősorban közülük kerülhetnek ki a negyedik hullám áldozatai.

Magyarország jelenleg az unió középmezőnyébe tartozik a teljes immunizálás 66,7 százalékával, ezt az adatot 17 ország számai haladják meg. Az oltatlanokat fenyegető veszélyekkel kapcsolatban Oroszi Beatrix, az innovációs minisztérium járványügyi szakértője a közelmúltban a Forbes Magazinnak egy amerikai kutatás eredményeit mondta el. Nekik nyolcszoros esélyük van arra, hogy elkapják a betegséget, 25-szörös arra, hogy kórházba kerüljenek, és szintén 25-szörös, hogy belehaljanak a fertőzésbe.

Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos arra figyelmeztet, hogy a veszély azokat is fenyegeti, akik hat hónapnál régebben kapták meg a második oltást. Nekik is feltétlenül szükségük van a harmadik dózisra. Az általa ismert adatok azt mutatják, hogy az idei őszön a nyolcvanévesnél idősebbek között oltottságuktól függetlenül emelkedik a halálozások száma, és növekedett a halálozás a 60 évesnél fiatalabbak között is: nagyon fontos lenne az adatok közlése, objektív elemzése.

A volt tiszti főorvos emlékeztet arra, hogy miután tavaly elmaradt az influenzajárvány, idén erősebb hullám alakulhat ki, márpedig a dupla fertőzés nagyobb valószínűséggel okoz kritikus állapotot. Ezzel kapcsolatban Jenny Harries, a Brit Egészségbiztonsági Ügynökség vezetője a napokban kerek perec úgy nyilatkozott: már vannak bizonyítékok arra, hogy azok az emberek, akik egyszerre kapják el a két betegséget, kétszer nagyobb valószínűséggel halnak meg. Falus azt ajánlja, hogy mindenki vegye fel a harmadik COVID- vakcina mellett az influenzaoltást is, ez a váradós nők számára kiemelkedően fontos. Amerikai kutatások szerint a két injekció másik karba akár egyszerre is beadható, de akinek volt már oltási reakciója, annak jobb kéthetes szünetet tartania. Az ÁNTSZ volt vezetője szerint az elsőbbséget a harmadik koronavírus-oltásnak érdemes adni.

A hazai adatok bizonytalanságának egyik oka az, hogy ismét keveset tesztelünk. A naponta országosan elvégzett vizsgálatok száma szeptember óta 12-13 ezerről 17 ezer fölé nőtt ugyan, ám ez nem tükrözi a fertőzöttek számának gyors emelkedését. A pozitív tesztek aránya már meghaladja a 7 százalékot, pedig a WHO normái szerint a járvány kiszabadult az ellenőrzés alól, ha a vizsgált eseteknek több mint 5 százalékában kimutatják a fertőzést. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász a 168 Órának elmondta: nyilvánvaló, hogy a magyar politika a járványkezelésben mindent egy lapra tesz fel. Az oltásokat próbálja promotálni és közben elhanyagolja a járvány elleni küzdelem minden más módját, a tesztelést, a kontaktkutatást, sőt azt is, hogy elősegítse a maszkviselést. Nagy kérdés persze, hogy az óriásplakát-kampány mennyire hatásos, mennyit számít például egy-egy északkelet-magyarországi falu cigánysorán, ahol az emberek jobban félnek a szúrástól, mint a vírustól, és a saját információs mikrobuborékukban élnek. Ezzel kapcsolatban jellemző tény, hogy az ország hivatalos fertőzöttségi térképén éppen Nógrád megye a legsötétebb, vérpiros terület.

Az orvos népegészségügyi szakember az utóbbi hetekben négy nyugat-európai országban járt: Ausztriában, Németországban, Franciaországban és Svájcban. Ezeknek az országoknak a városaiban azt látta, hogy minden második utcasarkon ingyenes tesztelést ajánlanak bárkinek, aki ezt szeretné elvégeztetni. Így egyébként az adatok is bekerülnek egy központi rendszerbe. Magyarországon nagyon sokan a saját költségükön szereznek be patikai gyorsteszteket. A vizsgálatok negatív eredménye azonban nem teljesen megbízható, ráadásul sokan még akkor sem fordulnak orvoshoz, ha a teszt pozitív eredményt mutat.

Rékassy Balázs tapasztalatai szerint a nyugat-európai közintézményekben, boltokban, tömegközlekedésen általános a maszkviselet, és annak előírása olyan szakmai kérdés, amelyet nem a politika kénye-kedve, hanem a járványügyi szakma józan ítélete határoz meg. Az is kizárt, hogy a kormányok korlátozzák a helyi hatóságok mozgásterét abban, hogy saját intézményeikben, az általuk működtetett közlekedési eszközökön előírják a maszkviselést. Az orvos-közgazdász úgy gondolja: a szakma is és a teljes értelmiség is felelős, amiért szótlanul eltűrte, hogy a politika kivegye a kezéből mára már az állásfoglalás lehetőségét is a járvány-egészségügyi kérdésekben. Inkább elviseljük a túlterhelt egészségügyi ellátórendszert, azt, hogy sokan nem jutnak ellátáshoz, emberek halnak meg, családok hullanak szét, miközben mindenki a saját módján, egyénileg igyekszik túlélni, miközben csak erős állami össztársadalmi összefogással lehet egy járványt komolyan kezelni, és a veszteségeket csökkenteni.

Igaz, a maszkviselés ügyében a napokban a legjelentősebb hazai szakmai fórum, a Magyar Tudományos Akadémia megszólalt. Szorgalmazta, hogy zárt térben, közlekedési eszközön mindenki használja ezt a védőeszközt. Falus Ferenc a Johns Hopkins Egyetemen működő járványmodellező központ előrejelzését idézte a témával kapcsolatban. A magyarországi halálozások előrejelzését az intézet több változatban készítette el. Modelljük szerint ha általánossá tennénk a maszkviselést, akkor december 31-ig 800 újabb halálos áldozata volna a járványnak. Ha továbbra sem takarjuk el az arcunkat, akkor 5000 életet veszíthetünk el. Több mint négyezer magyar élete múlhat ezen a döntésen.