Ők az idei orvosi Nobel-díj díjazottjai

Az idei orvostudományi Nobel-díjat Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapta a perifériás immuntolerancia mechanizmusának feltárásáért, vagyis azért, hogy megértették, miként akadályozza meg az immunrendszer, hogy saját szervezetünk sejtjeit támadja meg.

2025. október 6., 13:33

Szerző:

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért, jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. A három kutató közös munkájának lényege azoknak a regulátor T-sejteknek az azonosítása, amelyek gátat szabnak az immunrendszer túlaktiválódásának, és ezáltal megvédik a testet az autoimmun betegségektől – könnyen úgy is fogalmazhatunk, hogy ezek a sejtek működése biztosítja, hogy ne „értsen félre” a védekező rendszer – számolt be róla a Guardian.

„A díjazottak munkája döntő szerepet játszott abban, hogy jobban megértsük az immunrendszer működését, és azt, miért nem alakul ki mindannyiunknál súlyos autoimmun betegség” – hangsúlyozta Olle Kämpe, a Nobel-bizottság elnöke.

Hatalmas tudományos áttörésért járt az orvosi Nobel-díj idén

Shimon Sakaguchi volt az, aki már 1995-ben elsőként jelölte meg egy új típusú T-sejt-alkategóriát, a szabályozó T-sejteket (T-regs), míg később Brunkow és Ramsdell a FOXP3 gén mutációjának szerepét tárták fel: e gén hibája komoly immunproblémákhoz vezethet, mivel kulcsszerepet játszik a szabályozó sejtek fejlődésében és működésében.

A díjat odaítélő bizottság kiemelte, hogy a felfedezések alapvető változást hoztak az immunológia szemléletében, és lehetővé teszik új terápiák fejlesztését autoimmun betegségek, rák és szervátültetés területén.

Akár a szklerózis multiplex is gyógyítható lesz a jövőben

Jelenleg több klinikai vizsgálat is fut olyan kezelésekre, amelyek a T-reg sejteket manipulálják, fokozzák vagy „irányítják” célzottan, hogy kioltólag hassanak olyan esetekben, amikor az immunrendszer téved és a saját szöveteket támadja – például diabétesz, szklerózis multiplex, lisztérzékenység esetén.

Emellett a felfedezett mechanizmus segíthet abban is, hogy az immunrendszert finomhangoljuk daganatok elleni terápiákban: megtanítsuk, mikor lépjen fel agresszíven a rákos sejtek ellen, és mikor tartsa vissza a támadást, hogy ne okozzon mellékhatásokat.

(Fotó: Jonathan Nackstrand / AFP)