Tudjon meg mindent a kémiai Nobej-díjasokról
A 2025-ös kémiai Nobel-díjat három kutató, Kitagava Szuszumu, Richard Robson és Omar M. Yaghi kapta a fémorganikus vázszerkezetek (MOF-ok) megalkotásáért, amelyek forradalmasítják az anyagtudományt: lehetővé teszik a szén-dioxid megkötését, a víz kinyerését a levegőből és a jövő innovatív anyagainak megtervezését.
A 2025-ös kémiai Nobel-díjat három tudós – a japán Kitagava Szuszumu, az ausztrál Richard Robson és az amerikai Omar M. Yaghi – kapta a fémorganikus vázszerkezetek (metal-organic frameworks, MOF) megalkotásáért. Ez az új molekuláris építészeti elv lehetőséget teremt a szén-dioxid megkötésére, a víz kinyerésére és a jövő innovatív anyagainak létrehozására.
A díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia amiatt ítélte oda Kitagava Szuszumu, a Kiotói Egyetem, Richard Robson, a Melbourne-i Egyetem és Omar M. Yaghi, a Berkeley Egyetem kutatóinak, hogy olyan fémorganikus térhálókat fejlesztettek ki, amelyek képesek a szén-dioxid megkötésére, víz kivonására a sivatagi levegőből, mérgező gázok tárolására, sőt kémiai reakciók katalizálására is.
A kémiai Nobel-díjjal elismert áttörés története
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Tech-Tudomány
2025. október 7., 14:31
Az idei fizikai Nobel-díjat három amerikai kvantumfizikus, John Clarke, Michel Devoret és John Martinis kapta, elismerésül a makroszkopikus kvantummechanika elektromos áramkörökben való alkalmazásáért, rámutatva, hogy a kvantumjelenségek nemcsak mikroszkopikus rendszerekre korlátozódnak.
Tech-Tudomány
2025. október 6., 13:33
Az idei orvostudományi Nobel-díjat Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapta a perifériás immuntolerancia mechanizmusának feltárásáért, vagyis azért, hogy megértették, miként akadályozza meg az immunrendszer, hogy saját szervezetünk sejtjeit támadja meg.
Külföld
2025. július 8., 13:17
Az izraeli kormányfő szerint az amerikai elnök érdemi lépéseket tett a gázai tűzszünet érdekében, ezért Benjamin Netanjahu hivatalosan is jelölte Donald Trumpot a rangos nemzetközi elismerésre, a Nobel-békedíjra.
A MOF-ok építőelemeinek változtatásával a vegyészek képesek célzott tulajdonságokkal rendelkező anyagokat tervezni, amelyek adott anyagokat képesek megkötni, tárolni, katalizálni vagy akár elektromos áramot vezetni. „A fémorganikus vázszerkezetek korábban elképzelhetetlen módon teszik lehetővé új, testre szabott funkciókkal bíró anyagok létrehozását” – hangsúlyozta Heiner Linke, a Nobel-díj Kémiai Bizottságának elnöke.
Az áttörés 1989-ben kezdődött, amikor Richard Robson új módon hasznosította az atomok természetes tulajdonságait: pozitív töltésű rézionokat kombinált egy négykarú molekulával, amelynek kémiai csoportjai vonzódtak a rézionokhoz. Az így létrejött, gyémánthoz hasonló kristály üregeket tartalmazott, de instabil volt. Ezt a problémát oldotta meg Kitagava Szuszumu és Omar Yaghi, akik 1992 és 2003 között külön-külön forradalmi eredményeket értek el. Kitagava kimutatta, hogy a gázok ki- és beáramlhatnak a szerkezetekbe, és előrevetítette rugalmasságukat, míg Yaghi stabil MOF-okat alkotott, és bebizonyította, hogy racionális tervezéssel új tulajdonságokat adhatunk ezeknek az anyagoknak.
A 2025-ös Nobel-szezon hétfőn indult az orvosi Nobel-díj kihirdetésével, amelyet Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Szakagucsi Simon kaptak a perifériás immuntolerancia kutatásáért. Kedden a fizikai Nobel-díjat John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis vehette át kvantummechanikai kutatásaik elismeréseként.
(Kiemelt képünk: A 2025. október 8-án készült fotó a 2025-ös kémiai Nobel-díj nyerteseinek fényképeit mutatja (balról jobbra): Susumu Kitagawa (Japán), az Egyesült Királyságban született Richard Robson és Omar M Yaghi (Egyesült Államok-Jordánia) a svédországi Stockholmban, a Svéd Királyi Tudományos Akadémián 2025. október 8-án tartott sajtótájékoztatón. Fotó: Jonathan Nackstrand / AFP)
