Jó hír: eltűntek a savas esők. Rossz hír: sajnos
Ki emlékszik még a 90-es évek egyik legfőbb környezetvédelmi problémájára, a savas esőkre, az ezek miatt teljesen lecsupaszodott erdőkre, a tavakra, amelyekben minden élet megszűnt? Ezt a gondot az ipari szennyezőanyagok, így például a kéndioxid és a különböző nitrogénoxidok elleni határozott fellépéssel mostanra sikerült megoldani, legalábbis a fejlett világban. Azonban sajnálatos módon egy váratlan hatás befeketíti ezt a képet: az aeroszolok hiányában a légkör jobban átengedi a napsugárzást, ami súlyosbítja a felmelegedést.
Akkor most mi legyen: le kell állítani a légkör szennyezettsége elleni harcot? - teszik fel a kérdést a szakértőknek a politikusok. A válasz nyilvánvalóan nem. Noha ma már számtalan tanulmány bizonyítja, hogy a kén- és nitrogénoxidok formálta apró, a légkörben lebegő részecskék valóban kulcsszerepet játszottak a napsugárzás visszatükrözésében, ezek az aeroszolok annyira károsak az egészségre, hogy ezen a téren nem lehet visszalépni. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a levegő szennyezettsége évente több mint 500 ezer ember haláláért felelős világszerte.
Ugyanakkor figyelni kell az arányokra. Az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ egyik kutatója, Guy Brasseur szerint ha minden, az emberi tevékenységhez kötődő kéndioxid-kibocsájtást hirtelen sikerülne leállítani, az nagyon gyorsan, mindössze két év alatt 1 Celsius-fokkal emelné az átlaghőmérsékletet a Földön. Az évszázad végére ez a növekedés Kanada északi részén, illetve Szibériában elérné a plusz 5 Celsius-fokot - írja az MTI.
Ezért a tudósok szerint a megoldás az lehet, hogy a légszennyezettség elleni harc folytatásával párhuzamosan még drasztikusabban csökkenteni kell az üvegházhatást (azaz a felmelegedést) okozó gázok kibocsájtását.
