Kiderült a hasnyálmirigyrák eddig rejtett oka
Új kutatás derített fényt arra, hogyan segíthetik már nagyon korai szakaszban az idegek a hasnyálmirigyrák kialakulását. Az eddig rejtett ideg–daganat kapcsolat megértése új terápiás lehetőségeket nyithat.
A hasnyálmirigyrák az egyik legagresszívebb daganattípus: korai tünetek nélkül alakul ki, és gyakran nem reagál jól a megszokott kezelésekre. Az új kutatás szerint azonban a rákos sejtek nem önmagukban dolgoznak, hanem a környező idegrendszerrel együttműködve segítik elő a daganat növekedését már jóval azelőtt, hogy a daganat teljes értékűvé válna.
Eddig ismeretlen összefüggésre derült fény a rák és az idegek kapcsolatáról
A Cold Spring Harbor Laboratory szakemberei azt találták, hogy a hasnyálmirigyben található támogató sejtek – úgynevezett myCAFs – kémiai jeleket bocsátanak ki, amelyek vonzzák az idegfibrillumokat a környező szövetekből. Ezek az idegek – a szervezet „harcolj vagy fuss” válaszát közvetítő szimpatikus idegrendszer részét képezik, olyan anyagokat termelnek, amelyek tovább aktiválják a myCAFs sejteket.
A kutatók 3D-s képalkotással vizsgálták a korai daganatnak számító elváltozásokat, és azt tapasztalták, hogy a hagyományos síkképekhez képest a valóságban sűrű, összefonódó ideghálózat fut végig a leszakadó szövetekben. Ez a hálózat láthatóan szoros kapcsolatban állt a myCAF sejtek csoportjaival, és aktívan támogatta az olyan, rákhoz vezető folyamatokat, amelyek a normális sejtek átalakulását segítik.
A myCAFs és az idegek közötti kölcsönhatás egy önfenntartó kört hoz létre: a sejtek jeleket bocsátanak ki, amelyek idegfibrillumokat vonzanak, ezek pedig olyan vegyi anyagokat szabadítanak fel – például a norepinefrint –, amely tovább erősíti a daganatképző sejtek aktivitását. Ez a kör már a daganat teljes kialakulása előtt hat, ami rámutat, hogy
az idegrendszernek aktív szerepe van a rák korai stádiumú kialakulásában is.
Új utak nyílhatnak a hasnyálmirigyrák gyógyításában
Az, hogy az idegek már a legkorábbi szakaszban részt vesznek a hasnyálmirigyrák fejlődésében, új célpontot adhat a terápiáknak. A kutatók kísérleti állatokon és sejttenyészeteken azt is megmutatták, hogy ha valamilyen módon megszakítják ezt az ideg–myCAF kommunikációt – például neurotoxin használatával –, akkor a daganat növekedése közel felével lassítható.
Ez még természetesen csak kísérleti fázisban tapasztalt hatás, de arra utal, hogy egyes, már meglévő gyógyszerek, mint például a doxazosin – amelyet ma más betegségek kezelésére használnak – akár kiegészítő szerepet kaphatnak a hagyományos kemoterápia vagy immunterápia mellett.
A kutatás azt is hangsúlyozza, hogy a hasnyálmirigyrák nem csupán „egy rossz gén” eredménye, hanem egy komplex együttműködés a daganatsejtek, a környező sejtek és a szervezet idegrendszere között. Ez a felismerés új irányt adhat a további vizsgálatoknak és a célzott kezelések kidolgozásának, amelyek talán hatékonyabban tudják majd feltartóztatni ezt az egyik legveszélyesebb daganatos betegséget is.
(Fotó: Freepik)









