A fizikai Nobel-díj ezúttal amerikai kvantumfizikusoknak járt
Az idei fizikai Nobel-díjat három amerikai kvantumfizikus, John Clarke, Michel Devoret és John Martinis kapta, elismerésül a makroszkopikus kvantummechanika elektromos áramkörökben való alkalmazásáért, rámutatva, hogy a kvantumjelenségek nemcsak mikroszkopikus rendszerekre korlátozódnak.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a fizikai Nobel-díjat három amerikai kvantumfizikusnak adományozta, indoklása szerint Clarke, Devoret és Martinis kísérleteikkel bizonyították, hogy a kvantummechanika törvényei makroszkopikus elektromos áramkörökben is megnyilvánulhatnak, olyan rendszerekben, amelyeket „kézben tarthatunk” - számol be róla a Quibit.
Ismét kvantumfizikusok kapták a fizikai Nobel-díjat
A díjazott tudósok Josephson-átmeneten alapuló szupravezető áramkörökkel dolgoztak, és kísérleteikben azt mutatták meg, hogy a rendszer energiaszintjei kvantáltak, valamint hogy „alagúthatás” is bekövetkezhet ilyen makroszkopikus eszközökben.
A díjazott munkák újra reflektorfénybe helyezik a kvantummechanika jelentőségét, ez a tudományág ma is a digitális technológiák alapja, hiszen mikrochipek, tranzisztorok működése is kvantumelven nyugszik.
A kvantumjalagúthatás és energiaszintek kvantáltsága olyan kérdések, amelyek korábban már számos Nobel-díjas kutatást ihlettek, és hogy most újabb fejezet nyílik a kvantumtechnológia fejlődésében.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Tech-Tudomány
2025. október 6., 13:33
Az idei orvostudományi Nobel-díjat Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapta a perifériás immuntolerancia mechanizmusának feltárásáért, vagyis azért, hogy megértették, miként akadályozza meg az immunrendszer, hogy saját szervezetünk sejtjeit támadja meg.
Kihirdették az orvosi Nobel-díjasokat is
Amint arról korábban beszámoltunk, Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapta idén az orvosi Nobel-díjat azért a munkáért, amely a perifériás immuntolerancia mechanizmusait tárta fel, azaz azt, hogyan akadályozza az immunrendszer, hogy saját sejtjeinket támadja.
A díjazottak felfedezték az úgynevezett szabályozó T-sejteket (T-regs) és a FOXP3 gén szerepét, amelyek kulcsfontosságúak abban, hogy a védekező rendszer ne aktiválódjon túl, és ne idézzen elő autoimmun betegségeket. Sakaguchi már 1995-ben azonosította a T-reg sejteket, míg Brunkow és Ramsdell később bizonyították, hogy a FOXP3 mutációi súlyos immunológiai zavarokhoz vezethetnek. A tudományos bizottság kiemelte, hogy ezek az eredmények forradalmasították az immunológiai szemléletet, lehetővé téve új terápiák fejlesztését autoimmun betegségek, daganatok és szervátültetés terén.
(Kiemelt képünk: A 2025-ös Nobel-díj fizika kategóriában John Clarke, Michel Devoret és John Martinis részére ítélték oda a makroszkopikus kvantummechanikai alagútjelenség és az elektromos áramkörökben végbemenő energia kvantálás felfedezéséért 2025. szeptember 7-én Stockholmban, Svédországban. Fotó: Atila Altuntas / ANADOLU / Anadolu via AFP)
