Olyan vírust találtak denevérekben, amivel rémálmainkban sem akarunk találkozni

Ausztrál kutatók egy új, eddig ismeretlen henipavírust azonosítottak denevérek vizeletmintáiban, amely a Nipah- és Hendra-vírus rokonaként komoly járványügyi kérdéseket vet fel.

2025. szeptember 19., 11:58

Szerző:

Az ausztrál tudományos ügynökség (CSIRO) kutatói az ausztráliai Queenslandben denevérek a vizeletmintáinak genetikai vizsgálata során fedeztek fel egy új henipavírust, amely rokon a Hendra- és Nipah-vírussal. Az új mikróba Salt Gully-vírus néven került be a szakirodalomba – számolt be róla az IFLScience.

Sok még a kérdőjel a Salt Gully-vírus kapcsán

A felfedezés hátterében a CSIRO intézet szakembereinek terepmunkája áll: a kutatók denevérkolóniák közelében ponyvákat terítettek ki, hogy összegyűjtsék az állatok vizeletét, majd a mintákat laboratóriumi elemzésnek vetették alá. A genetikai vizsgálatok során derült ki, hogy a begyűjtött minták között olyan vírusvariáns is jelen van, amelyet eddig sehol a világon nem írtak le. A felfedezés azért keltett különös figyelmet, mert a henipavírusok családjába tartozó kórokozók – például a Nipah- és a Hendra-vírus – már ismerten képesek súlyos, gyakran halálos betegségeket okozni emberekben és állatokban egyaránt.

A következő világjárvány árnyékában

A Salt Gully-vírusról kiderült, hogy bizonyos tekintetben eltér a rokonaitól: más sejtfelszíni receptorokhoz kapcsolódik, ami arra utal, hogy eltérő fertőzési útvonalat használhat. Ez jelenleg megnyugtató is lehet, hiszen egyelőre nem bizonyított, hogy képes lenne emberről emberre terjedni. Ugyanakkor a virológusok óvatosságra intenek: a vírusgazdák sokfélesége és a mutációk lehetősége miatt nem lehet kizárni, hogy idővel olyan formát öltsön, amely emberi fertőzéseket is okozhat.

A kutatók kiemelik, hogy a világjárványok megelőzésében kulcskérdés a potenciálisan veszélyes kórokozók minél korábbi azonosítása, és ebben a mostani felfedezés jelentős mérföldkő.

A vizsgálat egyúttal felhívja a figyelmet a repülőkutyák, vagyis a nagytestű gyümölcsevő denevérek ökológiai szerepére is. Ezek az állatok nemcsak a növények beporzásában és a magok terjesztésében játszanak kulcsszerepet, hanem olyan vírusrezervoárként is működnek, amelyből újabb zoonózisok indulhatnak ki. A természetes élőhelyek zsugorodása, az ember és a vadon élő fajok egyre gyakoribb találkozása pedig növeli annak esélyét, hogy egy eddig ártalmatlan kórokozó váratlanul áttörjön a fajhatáron.

 

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)