A zöld hidrogén reménye
Az Ukrajna elleni orosz agresszió azt is bizonyította, hogy a globális fenyegetést jelentő klímaváltozás rémképe még mindig nem eléggé ijesztő ahhoz, hogy a kormányok ne tegyék félre legalább átmenetileg a kibocsátáscsökkentési célkitűzéseket.
Évezredek óta jég borította földfelületek kerülnek felszínre. A földközi-tengeri strandok közel 30 fokos vizében, Cannes mellett a korábban igencsak ritka látogatónak számító szürke íjhalak harapdálják a fürdőzők lábát. Új-Zéland a tengervíz szintjének emelkedése miatt a partközeli lakosság áttelepítését tervezi magasabban fekvő területekre. A Kárpát-medencében aggasztó méreteket ölt az aszály. A jelenségek skálája a szokatlantól a megszokhatatlanig terjed, de az világos, hogy a klímaváltozás már nem a holnap, hanem a mai nap kihívása.
Európában eközben korábban már bezárt szénerőművek újranyitása van napirenden, sőt, Magyarországon például a fatüzelés kétes reneszánszának az ötlete is szítja a közéleti indulatokat, mert a kontinens energiaellátása nagy mértékben függ attól, hogy miként manipulálnak Moszkvában a gázcsappal. Felfüggeszthető-e a bolygó megmentését célzó tevékenység legalább addig, amíg átvészeljük a következő telet?
Az öreg kontinens egyelőre nagyjából ott tart, hogy uniós döntés értelmében jövő március végéig 15 százalékkal önkéntesen csökkenteni kell a gázfelhasználást az előző öt év átlagfogyasztásával összevetve. A sajtó azzal van tele, hogy ennek érdekében célszerű lenne rövidebb ideig zuhanyozni, visszafogni a világítást, nyáron pedig többet izzadni, télen vastagabb pulóvert viselni. Az egyes tagországok azonban felettébb eltérő módon viszonyulnak ehhez a célkitűzéshez.
Németországban már július végén újra üzembe helyeztek egy korábban tartalékban tartott kőszénerőművet, de a szövetségi kormány elképzelései szerint még további barnaszén-erőmű működtetésére van szükség. Előirányozták, hogy a középületekben a kevésbé használt részeket, így az előtereket és folyosókat ne fűtsék. A gázfűtésű lakóépületekben ellenőrizni fogják, hogy éjszakára az előírt szintre csökkentették-e a hőmérsékletet, a vállalkozások számára pedig lehetővé teszik a fel nem használt gázmennyiség eladását aukción, így ösztönözve a takarékosságra. Német illetékesek a 15 százalékos EU-vállalást túl akarják teljesíteni, és 20 százalékos felhasználáscsökkentést tűztek ki célul.
A Frankfurter Rundschau a minap terjedelmes cikket szentelt annak, hogy sokan a zöld hidrogénbe vetik az emberiség legfőbb reményét. A zöld - vagy megújuló - hidrogén olyan energiaforrás, amelyet megújuló forrásból származó villamos energia felhasználásával állítanak elő, a víz elektrolízisével. Így sem az előállításkor, sem a zöld hidrogén felhasználásakor nem keletkeznek üvegházhatású gázok.
A teljes interjút a 168 Óra augusztus 18-án megjelent számában olvashatja.
(Fotó: DPA/AFP/Soeren Stache)
