Laár András keményen beszólt a Kossuth-díjasoknak – videó
Laár András egy friss interjúban arról beszél, nem tartja sokra a Kossuth-díjat. De a Budapesten lakást sem: vidékre költözött egy lakóbuszba.
Laár András már egy ideje nem hosszú hajú, emlékezteti a Klubrádió friss videója azokat akik nem követik a 70 éves zenész-humoristát a közösségi médiában. Merthogy Laár András nemcsak a Facebookon, hanem a TikTokon is aktív mostanában – de persze ő ezeken a platformokon is tud frizuráknál szórakoztatóbb és mélyebb témákról megszólalni.
Laár András egy lakóbuszba költözött, mert nincs Kossuth-díja
Laár András arról beszél az alább teljes egészében megtekinthető videóban, hogy elköltözött a fővárosból, szúrta ki a Blikk című lap. Az elmúlt egy évben vagy 15 helyen lakott, most az Alföldön lakik, a pusztában, egy lakóbuszból átalakított, zsindelytetős faházban. Arra a kérdésre, hogy miért ott, Laár András a következő választ adja:
„Ebben a helyzetben egy rangos művész így él, mert nem kapott nyalásért Kossuth-díjat, és ezért így kell neki élni.”
Laár András hozzáteszi, hogy szerinte rangos művészek általában nem kapnak Kossuth-díjat, mert ezt a kitüntetést művészek kapják „politikai szolgálatokért”. A KFT együttes egykori tagja nem gondolja, hogy neki kapnia kellene Kossuth-díjat, egyáltalán nem érdeklik a díjak.
Laár András korábbi életei
Laár András a buddhizmusról is sokat beszél az interjúban, hiszen ez a filozófia, illetve a reinkarnáció tanítása áll az élete középpontjában. Elmeséli, hogy a korábbi életeiből rengeteg dologra emlékezik:
„Én nem egy inkarnációmra emlékszem. [...] Elmondom neked, hogy 1500 tájban dél-Indiában én egy némasági fogadalom-szerű életben voltam Buddhisták között egy kolostorra. Erre emlékszem. [...] Én mondok egy ilyet, és erre azt mondják, hogy «höhöhö, úgyse». Én nem meggyőzni akarlak, elmondom, ami van. Tehát én onnantól kezdve már biztos buddhista vagyok, 1500 óta. És azóta volt egy-két olyan inkarnációm, ahol esetleg a buddhizmus mint dolog nem volt annyira előtérben. De mindig egy szellemi törekvő ember voltam bármelyik inkarnációmban.”
Laár András azt mondja, hogy túlságosan bulváros lenne, ha most elkezdené mesélni, hogy milyen reinkarnációi voltak, de azért csak rááll, hogy egyet elmeséljen az előző életei közül. A következőket meséli, később említve, hogy tudja, hogy ettől sokan bolondnak nézik.
„Az előző inkarnációmban, ahol 1946-ban haltam meg, mint német orvos, Otto Huberként. Én akkor voltam 36 éves, mert '10-ben születtem. És akkor gyakorlatilag frontorvos voltam. És ott arra emlékszem, hogy hogyan próbáltam meglőtt májat megmenteni. Mert az a baj a májjal, hogy nem lehet varrni. Kilukad. Bemegy a golyó, kijön a másik oldalon és bemegy a húsba vagy egy csontban elakad. Akkor a máj elvérzik. Az egy vérrel telített szivacs, és rajta van a hártya, a hártya tartja össze. És ha ez átlyukad, akkor az a valaki elvérzik. És nem lehet megvarrni. Ezen töprengtem, hogy hogy a fenében lehet ezt megoldani, és úgy lehetett, hogy az ember saját combjából kivettem a combizomburkoló hártyát. Azt le lehet fejteni egy izomról ezt a vékony hártyát, azt odatapasztottam, és speciális orvosi ragasztóval leragasztottam mind a két oldalon, itt is, ott is – és nem vérzett el. És oda volt ragasztva egy saját ínhártya, és ez megoldotta. Erre emlékszem”
– meséli Laár András a Művészbejáró című műsor friss adásában. A beszélgetést alább tudja végignézni.
(Kiemelt kép: YouTube/Klubrádió)









