Tőrőlmetszett rajnai

A koronavírus-járvány miatt videokonferenciaként megszervezett CDU-kongresszuson az 1001 szavazati joggal bíró küldött közül 521-en szavaztak a centristának tekintett Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnökre. Ezzel ő foglalhatta el a pártelnöki tisztségről leköszönt, jobbára csak AKK-ként emlegetett Annegret Kramp-Karrenbauer helyét.

Laschet fő riválisa, a Kereszténydemokrata Uniót jobbra, konzervatív irányba húzni próbáló Friedrich Merz 466 voksot kapott. A harmadik pályázó, a környezetvédő húrokat a párton belüli átlagnál jóval erősebben pengető Norbert Röttgen az első szavazási fordulóban – amelyben még hajszállal, de Merz szerezte meg a legtöbb küldött támogatását – kiesett. Laschet tehát a második menetben jórészt balról, Röttgen hívei részéről tett szert a győzelemhez szükséges pluszszavazatokra.

Mindhárom jelölt a Ruhr-vidéket is magában foglaló, igen jelentős nyugatnémet tartományból, Észak-Rajna-Vesztfáliából való. Miután a pártelnöki szavazáson alulmaradt, Merz rögtön bejelentkezett szövetségi gazdasági miniszternek. Azzal érvelt, hogy a pártelnökségi grémiumba mégsem ülhet be, „ne csak észak-rajna-vesztfáliai férfiak legyenek ott”. Merz gazdasági miniszteri próbálkozása azonban nem hatotta meg Merkelt, aki szóvivője útján közölte, hogy „nem tervez kormányátalakítást”.

Ezzel tehát a CDU-n belül „a jövő elkezdődött”. Pártvonalon ez nem pontosan esik egybe Angela Merkel korszakának lezárultával: a kancellár asszony 2000 áprilisától 2008 decemberéig állt a kereszténydemokraták élén, azóta pedig mostanáig AKK, aki eredetileg Merkel kiszemeltje volt, de vezetői képességeit illetően csalódást okozott, és ezt ő maga is belátta. A kormányzás szintjén csak idén szeptemberben, a Bundestag-választásokkal ér majd véget a 2005 novemberében indult, tehát immár több mint másfél évtizedes Merkel-éra.

Korántsem biztos azonban, hogy a párt választási győzelme esetén Laschet lesz a kancellár. Németországon belül ugyanis a jobbközép polgári politizálás fő erejét Bajorországban – de kizárólag csak ott – nem a CDU, hanem a Keresztényszociális Unió (CSU) adja. A CDU-t és a CSU-t keresztény uniópártokként szokták együtt emlegetni, és szövetségben indulnak a választáson. Legtöbbször a CDU adja a közös kancellárjelöltet, de már kétszer is előfordult kivétel – igaz, annak idején a választáson aztán mind Franz Josef Strauss, mind Edmund Stoiber elbukott.

Hogy ki lesz idén az uniópártok kancellárjelöltje, azt márciusban döntik el. A CSU részéről Markus Söder pártelnök, egyben bajor miniszterelnök törekszik arra, hogy őt jelöljék a szövetségi kormány élére. 2018-ban foglalta el a bajor miniszterelnöki tisztséget, amikor elődjét, Horst Seehofert Merkel bevonta a szövetségi kormányba belügyminiszternek. Egy, a CDU-t jól ismerő, névtelenséget kérő forrásunk azt mondta: a szombati kongresszus előtt az volt a közvélekedés, hogy ha Laschet győz a CDU-elnökválasztáson, akkor Södernek jók az esélyei, de ha Merz nyer, akkor ő alighanem keményen fog küzdeni a kancellárjelöltségért. Söder intette is a CDU-t, hogy „ne hagyja veszni Merkel örökségét”, ami egyértelműen Laschet támogatásával ért fel – Merz ellenében. „Életemben először hallottam azt, hogy a CSU balról bírálja a CDU-t” – mondta lapunk forrása.

Laschet most úgy nyert, hogy nagyon erősnek bizonyult, sokakat meglepő módon „mesteri beszédet mondott”, és jelentősen növelte saját esélyeit a kancellárjelöltségre. Jelenleg Laschet és Söder nagyjából ugyanazon a szinten áll az esélyeket illetően, és egyikük sem adná fel könnyen.

Elképzelhető viszont – tette hozzá szakértőnk –, hogy Laschet nyolc hét múlva sokkal rosszabb „állapotban” lesz: addig tartományi választás esedékes Rajna-Pfalzban és Baden-Württembergben, és lehetséges, hogy mindkét helyen rosszul szerepelnek a kereszténydemokraták, ami ronthatja az új pártelnök népszerűségét. Nem tudható, hogyan alakul a járvány, Németországban sokan úgy számolnak, hogy „a legnehezebbje még előttünk van”, Laschet pedig az első hullám idején nem szerepelt túl jól az általa vezetett tartományban, elkövetett több súlyos hibát. Ha pedig márciusban Söder lényegesen jobban állna a közvélemény szemében, akkor az uniópártok megegyezhetnek a bajor politikus kancellárjelöltségében.

Lapunknak a CDU-szakértő azt mondta, hogy a választás után a párt mélyen megosztott, hiszen sok konzervatív szavazó is elégedetlen a merkeli irányzattal, és Merztől remélt irányváltást. Laschetnek most az a feladata, hogy egyesítse a pártot, gesztusokat tegyen és kompromisszumokat kössön konzervatívabb bírálóival, a Merzre szavazó csalódottakkal. Ez – tette hozzá a 168 Óra kérdésére – befolyásolhatja a Európai Néppárt (EPP) és a Fidesz viszonyát is, amire a CDU-nak, súlyánál fogva, érthető módon nagyon erős befolyása van.

Forrásunk Laschetet a CDU klasszikus, a szakszervezetek felé nyitott, keresztényi szemléletű és szociálisan érzékeny szárnyához tartozóként jellemezte. „Minden tekintetben tőrőlmetszett rajnai, ami politikailag itt és most azt jelenti, hogy a meglehetősen nagyvonalú jóléti rendszer híve, bizonyos keresztény elemekkel, de nagyon ellene van a nacionalizmusnak.” Szakértőnk szerint Laschet „semmi pozitívumot nem lát Orbán Viktorban”. Az említett kompromisszumkényszer miatt azonban kérdéses, hogy az új pártelnök heteken belül fellépne-e a Fidesz ellen.

Ami Merzet illeti – folytatta a szakértő –, ő korábban sok mindent mondott, és az elmúlt két évben időnként nagyon kritikus volt Orbánnal szemben. „Egy héttel ezelőtt viszont kijelentette, hogy benn akarja tartani a Fideszt az EPP-ben, ám a Fidesznek ehhez – úgymond – meg kellene változnia, amit már két éve mondanak.” Ha Merz győzött volna a pártelnökválasztáson, akkor abban az értelemben is fordítottan alakult volna a helyzet, hogy ő lett volna kénytelen valamit adni a CDU liberális szárnyának, „és ez a valami pontosan a Fidesz kirúgása lehetett volna”. A helyzet ugyan paradox – ismerte el a CDU-szakértő, de úgy vélekedett, hogy „a Fidesz így vagy úgy, de még ebben az évben alighanem távozik a Néppártból, valószínűleg azonban nem az elkövetkező hetekben”.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője lapunknak azt mondta, hogy „gratulálunk a CDU új elnökének a megválasztásához. Bízunk abban, hogy továbbra is jó lesz a CDU és a Fidesz viszonya, és ez a jó kapcsolat segít a Néppárton belüli befagyott helyzet lehető leggyorsabb megoldásában”. A kérdésre, hogy miként lehet rendezni az általa említett „befagyott helyzetet”, Deutsch közölte: nincs bővebb mondanivalója.

Orbán Viktor levélben gratulált Laschetnek CDU-elnökké választásához. Ebben biztosította, hogy a jövőben is számíthat támogatására a kölcsönös tiszteleten alapuló, pragmatikus együttműködés továbbvitelében, és bízik abban, hogy a közeljövőben lehetőségük nyílik a személyes egyeztetésre.

Ara-Kovács Attila, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője lapunknak azt mondta, a CDU-elnök megválasztása önmagában másodlagos a német–magyar kapcsolatok és a Fidesz sorsa szempontjából, hiszen valójában az a fontos, hogy ki lesz a német kancellár. A bajor Söderről azt mondta, hogy „Merkel soha nem bírálta Orbánt úgy, mint ő”. Szerinte jelenleg Söder a leginkább Orbán-kritikus német politikus, részben azért, mert a magyar vezető megfúrta a szintén bajor Manfred Webert, akit nem választottak meg az Európai Bizottság elnökének.

A DK-képviselő Södert elkötelezett demokratának és minden tekintetben européer politikusnak nevezte. Szerinte vannak, akik Merzet „német Trumpként” emlegetik, és ha megnyerte volna a CDU elnökválasztását, akkor olyan populista gazdaságpolitikát hirdetett volna meg, amelyet minden tekintetben a német elsőbbség dominál.

Ara-Kovács szerint az európai integráció szempontjából abszolút jó hír Laschet megválasztása, mert az új, egyébként frankofón CDU-elnök Emmanuel Macron francia államfővel gyorsítani kívánja az integrációt a Merkel által képviselt irányvonalhoz képest. Laschet a transzatlanti partnerséget is fontosnak tartja, és kongresszusi beszédében – Merzcel ellentétben – határozottan elítélte Donald Trumpot és a washingtoni Capitolium lerohanását.

A DK-s politikus szerint szinte biztos, hogy a Fidesz távozik a néppárti EP-frakcióból és az Európai Néppártból. Azonban a frakcióban eddig a Fideszt ellenőrzés alatt tartották, és többnyire rávették, szavazzon a frakcióval. Ha kikerül a néppárti frakció keretei közül, akkor nyilván nagyobb mozgástere lesz. Ara-Kovács szerint „az inga visszalendült a populizmus irányából”, a szélsőjobb nem tud egyetlen nagy frakcióvá összeállni az EP-ben, és nagy mozgalommá sem tud válni. Szerinte a vétóról szóló tavalyi viták miatt „Orbán reputációja olyan mértékben megromlott, hogy már önmaga jelenti az akadályát mindannak, amit el szeretne érni”. / Kárpáti János